A kiadó ajánló sorai így hangzanak:
"E könyv az utóbbi közel harminc év folyamán többször jelent meg. (...) A magyar nyelvű szakirodalomban ez a könyv irányította először a fígyelmet a beleérző megértés jelenségére, amely központi fontosságú a lélektani segítség és fejlesztés különböző területein így különösen a pszichoterápiában és a nevelésügyben, de amely ezen túlmenően jelentős mozzanat, képesség, emberi folyamat a társas kapcsolatok és a kultúra világában is.
Az empátia fogalma az emberi kommunikáció fontos vetületeit nyitja meg: a korábbi zárt, individuális emberkép helyett a személyiséget mint szociális viszonyokban formálódó, azokban aktív szereplőként működő lélektani rendszert mutatja be."
"(...)Ha ajánlanom kellene a könyvet, azt mondanám, akinek ez lenne az első pszichofilozófiai olvasmánya, kerülje egy ideig, mert a nyelvezete sokszor pokoli száraz és fanyar, máskor viszont rémegyszerű példákkal bizonyítja elméleteit. Az empátia fontosságáról, kialakulásáról és kultúrájáról olvashatunk benne, olyan meglepő modern felfogással, ami jelen napjainkra se igazán jellemző. Az empátia körírásában megemlíti a tudatállapotokat, a drogokkal elérhető változásokat, a szélsőséges szituációkat és az aktuális társadalmi felfogásokat. A népcsoportokra is határozott figyelemmel tér ki.
352 oldalával sem egy egyszerű darab, kis adagokban fogyasztva viszont emészthető és különleges alkotás; izgalmas ösvényekre viszi az olvasót a láthatatlan dolog birodalmába.
Oda, ahol kifinomult emberi érzékek vezetik minden léptünket, és az együttérzés nem kérdéses soha." - recenzió a www.mindrevolution.blog.hu oldalról. Azért citálom ide, mert nagyon igaznak érzem.
Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Empátia a beleérző képesség és ennek mindennapi kommunikációs szituációkban
való alkalmazásának bemutatása a könyv célja.
Az elmélet érvényességi területe
Társadalomtudományok/pszichológia, psziciátria, kommunikációelmélet
Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Buda Béla szavaival:
"az empátia a személyiség olyan képessége, amelynek segítségével a másik emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat során bele tudja élni magát a másik lelki állapotába. Ennek a beleélésnek nyomán meg tud érezni és érteni a másikban olyan emóciókat, indítékokat és törekvéseket, amelyeket az szavakban direkt módon nem fejez ki, és amelyek a társas érintkezés szituációjából nem következnek törvényszerűen. A megérzés és megértés fő eszköze az, hogy az empátia révén a saját személyiségben felidéződnek a másik érzelmei és különféle feszültségei. Ezt úgy is ki lehet fejezni, hogy a személyiség beleéli, mintegy a másikba vetíti önmagát."
Mindemellett személyközi és társadalmi kommunikációs vetületei is vannak a munkának.
Az elmélet leíró vagy magyarázó?
A könyvben leíró és magyarázó részek egyaránt megtalálhatóak, és egymást feltételezik.
A koncipiálásba bevont funkciók (pl.)
A könyv a mindennapi élet területein vezeti végig az olvasót abból az aspektusból,
hogy miként mutatkoznak meg az empátia gyakorlásának lehetőségei.
"Nem misztikum - készség
Az empátia (beleérző képesség) nem misztikus történés. Valóban minden ember képessége, mely mindennapi kapcsolatainkban észrevétlenül nyilvánul meg. Mindenki más-más mértékben rendelkezik ezzel a tulajdonsággal. Lehetünk egyszer nagyon érzékenyek és mások problémáival szemben nagyon együttérzők. Máskor pedig esetleg hidegnek és kimértnek tűnhetünk, mert mások súlyosabb problémáit is képesek vagyunk higgadtan fogadni. Helyzettől és a velünk kapcsolatban lévő ember érzelmi közelségétől függ, hogy mennyire tudunk empatikusan megnyilvánulni.
A más emberek helyzetébe, érzelmeibe való beleélés képessége a társas helyzetek fontos összetevője. Azt jelenti, hogy valaki képes maga is átélni a másik ember által kifejezett érzelmet - függetlenül attól, hogy az jó vagy rossz. Az empátia azért jelentős sajátosság, mert segítőkészséget és különböző cselekedetet, érzelmeket válthat ki az emberekből. Fontos tudni, hogy nem azonos az együttérzéssel (például, ha valaki szenvedése miatt érzünk szomorúságot), mert empátiánál ugyanazt az érzést éljük át, mint a másik személy: ha a barátunk örül valaminek, mi is ugyanazt érezzük, vagy ha félelmet érez, mi is félni kezdünk."
(Részlet Hajós Anett pszichológus cikkéből In: házipatika.com 2006. ápr.4).
A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti
egységek
A munkának rengeteg szerkezeti egysége van, hiszen a jelenségsort több oldalról
is bemutatja. Ha csoportosítanom kellene, azt mondanám, személyközi, és társadalmi
kommunikációs vetületei adják alap szerkezetét, vázát.
A koncipiálásba bevont színterek
Sokféle színtér kapcsán elemzi Buda Béla dr. az empátia jelentőségét.
A legfontosabbak az iskola és az orvos-beteg kapcsolat során felmerülő empátiás
követelmények. Több színtér kapcsán folyik a diskurzus a könyvben az olvasóval.
A koncipiálásba bevont dinamikák
a könyv leginkább a pszichológia, és a személyközi kommunikáció területéről
veszi kulcsfogalmait, és dinamikáit.
Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Más elméleti konstrukciókkal a pszichiátria és a pszichiátria területén keresztül
kapcsolódik (altruizmus).
Az elmélet-alkotás célja
Ismeretterjesztés.
Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
pszichológia
Az elmélet háttérdiszciplínái
Természettudományok/ orvoslás/ pszichiátria
Társadalomtudományok/ bölcsészet/ pszichilógia
Az összefoglalót készítette: Fazekas Piroska
2010. január