Hans-Christoph 
  Piper: Prédikáció elemzések
Kommunikáció és kommunikációs zavarok a prédikációban
 
  
 
  Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
  Egyházi kommunikáció
 
  Az elmélet érvényességi területe
  Egyházi kommunikáció, homiletika, retorika, teológia
 
  Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
  Egyházi kommunikáció
 
  Az elmélet leíró vagy magyarázó?
  Leíró és magyarázó is egyben.
 
  A koncipiálásba bevont funkciók: 
  A homiletika nem szakhomiletikai szempontokat tár az olvasó elé, hanem a prédikáció, 
  igehirdetés gyakorlati oldalának elemzésével foglalkozik, melyet számos példán 
  keresztül próbál bemutatni. A könyv próbálkozik a kommunikáció megjelenésének 
  taglalására is az egyházi gyakorlatban.
 
  A koncipiálásba bevont szerkezetek, illetve szerkezeti egységek:
  Az író a probléma rövid 
  felvetésére és annak taglalására vállalkozik. A szociológia és a pszichológia 
  kínálta lehetőségek felhasználásával próbálja a prédikáció praktikus és empirikus 
  aspektusait leírni és érthetővé tenni. A prédikációt a hallgatóval folytatott 
  beszélgetésnek tekinti és hangsúlyozza annak párbeszéd jellegét. A továbbiakban 
  prédikáció kritikának hiányán keresztül rávilágít a prédikátor "magányos 
  ágens" mivoltára. A szerző a prédikáció elemzéseket nagyon röviden taglalja, 
  miközben csak német egyházi szakirodalomra támaszkodik és modellként azoknak 
  gyakorlati alkalmazását veszi alapul. A könyvben a későbbiekben bemutatott prédikáció 
  elemzések alapját H.-J.Thilo pszichoanalitikai orientáltságú Bálint-csoportok 
  stílusában folytatott elemzéseire támaszkodik, melyekből "homiletikailag 
  hibás magatartások therápia lehetőségei" származnak. (A könyvben szereplő 
  prédikációk részben evangélikus és katolikus istentiszteleteken, miséken hangzottak 
  el).
A modell:
1. A prédikáció elemzés pár nappal az elhangzott igehirdetés után történik, melyet a résztvevők hangfelvételről hallgatnak meg ismét.
2. A csoport két részre van osztva: prédikátor és laikus
3. A laikusoknak az alábbi két kérdésre kell válaszolniuk:
- Milyen üzenetet közvetített számomra a prédikáció?
- Milyen tapasztalatot szereztem a prédikációval és a prédikátorral kapcsolatban, azaz milyen érzéseket és érzelmeket éltem át a hallgatás közben?4. A prédikátornak az alábbi két kérdést kell megválaszolnia:
- Milyen üzenetet akartam továbbadni?
- Mit akartam a meglévő érzések (pl.: bizalom, szabadság) tekintetében közvetíteni?5. Az adatokat címszavakban rögzítik és a "non-judgemental approach" ( ítélkezés nélküli megközelítés) elvét alkalmazzák.
6. A szerző az adatok rögzítését, a prédikációk hatásaira vonatkozó tézisek megfogalmazását "feedback"-nek nevezi, melynek alapján a prédikáció problémája napvilágra kerül.
7. A konklúzió: a prédikáció problémája rendszerint a prédikátorban rejlő problémára utal.
A könyv szerkezetileg három egységre 
  tagozódik: a bevezetésre (probléma és a modell ismertetése), a prédikáció elemzésekre 
  ( 16-féle prédikátort mutat be pl.: aggodalmaskodó, hálás, csalódott, deprimált, 
  túlterhelt stb.) és a következtetésekre.
  A szerző a könyv végén arra a következtetésre jut, hogy a prédikátor a textussal 
  folytat párbeszédet, miközben a prédikációban "jelzések" formájában 
  belső szükségszerűségként csapódnak le a prédikátor irritációi, melyeknek gyökerei 
  az elrejtett, be nem vallott emócionális konfliktusokban vannak.
 
  A koncipiálásba bevont színterek, dinamikák
  Csoportdinamika az egyházi és a laikusok között
 
  Az elmélet-alkotás célja
  A szerző a könyvben szereplő prédikáció elemzésekkel a homiletika gyakorlati 
  oldalát mutatja be és a prédikáció során fellépő kommunikációs zavarokra hívja 
  fel a figyelmet.
 
  Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
  A homiletika gyakorlati alkalmazása
  .
  
 
  Az elmélet háttérdiszciplínái
  Szociológia, pszichológia, retorika, didaktika.
 
 
  Néhány fontosabb bibliográfiai tétel 
H.-J. Thilo: Zum Problem des Subjekt-Objekt-Verhätnisses in der Predigt, in: Psyche und Wort, Göttingen 1974
E. Altmann: Die Predigt als Kontaktgeschehen, Stuttgart, 1963
H.-Chr.Piper: Einflüsse psychischer 
  Strukturen auf Predigt und Seelsorge, in: Ev. Theol 35/1975
   
 
  Az összefoglalót készítette: Csonka-Kovács Abigail, 
  2009. szeptember