Pálinkás Jenő: Üzleti kommunikáció

A könyv elemző bemutatásának aktualitását az adja, hogy míg korábban az Üzleti kommunikáció tárgy a Gábor Dénes Főiskola képzésében másod, illetve harmadéves tárgy volt, a Bologna-rendszerre áttérve minden alap(BSc/BA)képzésben az első szemeszter készségfejlesztő tárgya. A könyv pedig ennek a tantárgynak a tankönyve az intézmény oktatójának tollából. Tehát míg korábban gazdasági, jogi (alap)ismeretekkel felvértezett hallgatók tankönyve volt, most a középiskolából éppen kikerülő GDF hallgatók elsődleges forrása.

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése; Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Nincs szó egységes kommunikáció-elméletről a könyv az üzleti kommunikáció jelenségeit igyekszik összefogni. A megközelítés erősen gyakorlati, hiszen a könyv, mint említettem, tankönyv. A kommunikáció elméleti közelítése azonban a könyv lektorának, Buda Bélának a kommunikáció felfogásából indul ki, s a kommunikációt mint különböző rendszerekben zajló információcserét tekinti.

Az elmélet érvényességi területe
Az üzleti kommunikáció és különösen a közvetlen emberi kommunikáció.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
A szövegek elsősorban leíró jellegűek, inkább ismertetni, semmint magyarázni akarják a kommunikációs jelenségeket. Kivétel ez alól, ahol a könyv a kommunikációt mint szükségszerűséget és mint társadalmilag beágyazott tevékenységet mutatja be.

A koncipiálásba bevont funkciók
Meggyőzés: elsősorban a tárgyalási folyamatban
Vezetés (hatalom): a vezető mint kommunikátor feladatai, eszközei, módszerei
Marketing: értékesítés, imázsteremtés, reklám

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
Az idő, a kommunikáló felek, a kommunikációs cél

A koncipiálásba bevont színterek
Üzleti élet (szervezeti és interperszonális gazdasági célú kommunikáció, illetve a marketing kapcsán tömegkommunikáció is)

A koncipiálásba bevont dinamikák
A kommunikáció mint szükségszerűség, a kommunikáció mint szabályozó, és viszonyjelző, a kommunikáció zavarai

Az elmélet-alkotás célja
Átfogó képet adni a leendő menedzsereknek (gazdálkodási és menedzsment szak és műszaki menedzser szakon) az üzleti kommunikáció alapvető eszközeiről, módszereiről.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Vezetői/üzleti kommunikáció

Az elmélet háttérdiszciplínái
Mivel a könyv azt hangsúlyozza, hogy a kommunikációban (és különösen a kétszemélyes kommunikációban) a biológiai, a pszichológiai és a szociális jelenségszféra kapcsolódik össze (43.o.) ezt emelném ki.

Néhány észrevétel:

A könyv csupán egyetlen kommunikációs modellt, a Shannon-Weaver-modellt tárgyalja.
A szerzői előszó a 2000-es évre datált, ebből valószínűsíthető, hogy a kézirat a későbbi (2004-es, 2006-os) kiadásokban bővítésre nem került. Vélhetően ezért nem tér ki a könyv részletesebben az Internet hozta változásokra, nem tárgyalja az on-line kommunikáció témakörét.
A vezető mint kommunikátor témakör feldolgozásakor adottnak vesz olyan ismeretek, amelyekkel még az elsőévesek nem rendelkeznek (szervezési és vezetési ismeretek, humánerőforrás menedzsment, stratégiai menedzsment, marketing). Úgy mutatja be a vezető lehetséges kommunikációs stílusait, hogy nem vezet be a szervezeti struktúra és kultúra alapvető kérdéseibe, úgy tárgyalja a marketingkommunikációt és imázsépítést, hogy a marketing fogalmának, tevékenységi körének rövid ismertetését nem végzi el, PR-ről, integrált kommunikációról nem beszél.
Az üzleti kommunikáció írásos formáit csak listaszerűen tekinti át, elsősorban a jog definícióit hívva segítségül. A hallgató, akkor találkozik ajánlattétel, munkaszerződés, lízingszerződés és szállítási szerződés fogalmaival, amikor jogi alapismereteket még nem tanult, nincs tisztában a kötelem fogalmával stb.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Allan, Pease (1988): Testbeszéd. Park Könyvkiadó, Budapest

Bakacsi Gyula (1999): Szervezeti magatartás és vezetés, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó

Buda Béla (1994): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei, Animula, Budapest

Dobák Miklós (1999): Szervezeti formák és vezetés, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest

Móricz Éva - Téglássy Tamás (1996): Kreativitás - Reklám, BME Marketing Tanszék, Budapest, kézirat

Neményiné Gyimes Ilona (1999): Hogyan kommunikáljunk tárgyalás közben, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest

Sille István (1994): Illem, etikett, protokoll, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest

Az összefoglalót készítette: Kriskó Edina,
2009. május 29 .