Neumann János: A számítógép és az agy
NetAcademia, Budapest, 2006

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Shannon-Weaver lineáris (matematikai) kommunikációs modell

Az elmélet érvényességi területe
Kibernetika, informatika, kommunikációelmélet, neurológia.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Matematikai, lineáris keret.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Magyarázó.

A koncipiálásba bevont funkciók
A számítógép és az agy c. írás a digitális technológia, a kibernetika alapvetése. Az itt olvasható gondolatok nyomán alakul ki a modern számítástudomány, ezért mérföldkőnek tekintjük.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
Adó, vevő, üzenet, csatorna, zaj (pontosság).

A koncipiálásba bevont színterek
A könyv két nagy egységre tagolódik:

I. A számítógép
A szerző az analóg számológépek működéséből kiindulva elemzi azok lehetőségeit és korlátait, a matematikai alapműveleteket és azok végrehajtásának ponotsságát. Kitér a logikai vezérlés típusaira és az egy alapművelet egy komponens elvére. Lefekteti a memóriában tárolt vezérlés működésének alapjait és a kevert vezérlések formáit. Ezzel bevezeti a modern digitális számítógépek alapelveit a mérnöki gyakolrlatba, ahonna 1980-as években átkerül az amerikai társadalom stéles rétegeit érintő személyi számítógépes forradalomba.

II. Az agy
Ebben a fejezetben az agy építő elemeinek (neuronok) digitális működési elvére hívja fel a figyelmet, hogy az idegben és a számítógépben megjelenő impulzusok lényegileg ugyanúgy állapotokat jelentenek. Elemzése során felhívja a figyelmet arra is, hogy a számítógép és az agy által betöltött eltérő funkciók miatt az elérhető kellő pontosság más-más természetű dolgokban ugyan, de hasonló. Így tesz különbséget a számítógép működésének soros jellege és az agy párhuzamos jellege között.

A koncipiálásba bevont dinamikák
A könyv a modern számítástechnika alapjait fekteti le.

Az elmélet-alkotás célja
Megteremteni a kibernetika, a modern számítógépes tudomány elméleti alapjait, analógiát vonni a mesterséges és a természetes között, illetve azokat közelebb hozni egymáshoz.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Kibernetika

Az elmélet háttérdiszciplínái
Matemetika, kibernetika, logika, információelméletneurológia, mérnöki tudományok.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

György Péter: Digitális Éden. Magvető, 1998. Budapest

Negroponte, Nicholas: Digitális létezés. Typotex, Budapest, 2006

Nyíri Kristóf (szerk.): Mobil információs társadalom. MTA Filozófiai Kutató Intézete, Budapest, 2001

Sagan, Carl: Az éden sárkányai. Európa, Budapest, 1995

Az összefoglalót készítette: Szakács István,
2009. június 4.