Mundt Ildikó: Beruf und Karriere - Einführung in die erfolgreiche Geschäftskommunikation
(Szakma és karrier - bevezetés a sikeres üzleti kommunikációba)


Az adott kommunikációs elmélet szokásos megnevezése:
üzleti kommunikáció. A könyv célcsoportja minden olyan már gyakorló, vagy leendő, a gazdaság területén dolgozó szakember, akiknek bikulturális üzleti környezetben, kommunikációs szituációkban kell jártasságot szerezniük. A könyv remek segítséget nyújt az interkulturális tanulási folymatban, magyar anyanyelvű, s német munkanyelven dolgozó szakemberek részére íródott, s nem csak elméleti tudással, hanem gyakorlati tudnivalókkal is felvértezi őket.

Az elmélet érvényességi területe:
Interperszonális, szervezeti, szakmai, marketing- kommunikáció.

A szerző áttekinti

a német gazdaság és a gazdasági kapcsolatok legfontosabb ismérveit, a sajtó tükrében,

a reklámnak, mint a marketingkommunikáció egyik legfontosabb elemének szerepét,

a munkaerő-piaci szakmai kommunikációt, és a szervezeti kommunikációt,

az üzleti kommunikáció alapjait. Az elméleti bevezetőben Konrád Lorenz kommunikációs modelljét mutatja be, a kommunikáció általános jelentését taglalja, ismerteti a nonverbális kommunikáció elemeit, különös hangsúlyt helyezve a testbeszéd funkciójára,

az interkulturális kommunikációt, szót ejt a sztereotípiákról és a kultúrák közötti különbségekről, mint az üzleti sikerek leggyakoribb buktatóiról, a gyakorlati útmutatókat a kultúra-összehasonlító modellek elméleti hátterébe helyezve,

a telekommunikáció térnyerését és napjainkban egyre erősödő szerepét,

a szervezeti kommunikáció részeként a fehér asztalnál folytatott tárgyalást, ezen belül az érvelés, a meggyőzés és a konfliktus-rendezés pszichológiai hátterét, illetve gyakorlatát,

a vásárok, mint a marketingkommunikáció következő elemét és a vásárokon folyó szakmai kommunikációt.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa:
globális vállalati kommunikáció.

Az elmélet leíró, vagy magyarázó:
Leíró és magyarázó. A szerző minden egyes fejezet elején áttekintést ad az elméleti háttérről, amelybe a gyakorlati ismereteket helyezi.

A koncipiálásba bevont funkciók:
az olvasó/nyelvtanuló interkulturális kompetenciájának fejlesztése.

A koncipiálásba bevont dinamikák:
a globális vállalati kommunikáció, üzleti szituációk.

A koncipiálásba bevont színterek:
nemzetközi színtér (bikulturális/multikulturális kontextus).

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe:
szervezeti kommunikáció.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal:
pszichológia, közgazdaságtan, marketing, média, telekommunikáció.


Néhány fontosabb bibliográfiai tétel:

Watzlawik/Beavin/Jackson: Menschliche Kommunikation. Formen, Störungen, Paradoxien. Hueber, 1990

Dr Reginald Földy: Die Messe als Markt/Beteiligungsstrategien für Aussteller, Verlag Orac, Wien, 1990

Peter Fleming: A tárgyalás alapjai hét leckében. Park Könyvkiadó, Budapest, 1993

Szalay Györgyi: Gespräch ist Geschäft.

Hidasi Judit: Interkulturális kommunikáció. Scolar Kiadó, 2004.

Falkné Bánó Klára: Kultúraközi kommunikáció. Az interkulturális menedzsment aspektusai. Perfekt, 2008.

Konczosné Szombathelyi Márta: Kommunikáló kultúrák. L'Harmattan, 2008.

Fazekas Ildikó/Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció. Szókratész, 2001.



Az összefoglalót készítette: Török Judit
2009. május 26.

 


[vissza a lap tetejére]