Konczos-Szombathelyi Márta: Kommunikáló kultúrák

Kiegészítések Füredi Gábor recenziójához

Füredi Gábor recenzióját kerek, egész munkának gondolom, így csak néhány kiegészítést fűznék hozzá. Füredi a recenzióban megjegyzi, hogy nem derül ki számára, vajon a szerzőhöz (Konczos-Szombatheliyi Márta) Földes, vagy Niedermüller kultúraközi kommunikációról alkotott felfogása áll-e közelebb.
Valóban: Konczos-Szombathelyi Márta a könyv első két fejezetében elméleti áttekintést, mintegy összefoglalót ad a kultúraközi kommunikáció terén végzett eddigi számottevő kutatásokról, eredményekről, elméletekről, s ezt teljesen objektív módon teszi, egyik mellett sem foglalva állást. Másrészt, mint ahogyan ezt Füredi Gábor is megjegyzi recenziójában, a Konczos-Szombathelyi Márta által végzett, s a könyv harmadik részében részletesen bemutatott interkulturális kutatás leginkább a nyelvhasználatra, nyelvtudásra, a globalizációs folyamat következtében létrejövő bikulturális környezet nyelvi vetületeire fókuszál. Így számomra egyértelmű az interkulturális kommunikáció Földes-féle felfogásával való rokonszenv.

A könyv olvasásakor azonban némi hiányérzete támad az olvasónak: a szerző az első két fejezetben, az elméleti háttér taglalásakor leginkább a kétpólusú kultúra-dimenziós felfogások bemutatására koncentrál, azon étikus irányzatokra, melyek a kultúrákat egymástól elszigetelten, külön-külön vizsgálják, s összehasonlításokat tesznek lehetővé. A hiányérzet abból fakad, hogy azon vizsgálati módszerek leírása, melyek interkulturális kutatásokra fókuszálnak és a kvalitatív kutatási módszereket alkalmazzák, teljesen hiányoznak a műből.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa:
interkulturális kommunikáció.

Az elmélet leíró, vagy magyarázó:
leíró.

A koncipiálásba bevont színtér:
nemzetközi színtér (globális vállalati kommunikáció).

A koncipiálásba bevont funkciók:
az olvasó interkulturális kompetenciájának fejlesztése.

A koncipiálásba bevont dinamikák:
kultúra-összehasonlító kutatási modellek: Hofstede. Trompenaars, Hall dimenziói, érintőlegesen a Kulturstandard.

Az elmélet eredeti alkalmazási területe:
szervezeti kommunikáció.

Az elmélet-alkotás célja:
kultúrák összehasonlítása, valamint bikulturális közegben a sikeres kommunikáció létrejötte.

Az elmélet háttérdiszciplínái:
pszichológia, nyelvészet, kultúratudomány, kvalitatív kutatás.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel:

Falkné Bánó Klára: Kultúraközi kommunikáció. Perfekt, 2008.

Földes Csaba: Interkulturális nyelvészet: problémavázlat. In: Magyar Nyelv 103 (2007) 16-38

Földes Csaba: "Interkulturális kommunikáció": koncepciók, módszerek, kérdőjelek. In: Fordítástudomány 9 (2007) 1. - p. 14-39.

Niedermüller Péter: Kultúraközi kommunikáció In: Horányi Özséb és Béres István. (szerk.) Társadalmi kommunikáció. Budapest Osiris, 1999. 96-113. o.

Készítette: Török Judit
2009. május 26.