Richard Dawkins: A valószínűtlenség hegyének meghódítása

Reflexiók Mucsi Eszter recenziójához

Mucsi Eszter recenziója Dawkins könyvét röviden, néhány valóban lényeges összefüggés kiemelésével mutatja be. Szakszerűen és - megítélésem szerint helyesen - fogalmazza meg Dawkins könyvének jellemzőit a recenzióra megadott valamennyi vizsgálati szempontot sorra véve. Recenziójához így csak néhány kiegészítést fűznék.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
A kommunikáció evolúciója

A koncipiálásba bevont színterek
Állat és növényvilág legkülönbözőbb fejlettségi szinttel bíró egyedei közötti interakciók színterei. Vizsgálja a fajon belüli és a fajok egymás közötti kommunikációját.

Az elmélet-alkotás célja
Dawkins indítékai közt az igazság keresésén túl, és annak népszerűsítésén túl érzékelhető egy indulatos és ingerült elutasítás az evolúcióelmélet ellenfeleivel szemben, az evolúciós paradigmán kívül állókkal szemben. Ez nem biztos, hogy nélkülözhetetlen kelléke az igazság keresésének. A tudományt persze előreviheti a vitapartnerekkel szembeni indulat, ami a tudományos eredmény szempontjából később már érdektelenné válhat.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal, a kreacionizmussal való vita módszere
Az evolúcióelmélet számtalan bizonytalansággal, bizonytalan állítással, feltételezéssel kénytelen élni, ill. szembenézni. Éppen ezért Dawkins könyvében is sokszor ír feltételes módban, a bizonytalanságokról, biztos állítások helyett feltételezéseket vet fel, bizonyos folyamatokat valószínűsít, ami persze egyre újabb ellenérvekre sarkallja az ellentábor híveit. Ez a sok feltételes mód természetesen fontos erény, a tudományos korrektség elengedhetetlen velejárója, és Dawkins mindig lelkiismeretesen elválasztja a biztos ismeretet attól, ami csak valószínű, vagy ami csak "lehetséges", vagy csak "elképzelhető", vagy csak az "egyik lehetséges magyarázat".

Hogy lehet a sok feltételes módú állítás sűrűjében olyan bizonyosságra szert tenni, mint amivel az evolúcióelmélet hívei rendelkeznek? Úgy, hogy az elmélet, a paradigma segítségével számtalan jelenségre, különlegességre magyarázatot tudunk adni. Ezért egy könyv, amely egyben expressis verbis vitairat is a kreacionizmussal szemben, nem is lehet más, mint megmagyarázott és megmagyarázható esetek reprezentatív gyűjteménye. És így is van: a könyv az organizmusok evolúciós alkalmazkodásának színes gyűjteménye, gazdag példatára.

Az evolúcióelmélet olyan jelenségekre is, kérdésekre is magyarázatot nyújt, amelyeket a kreacionizmus föl se vet. A kreacionizmus erőssége viszont az evolúcióelmélet mindenkori leggyengébb pontja: a kezdet, a kiindulópont tisztázatlansága. Amiről Dawkins maga így ír: az élet eredetét keresve "olyan elméletet keresünk nagy odaadással, melyet - amikor végre rábukkanunk -, nagyon valószínűtlennek fogjuk találni!". Amiből - egyebek közt - az is következik, hogy a kreacionizmussal való vita egyhamar nem fog lezárulni.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Dawkins, Richard: A Valószínűtlenség Hegyének meghódítása. Műszaki Könyvkiadó. 2001.

Dawkins, Richard: A hódító gén Budapest: Gondolat, Budapest, 1989

Darwin, Charles: A fajok eredete természetes kiválasztás útján Typotex, Budapest, 2000

http://hu.wikipedia.org/wiki/A11%C3%A91

http://richarddawkins.lap.hu

Sebők Zoltán: Élősködő kultúrák A vírus és a ready-made. http://www.zetna.org/zek/folyoiratok/66/sebok4.html

Csizmadia E. András (A Védikus Tudományok Kutatóközpontja): Az evolúciós téveszme; http://kutatokozpont.hu/~395

Készítette: Szépe Orsolya,
2009. június