Kiegészítések Bota Szidónia recenziójához:

Feischmidt Margit: Ethnizität als Konstruktion und Erfahrung

Szidónia recenziójában pontosan fogalmazza meg a vizsgálati szempontok szerinti legfontosabb tudnivalókat. Lényegretörő információkkal szolgál, kiegészítéseimmel azonban szeretném átfogóbbá tenni az összefoglalót. Egyes szempontokhoz fogok meglátásom szerint lényegi adalékkal szolgálni.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa:
Szidónia így ír: "A könyv témája az etnicitásnak, a nemzetiségnek a nyilvános és a privát szférában való megmutatkozása Kolozsváron. A szerző a magyar és a román etnikai hovatartozásnak a nemzeti szimbólumokban, politikai diskurzusokban, rítusokban és a magánéletben, mindennapokban egymással párhuzamosan megnyilvánuló, rivalizáló reprezentációit vizsgálja." Valóban a reprezentáció többrétű megjelenéséről van szó, ki kell azonban emelni a historikus analízis konceptuális kereteit és a szimbólumkonfliktusokat.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Véleményem szerint az elmélet leíró.

A koncipiálásba bevont dinamikák:
Kiegészítés: szterotipizálás

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal:
Az elmélet érintkezik az interetnikus konfliktusok, az identitás, a nemzeti kisebbség, a csoportság elméleteivel. Kiegészítés: Empirikus kutatásokra támaszkodik a szerző, az interkulturális kommunikáció aspektusait is figyelembe véve elemez, verbális konfliktuselemzés.

Az elmélet-alkotás célja:
Szidónia ezt írja: "A szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy el kell különíteni a nemzetépítésnek az elit által végzett tevékenységét attól, ami a mindennapi gyakorlatban történik, mert az etnicitás jelentése és relevanciája helyzetfüggő, minden szituációban, mindenki számára nem ugyanaz: másképp mutatkozik meg a politikai nyilvánosságban és másképp a mindennapi egymás mellett érés során." A politikai nyilvánosságot és a mindennapi egymás mellett élést nem lehet az elmélet-alkotás során gyökeresen elválasztani, hiszen a szociális kontextusba ágyazottság ezt nem engedi teljesen. Az etnikai konfliktusok narratívájának bemutatását is az elmélet-alkotás céljának tekintem.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel:

Kiegészítéseim:

Analyzing intercultural communication
szerző: Karlfried Knapp, Werner Enninger, Annelie Knapp-Potthoff, Rheinish-Westfälische Technische Hochschule Aachen, Universität Essen, Universität Düsseldorf
Edition: illustrated
Walter de Gruyter, 1987

Culture in communication: analyses of intercultural situations
szerző: Aldo Di Luzio, Susanne Günthner, Franca Orletti
Munkatárs Aldo Di Luzio
Edition: illustrated
John Benjamins Publishing Company, 2001

Anderson, Benedict (1991): Képzelt közösségek: Megjegyzések a nacionalizmus eredetéről és terjedelméről. Janus VI.1.:3-12.

Egedy Gergely: A multikulturalizmus dilemmái: Nagy-Britannia példája, Polgári Szemle, 2006. június, 2. évfolyam 6. szám

Feischmidt Margit (1997): Multikulturalizmus: Kultúra, identitás és politika új diskurzusa. In: uö. szerk. Multikulturalizmus. Budapest: Osiris - Láthatatlan Kollégium, 1-28.

Készítette: Görözdi Dóra
2009. július 7.