Szabó Márton: A láthatatlan ellenség

Kiegészítés Banai Tibor Péter ismertetőjéhez

Kiegészíteném Banai Tibor ismertetését a koncípiációs színterek vonatkozásában és módszerek vonatkozásában. A módszer Paul Ricoeur szöveg és irodalom kritikájából indul ki, ami határos Austin és Sarle beszédaktus elgondolásaival, legalábbis működését tekintve. A Ricoeur-féle hermeneutikai hagyomány a világ és a szövegek szerves kapcsolatának elvéből indul ki, egy dologi létezőnek a szöveges leírása, illetve egy szöveg referenciája dologi létezőkre Ricoeur olvasatában részben egyenértékű. Így rendelkezésünkre áll olyan szöveganalízis, mely akkor is képes a világról pontos leírást adni, ha a világnak éppen az a dolga vagy szegmense a leíró számára nem hozzáférhető közvetlenül. (pl. bibliai dolgok). Amikor Szabó a terrorista, öngyilkos merénylő illetve partizán jelenségét elemzi, voltaképpen részben csinál csak szociológia vagy történeti elemzést. Eme tartalmak egyben ezen szerepkörök hermeneutikai és diskurzus-analítikai elemzései is, azaz ahogyan beszélünk a terroristáról stb. az a történelmi valóságban is azzal a jelentéssel és realitással telítődik. Ebben az értelemben az elemzés nem csak a politikumra, hanem az egész szövgszerűen leírható világra, illetve a szövegen túli létezésre is irányul, egyfajta dinamikus dekonstrukciója.

Készítette: Fellner Zoltán Ákos,
2009. június