Steinar Kvale: Az interjú

Választásom azért esett erre a könyvre, mert úgy hiszem, mindannyian, akik kutatásaink során az interjú módszerét (vagy azt is) szeretnék választani, hasznos információkat tudhatnak meg ebből a könyvből.
A szerző részletes és bőséges filozófiai és történeti hátteret is szolgáltat mindamellett, hogy több interjútechnikát is bemutat. Leírja a lehetséges buktatókat és árnyoldalakat is, melyeket érdemes megfontolnunk, számba vennünk mielőtt emellett a kutatási módszer mellett (vagy más technikákkal kiegészítve) is döntenénk.

A könyv elején a szerző a kutatót bányászhoz és / vagy utazóhoz hasonlítja; ti. a bányász a föld mélyéből ássa elő a kincseket, vagyis objektív tényeket keres kvalifikálás szempontjából, adatokat és jelentéseket hámoz ki az alanyból anélkül, hogy kérdéseivel befolyásolná őt.
Az utazó, vándor tarsolya pedig hazatérvén teli van elmondandó mesékkel, egy módszert követ mindvégig, és kicsit leveti a kérdezői attitűdöt azaz elegyedik a környezetével, besimul a vizsgált környezetbe.
Már a két attitűd között érdemes választanunk (persze nyilván vannak másfélék is).

Módszertani kérdések:

A kutatás során az interjúk használata egyszerűnek tűnhet, hiszen kérdezősködni minden különösebb előzetes felkészülés nélkül lehet.
Igen ám, csakhogy vigyáznunk kell, kitől mit hogyan és mikor kérdezünk meg, kezünkben kell tudni tartani a társalgás fonalát, és nem szabad befolyásolni kérdéseinkkel az alanyt. Aztán ha összejött valamely felhasználhatónak tűnő nyersanyag, az interjú lejegyzése még nem feltétlenül rejt magában tudományos eredményeket…
Ezért tartják - vagy tartották sokáig az interjú módszerét tudománytalannak, strukturálatlannak vagy nem standardizált interjús módszernek is nevezik.
Az interjús kutatás egy külön szakma, mint ahogy az a kérdőívezés is, nekünk bölcsész doktorandusz hallgatóknak azonban mégis az a feladatunk, hogy ezeket a módszereket ötvözve, vagy egyenként alkalmazva jussunk el adekvát tudományos igényű eredmények bemutatásához.

Ismertetési szempontok:

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Személyközi kommunikáció, interjú (és annak technikái).

Az elmélet érvényességi területe
Kvalitatív kutatások (televíziós, rádiós műsorok, internetes oldalak interjúi, felmérések, közvéleménykutatás…).

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Interpeszonális kommunikáció

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró is és magyarázó is. A szerző leír szituációkat, majd elemzi ezeket és magyarázza.
(Mind a leíró, mind pedig a magyarázó részek sok hasznos információval szolgálhatnak).

A koncipiálásba bevont funkciók
A kvalitatív interjúkészítés hogyanja és miértje.
Irányt mutat, miképpen készítsünk el egy tudományos igényű interjút.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
Előkészítés, (vázlatok terepfelmérés, a megfelelő alany kiválasztása, a beszélgetés megszerkesztése, a beszélgetés rögzítése, interjúelemzési technikák, lejegyzés, tudományosság, buktatók).

A koncipiálásba bevont színterek
Társadalomkutatás, természettudományos kutatás kiegészítő elemeként etc.

A koncipiálásba bevont dinamikák
A kommunikáció alap-dinamikája a beszélgetés, a másik (gondolatainak) megismerése és saját világunkba való beépítése (vagy be nem építése). Ennek technikáiról szól ez a könyv.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Szerencsés kiegészítője lehet más kutatási módszereknek, és alátámaszthatja más tudományterületek elméleti állításait, megfigyeléseit.

Az elmélet-alkotás célja
Igényesen megalkotott segédkönyvet adni a kezdő kutatók kezébe akik interjúzásra adják fejüket

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Kvalitatív kutatások ill. egyéb célok ld. fentebb

Az elmélet háttérdiszciplínái
Társadalomtudományok; médiatudomány, kvalitatív kutatások, közvéleménykutatás

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel:

A kvalitatív kutatás szakirodalma:

N.K.Denzin-Y.S. Lincoln (1994): Handbook of qualitative research Thousand Oak, CA. Sage (téma meghatározáshoz)

C. Glense-A. Peshkin (1992) Becoming qualitative research. White Plains? NY Longman

Interjúolvasás: H.J. Rubin-I.S. Rubin (1995): Qualitative Interwiewing Thousand Oaks CA Sage

V.R. Yow (1994) Recording oral history Thousand Oaks, Ca. Sage

Evans et al: Az interjúkészítés lényege, 1992. kézirat

Babbie, Earl 1996. A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó

Gordon, Wendy - Langmaid, Roy 1997. Kvalitatív piackutatás. Gyakorlati kézikönyv. HVG Kiadó

Hoffmann Márta - Kozák Ákos - Veres Zoltán (szerk.) 2000. Piackutatás. Budapest: Műszaki Könyvkiadó

Jakab Zoltán 1986. A mélyinterjúzás technikájáról. Tanulmányok, beszámolók, jelentések. Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont

Mason, Jennifer 2005. Kvalitatív kutatás. Budapest: Jószöveg Kiadó

Pászka Imre 2007. Narratív történetformák a megértő szociológia nézőpontjából. Szeged: Belvedere Meridionale

Seidman, Irving 2002. Az interjú, mint kvalitatív kutatási módszer. Budapest: Műszaki Könyvkiadó

Síklaki István 2006. Vélemények mélyén. A fókuszcsoport módszer, a kvalitatív közvélemény-kutatás alapmódszere. Budapest: Kossuth Kiadó

Solt Ottilia 1998. Interjúzni muszáj. In Solt Ottilia: Méltóságot mindenkinek. I. Budapest: Beszélő

Szabolcs Éva 2001. Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában. Budapest: Műszaki Könyvkiadó

Szerdahelyi István 1997. Műfajelmélet mindenkinek. Budapest: Akadémiai Ki adó

Szigethy András: Az interjú. In: Bernáth László (szerk.) Műfajismeret. Sajtóház Kiadó

Szokolszky Ágnes 2004. Kutatómunka a pszichológiában. Budapest: Osiris Kiadó

Vicsek Lilla 2006. Fókuszcsoport. Elméleti megfontolások és gyakorlati alkalmazás. Budapest: Osiris Kiadó

T. Kiss Tamás: Tett(hely)ek: egyetemisták valóság kutató táborai Magyarországon a XX. században. Budapest: ÚMK. Magyarország felfedezése sorozat

Az összefoglalót készítette: Fazekas Piroska,
2009. május 5.