Hidasi Judit: Interkulturális kommunikáció
(Scolar Kiadó, 2004)

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Kultúraközi kommunikáció

Az elmélet érvényességi területe
Kultúra és társadalom
Személyközi kommunikáció, csoportkommunikáció

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
A szerző az interkulturális kommunikáció fogalmát a különféle nemzetek között zajló kommunikációs interakciók jelölésére használja, nem a tágabb értelemben vett, különböző társadalmi csoportokhoz tartozó ágensek interakciójára vonatkozó interkulturális kommunikáció-fogalom érvényesül.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró és magyarázó: számtalan elméleti fogódzót nyújt, alaposan körbejárva, nagyon sok példával magyarázva és illusztrálva azokat

A koncipiálásba bevont funkciók
A verbális és nonverbális kommunikáció funkciói: szándékolt-nem szándékolt információátadás, önkifejezés, emberi kapcsolatok ápolása, kulturális ismeretek átörökítése, illetve a nem verbális kommunikációra inkább jellemző metakommunikációs funkciók

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
A kultúra modellálása
Kommunikációs kódok és csatornák
Kommunikáció és nyelv
Nem verbális kommunikáció
Sztereotípiák
Kulturális sokk

A koncipiálásba bevont színterek
A mindennapi élet, illetve a munkahelyi környezet személyközi és társas interakcióinak színterei

A koncipiálásba bevont dinamikák
Leírás, elemzés, értelmezés, magyarázat, rendszerezés

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Hofstede, Kluckhohn-Strodtbeck, Hall kulturális dimenziói
Saussure nyelvelmélete
Ekman és Friesen rendszere
Kalvero Oberg kultúrsokk elmélete
Bennett interkulturális érzékenység fejlesztési modellje

Az elmélet-alkotás célja
A szerzőt pragmatikai megfontolások vezetik, hisz az előszóban a következőképpen fogalmaz: "(…) hasznos megismerkedni az interkulturális érintkezés és kommunikáció néhány alapfogalmával, az ebben rejlő lehetőségekkel és csapdákkal, mert ez segíthet abban, hogy megtanuljunk nemcsak a szabadidő-, hanem a munkaszférában is hatékonyan gondolkodni és tevékenykedni. Ez a fajta felvértezettség reményeink szerint arra jó, hogy fejlessze a kultúraközi érzékenységünket."

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Nyelvoktatás, szakképzés (külkereskedelmi szakemberek képzése), idegenforgalom, turizmus

Az elmélet háttérdiszciplínái
Kommunikációelmélet, pszichológia, szociolingvisztika, nyelvészet, kulturális antropológia

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Harrison, L.E.-Huntigton, S.P. (2000) Culture Matters - How values shape human progress. Basic Books, New York

Hidasi Judit (szerk.) (1992) Kultúra - Viselkedés - Kommunikáció. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest

Hill, Ricmond (1999) Mi, európaiak. Geomédia Kiadói Rt., Budapest

Hofstede, Geert (1991) Culture's Consequences: Internacional Differences on Work-Related Values. Sage Publications, Beverly Hills (CA)

Hofstede, G.J.-Pedersen, P.B.-Hofstede, G. (2002) Exploring culture: exercises, stories, and synthetic cultures. Intercultural Press, Yarmouth, Maine

Triandis, Harry C. (1999) Handbook of Cross-Cultural Psychology. Allyn&Bacon, New York

Az összefoglalót készítette: Rentería-Szász Anna Mária
2009. június 4.