Hidasi Judit: Interkulturális kommunikáció
Scolar kiadó, Budapest, 2004

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Melting pot (olvasztó tégely), Interkulturális kommunikáció 1959 óta (E. T. Hall nyomán)

Az elmélet érvényességi területe
Verbális és nonverbális kommunikáció elmélet, szociológia, pszichológia, antropológia, nyelvészet. A szerző a kultúrát mint közvetítő közeget jeleníti meg az egyes kommunikációs helyzetek leírása során.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
A könyv a kultúrát mint a kommunikáció színterét kategória rendszerekben írja le. Megkülönböztetve egyes élethelyzeteket, amelyekben az interkulturális ismeretek előfeltételeként szolgálnak a sikeres kommunikációs folyamatoknak. A kategorizálás nem teljes, hanem példaértékűen irányadó.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Magyarázó. Konkrét példákon keresztül mutatja be a kulturális különbségek kommunikációra gyakorolt hatását.

A koncipiálásba bevont funkciók
Közvetítői közeg funkcióját jeleníti meg a kultúrának a különböző kommunikációs helyzetek során. Ezen helyzetek ismeretét a kulturális ismeretekből vezeti le, melyek megléte, vagy hiánya alapvetően befolyásolja a kommunikáció sikeres kimenetelét. A kultúrának a kommunikációban olyan jelentőséget tulajdonít, melynek értelmében a kommunikáció szerves részekét kezeli.

A koncipiálásba bevont színterek
A nyelv, mint a verbalitás megjelenítési területe, melyet részletesen kielemez a szerző az egyes kultúrák beszédritmusától, dinamikájától egésze a csend és a szünetek felhasználásáig. A másik fő színtér a nem verbális kifejezési kódok megjelenítési területei különböző formákban az egyes példákban bemutatott egyes kulturális különbségeken keresztül.

A koncipiálásba bevont dinamikák
Etnocentrizmus: Annak a feltételezése, hogy a saját világképével azonos világképet vall mindenki a magáénak
Tudatosítás: Az eltérő világképek és értékrendek létezésének a felismerése.
Megértés: Az eltérő világképek és értékrendek létezésének a felismerése.
Elfogadás-tiszteletben tartás: A másik kultúra világképének és működési rendjének a tiszteletben tartása.
Értékelés-megbecsülés: A másik kultúra abszolút értékeinek a felismerése és elismerése.
Szelektív alkalmazás: Bizonyos szelekciós szempontok alapján a másik kultúra néhány elemének a magáévá tétele.
Asszimiláció-alkalmazás-bikulturalizmus-multikulturalizmus: A más kultúrához való alkalmazkodás oly módon, hogy minél jobban azonosuljon vele.

Az elmélet-alkotás célja
Az interkulturális megközelítés bemutatása, az elmélet szerepének meghatározása a kultúra és a kommunikáció viszonylatában egyaránt. A kulturális hatások projekciói a kommunikációs folyamatokban.

Az elmélet háttérdiszciplinái
Verbális és nonverbális kommunikáció elmélet, szociológia, pszichológia, antropológia, nyelvészet

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Adler, Peter S. (1998) Beyond Cultural Identity: Reflections on Multiculturalism. In: Bennett, Milton J. (ed.) Basic Concepts of Intercultural Communication, pp. 225-246. Intercultural Press, Yarmouth, Maine

Alport, Gordon (1954) The Narure of Prejudice. Addison-Wesley, Cambridge (MA)

Bennett, Milton J. (1998) Overcoming the golden rule: Sympathy and empathy. Intercultural Press, Yarmouth, Maine

Hofstede, Geert (1980) Cultures and Organizations: Software of the Mind. McGraw-Hill, London

Paczolay Gyula (1997) European Proverbs in 55 languages with Equivalents in Arabic, Rersian, Sanskrit, Chinise, and Japanese. Veszprémi Nyomda, Veszprém

Az összefoglalót készítette: Németh Viktor,
2009. június 4.