Susan Greenfield: Agyunk titkai. Betekintés érzelmeink, ötleteink világába
Alexandra kiadó, 2000

Személyes vélemény:
Azt kutatom, hogy miként, hogyan tanulunk, és hogyan alakul ki az egyén saját, személyes, implicit tudáshálója. Így jutottam el az agy működésének vizsgálatáig, és így került a kezembe ez a könyv is.
Greenfield agykutató, neurobiológus, és mégis nagyon hasonló kérdésekre keresi e könyvben a választ, mint én - hogyan hatnak az érzelmeink, fizikai állapotunk a kognícióra? Hogyan észlelünk, és hogyan működik a memóriánk? Miért és hogyan változunk, és hogyan tanulunk?
A könyv nem biológusoknak és orvosoknak íródott, ezért társadalomtudósként is nagyon élvezhető. Számtalan képpel, fényképpel, ábrával és esetleírással egészíti ki a különböző agyi folyamatokról készített leírásokat, így izgalmassá és olvasmányossá teszi a száraz tudományos témát.
Számomra a legizgalmasabb rész a neuronális hálókról szóló elmélet, amely nagyban alátámasztotta a tudás hálózatos jellegéről létező elképzeléseimet.

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
A könyv nem egy kommunikáció-elméletet vizsgál, ám vizsgálata tárgya nagyon is közel áll a kommunikációhoz: az agy működését, az agyműködés viselkedésre, gondolkodásra és kommunikációra tett hatását vizsgálja neurobiológiai szemszögből.

Az elmélet érvényességi területe
Neurobiológia, pszichiátria, pszichológia, kommunikáció, pedagógia

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Is-is

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Greenfield e könyvében a kommunikációt egyértelműen egy biológiai működés eredményeként tekinti. A tanulás, emlékezet, kommunikáció mind-mind az adott problémamegoldásra kialakult neuronális hálók eredményeként jön létre Greenfield szerint. Ha egy adott problémamegoldás gyakori (pl ismétlés, gyakorlás), akkor ezek a neuronális hálók képesek "állandósulni", és ezáltal radikálisan felgyorsítani a problémamegoldás folyamatát, hiszen a neurális ingerek már kész pályákon haladnak végig.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Ha továbbvisszük az állandósuló neuronális hálózatok gondolatmenetét, könnyen a kognitív tudomány sémaelméletéhez juthatunk. Egy-egy begyakorolt séma állandósult neuronális hálózatokat alakít ki, és így nagyobb hálózatok alhálójaként tud megjelenni.
Természetesen a kognitív tudományból leginkább a mesterséges intelligencia kutatásokban alkalmazzák leginkább.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe:
orvostudomány

Az elmélet háttérdiszciplínái:
biológia, kémia, neurobiológia, orvostudomány, pszichiátria

Az összefoglalót készítette: Suhajda Virág,
2009. június