Frydmann, 
  Marcel: Televízió és agresszió
  Pont Kiadó, Bp. 1999
 
  
 
  Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése:
  Az audiovizuális média hatásvizsgálata
 
 
  Az elmélet érvényességi területe
  Elektronikus média, audiovizuális médiaelmélet, televízió, mozi, személyközi 
  helyzetek, társas viselkedés, pszichológia
 
 
  Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
  Az audiovizuális médiatermékek (televízió, filmek, mozi) interperszonális és 
  viselkedésbeli hatásmechanizmusait vizsgálja kísérletekkel. 
 
 
  Az elmélet leíró vagy magyarázó?
  leíró
 
 
  A koncipiálásba bevont funkciók
  A szerző az első fejezetben adatokkal dolgozik, majd kutatásokra támaszkodva 
  állít fel hipotéziseket, a katarziselmélet cáfolatait is felhozza. Terepkutatásokkal, 
  azok kritikáival koncipiálja az agresszió témakörét. 
 
 
  A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
  A következő egységekre bontható a mű:
  Erőszak a képernyőn
  A televízióban látott erőszak és annak hatása
  A filmezett erőszak hatásának vizsgálata terepen
  A mozi világa - a program kidolgozása és annak kísérleti alkalmazása
  Nevelőintézetekben való alkalmazás
  Iskolai médiaprogram
  Következtetések levonása
 
 
  A koncipiálásba bevont színterek
  A koncipiálás színtere a televízió és a mozi mint audiovizuális média illetve 
  az oktatás színtere, az iskola
 
 
  A koncipiálásba bevont dinamikák
  A tévéerőszak, mint társadalmi probléma
  Az erőszak hatásmechanizmusai 
  A tévéerőszak vita, mint új típusú morális pánik
  A filmezett erőszak 
  A tévéerőszak kulturális politikája és szociológiája
  Tévéerőszak és iskolai médiaprogramok
 
 
  Az elmélet-alkotás célja
  A televízió és tágabb értelemben a média közvetlen erőszakot okozó negatív hatása 
  nem bizonyított. A tévéerőszakot övező morális pánikok miatt azonban minden, 
  a társadalmat megrázó erőszakos cselekedet után megindul a média, elsősorban 
  a televízió hibáztatása. Cél hipotézisek felállítása, módszerek bemutatása, 
  mintavétel, eredmények értékelése, következtetések levonása.
 
 
  Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
  Médiapszichológia. Az erőszak bemutatásának kérdésével már 1951-ben foglalkoztak 
  az Egyesült Államokban, nagyvárosok műsorait vizsgálva kimutatták, hogy a műsoridő 
  10%-át teszik ki az erőszakot bemutató filmek, s ezek alapján a tévézők megtanulják 
  az agresszív viselkedési formát. A vizsgálatok nyomán széles körű kutatások 
  indultak Európában, illetve Ausztráliában is.
 
 
  Az elmélet háttérdiszciplínái
  kulturális szociológia, antropológia, pedagógia, pszichológia
 
 
  Néhány fontosabb bibliográfiai tétel 
Császi Lajos: A média rítusai (Budapest, Osiris)
Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek (Bp., Gondolat)
Császi Lajos: Tévéerőszak és morális pánik
Hidegkúthy Antónia: Átok vagy áldás
Kósa Éva - Vajda Zsuzsanna: Hasznos vagy káros
Dr. Vetró Ágnes: A televízió veszélyei
   
 
  Az összefoglalót készítette: Görözdi Dóra, 
  2009. június