Frydmann,
Marcel: Televízió és agresszió
Pont Kiadó, Bp. 1999
Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése:
Az audiovizuális média hatásvizsgálata
Az elmélet érvényességi területe
Elektronikus média, audiovizuális médiaelmélet, televízió, mozi, személyközi
helyzetek, társas viselkedés, pszichológia
Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Az audiovizuális médiatermékek (televízió, filmek, mozi) interperszonális és
viselkedésbeli hatásmechanizmusait vizsgálja kísérletekkel.
Az elmélet leíró vagy magyarázó?
leíró
A koncipiálásba bevont funkciók
A szerző az első fejezetben adatokkal dolgozik, majd kutatásokra támaszkodva
állít fel hipotéziseket, a katarziselmélet cáfolatait is felhozza. Terepkutatásokkal,
azok kritikáival koncipiálja az agresszió témakörét.
A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
A következő egységekre bontható a mű:
Erőszak a képernyőn
A televízióban látott erőszak és annak hatása
A filmezett erőszak hatásának vizsgálata terepen
A mozi világa - a program kidolgozása és annak kísérleti alkalmazása
Nevelőintézetekben való alkalmazás
Iskolai médiaprogram
Következtetések levonása
A koncipiálásba bevont színterek
A koncipiálás színtere a televízió és a mozi mint audiovizuális média illetve
az oktatás színtere, az iskola
A koncipiálásba bevont dinamikák
A tévéerőszak, mint társadalmi probléma
Az erőszak hatásmechanizmusai
A tévéerőszak vita, mint új típusú morális pánik
A filmezett erőszak
A tévéerőszak kulturális politikája és szociológiája
Tévéerőszak és iskolai médiaprogramok
Az elmélet-alkotás célja
A televízió és tágabb értelemben a média közvetlen erőszakot okozó negatív hatása
nem bizonyított. A tévéerőszakot övező morális pánikok miatt azonban minden,
a társadalmat megrázó erőszakos cselekedet után megindul a média, elsősorban
a televízió hibáztatása. Cél hipotézisek felállítása, módszerek bemutatása,
mintavétel, eredmények értékelése, következtetések levonása.
Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Médiapszichológia. Az erőszak bemutatásának kérdésével már 1951-ben foglalkoztak
az Egyesült Államokban, nagyvárosok műsorait vizsgálva kimutatták, hogy a műsoridő
10%-át teszik ki az erőszakot bemutató filmek, s ezek alapján a tévézők megtanulják
az agresszív viselkedési formát. A vizsgálatok nyomán széles körű kutatások
indultak Európában, illetve Ausztráliában is.
Az elmélet háttérdiszciplínái
kulturális szociológia, antropológia, pedagógia, pszichológia
Néhány fontosabb bibliográfiai tétel
Császi Lajos: A média rítusai (Budapest, Osiris)
Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek (Bp., Gondolat)
Császi Lajos: Tévéerőszak és morális pánik
Hidegkúthy Antónia: Átok vagy áldás
Kósa Éva - Vajda Zsuzsanna: Hasznos vagy káros
Dr. Vetró Ágnes: A televízió veszélyei
Az összefoglalót készítette: Görözdi Dóra,
2009. június