Frydmann, Marcel: Televízió és agresszió
Pont Kiadó, Bp. 1999


Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése:

Az audiovizuális média hatásvizsgálata

Az elmélet érvényességi területe
Elektronikus média, audiovizuális médiaelmélet, televízió, mozi, személyközi helyzetek, társas viselkedés, pszichológia

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Az audiovizuális médiatermékek (televízió, filmek, mozi) interperszonális és viselkedésbeli hatásmechanizmusait vizsgálja kísérletekkel.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
leíró

A koncipiálásba bevont funkciók
A szerző az első fejezetben adatokkal dolgozik, majd kutatásokra támaszkodva állít fel hipotéziseket, a katarziselmélet cáfolatait is felhozza. Terepkutatásokkal, azok kritikáival koncipiálja az agresszió témakörét.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
A következő egységekre bontható a mű:
Erőszak a képernyőn
A televízióban látott erőszak és annak hatása
A filmezett erőszak hatásának vizsgálata terepen
A mozi világa - a program kidolgozása és annak kísérleti alkalmazása
Nevelőintézetekben való alkalmazás
Iskolai médiaprogram
Következtetések levonása

A koncipiálásba bevont színterek
A koncipiálás színtere a televízió és a mozi mint audiovizuális média illetve az oktatás színtere, az iskola

A koncipiálásba bevont dinamikák
A tévéerőszak, mint társadalmi probléma
Az erőszak hatásmechanizmusai
A tévéerőszak vita, mint új típusú morális pánik
A filmezett erőszak
A tévéerőszak kulturális politikája és szociológiája
Tévéerőszak és iskolai médiaprogramok

Az elmélet-alkotás célja
A televízió és tágabb értelemben a média közvetlen erőszakot okozó negatív hatása nem bizonyított. A tévéerőszakot övező morális pánikok miatt azonban minden, a társadalmat megrázó erőszakos cselekedet után megindul a média, elsősorban a televízió hibáztatása. Cél hipotézisek felállítása, módszerek bemutatása, mintavétel, eredmények értékelése, következtetések levonása.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Médiapszichológia. Az erőszak bemutatásának kérdésével már 1951-ben foglalkoztak az Egyesült Államokban, nagyvárosok műsorait vizsgálva kimutatták, hogy a műsoridő 10%-át teszik ki az erőszakot bemutató filmek, s ezek alapján a tévézők megtanulják az agresszív viselkedési formát. A vizsgálatok nyomán széles körű kutatások indultak Európában, illetve Ausztráliában is.

Az elmélet háttérdiszciplínái
kulturális szociológia, antropológia, pedagógia, pszichológia

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Császi Lajos: A média rítusai (Budapest, Osiris)

Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek (Bp., Gondolat)

Császi Lajos: Tévéerőszak és morális pánik

Hidegkúthy Antónia: Átok vagy áldás

Kósa Éva - Vajda Zsuzsanna: Hasznos vagy káros

Dr. Vetró Ágnes: A televízió veszélyei


Az összefoglalót készítette: Görözdi Dóra,
2009
. június

 


[vissza a lap tetejére]