Csabai Márta - Erős Ferenc: Testhatárok és énhatárok


Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Tágabb értelemben a személyközi kommunikáció.
Az identitás meghatározása, kialakitása és fenntartása, a külvilág felé való reprezentálása, és ezzel összefüggésben a test, a "társadalmi test" definiálása. A test mint "kulturális szöveg" .

Az elmélet érvényességi területe
A test és identitás különböző megközelitései (biológiai, kognitiv, érzelmi, családi, pszichodinamikai). A test fogalma és definiálása 18. századtól de elsősorban a posztmodern korban. A test, identitás és lélek által összekapcsolt terület.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Társadalmi kommunikáció és személyközi kommunikáció.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Az elmélet leíró.

A koncipiálásba bevont funkciók
A test, a "tömegtest", a társadalmi test funkciói, az ezek segitségével különböző jelzásek, üzenetek küldése. A test funkciója a tömeglélektanban. A betegség, mint metafora, mely kifejezi a társadalom szorongását a rosszal, a pusztulással, a veszéllyel kapcsolatban.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
A fogyasztói társadalom, mint a vágyhoz való viszony kifejeződése.
A vágy, a hisztéria és az anorexia nervosa (mint női betegségek ill. képzelt betegségek) jelensége. A betegség által jelölt identitás, mint az egészséges szelf Másik-ja.
A test mesterséges transzformációi, illetve a transzplantációs és új reprodukciós (pl. génsebészet) technikák mint lehetőségek az identitás (szándékos vagy következményes) megváltoztatására.

A koncipiálásba bevont színterek
Az emberi test, az identitás és ezek határai. A betegségek, testi jegyek és megkülönböztetések.

A koncipiálásba bevont dinamikák
Az evolúciós folyamatok során fellépő változatok. A jelenségek vizsgálatánál fellelhető mintázatok. A jelenségek közötti összefüggések.

Az elmélet-alkotás célja
A test és az identitás határainak leirása, a határokon belüli és kivüli jelenségek leirása.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Szociálpszichológia.

Az elmélet háttérdiszciplinái
Biológia, szociológia, pszichológia, antropológia.

Irodalom

Csabai Márta- Erős Ferenc: Testhatárok és énhatárok. Az identitás változó keretei. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest. 2000.

Sontag, Susan: A betegség mint metafora. Budapest. Európa Könyvkiadó. 1983.


Néhány gondolat
A szakirodalomban és a kulturális reprezentációkban megjelenő "testek" a társadalmi test feszültségeit is leképezik, és tükröződnek bennük a különböző hatalmi intézmények konfliktusai is. És mint tudjuk ezek az intézmények cimkézik meg az individuális testeket deviénsnak vagy normálisnak stb.
A posztstrukturalista megközelités szerint az emberi test nem tekinthető eleve adott realitásnak, hanem a hatalom és a vele kapcsolatos diskurzusok termékének.
A későmodernitás egyik jellemzője az, hogy a személyes identitás kialakitása, fenntartása és stabilizálása a modern ember számára alapvető problémává vált. A személyes identitás "szabad választás" eredménye lehet, mivel az én nem valami stabil magként mutatkozik meg, hanem állandó reflexitásként, az én narrativumainak folytonos újraalkotásaként.
Az identitás, a tudatosság vagy a lélek mind a test impulzusainak terméke, a test projekciója.

A társadalom hatása, hogy hiszterizálja a női testet, pedagógiai eszközökkel szabályozza a szexualitást, szocializálja és patologizálja a viselkedéseket. Pl. az anorexia jelensége paradigmatikusan jelöli azt a küzdelmet, amelyet korunkban a test viv az önmegjelenités terén. A korlátlan lehetőségek elérhetősége és a készen kapott sémák eltűnése hozta létre a test megjelenitésének azon konfliktusait, amelyek korunkban talán leghangsúlyosabban az anorexiás testen jelennek meg. A 18. századtól a hatalom egyre erőteljesebb kontrollt gyakorolt a családok élete felett, és az orvostudomány érdeklődése és szabályozó tendenciái is fokozatosan ráirányultak, igy egyre határozottabbak lettek az anorexia és a hisztéria morális és nemiséggel kapcsolatos konnotációi. Ma a fogyasztói társadalom arra szólitja fel az egyént, hogy vágyait elégítse ki, de ezzel egyidőben.


Az összefoglalót készítette: Mucsi Eszter,
2009. június

 


[vissza a lap tetejére]