Csabai Márta - Erős Ferenc: Testhatárok és énhatárok
  
 
  Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
  Tágabb értelemben a személyközi kommunikáció.
  Az identitás meghatározása, kialakitása és fenntartása, a külvilág felé való 
  reprezentálása, és ezzel összefüggésben a test, a "társadalmi test" 
  definiálása. A test mint "kulturális szöveg" .
 
 
  Az elmélet érvényességi területe
  A test és identitás különböző 
  megközelitései (biológiai, kognitiv, érzelmi, családi, pszichodinamikai). A 
  test fogalma és definiálása 18. századtól de elsősorban a posztmodern korban. 
  A test, identitás és lélek által összekapcsolt terület.
 
  Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
  Társadalmi kommunikáció 
  és személyközi kommunikáció.
 
  Az elmélet leíró vagy magyarázó?
  Az elmélet leíró.
 
 
  A koncipiálásba bevont funkciók
  A test, a "tömegtest", 
  a társadalmi test funkciói, az ezek segitségével különböző jelzásek, üzenetek 
  küldése. A test funkciója a tömeglélektanban. A betegség, mint metafora, mely 
  kifejezi a társadalom szorongását a rosszal, a pusztulással, a veszéllyel kapcsolatban.
 
 
  A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
  A fogyasztói társadalom, 
  mint a vágyhoz való viszony kifejeződése.
  A vágy, a hisztéria és az anorexia nervosa (mint női betegségek ill. képzelt 
  betegségek) jelensége. A betegség által jelölt identitás, mint az egészséges 
  szelf Másik-ja.
  A test mesterséges transzformációi, illetve a transzplantációs és új reprodukciós 
  (pl. génsebészet) technikák mint lehetőségek az identitás (szándékos vagy következményes) 
  megváltoztatására. 
 
  A koncipiálásba bevont színterek
  Az emberi test, az identitás 
  és ezek határai. A betegségek, testi jegyek és megkülönböztetések.
 
 
  A koncipiálásba bevont dinamikák
  Az evolúciós folyamatok 
  során fellépő változatok. A jelenségek vizsgálatánál fellelhető mintázatok. 
  A jelenségek közötti összefüggések.
 
 
  Az elmélet-alkotás célja
  A test és az identitás határainak leirása, a határokon belüli és kivüli jelenségek 
  leirása.
 
 
  Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
  Szociálpszichológia.
 
 
  Az elmélet háttérdiszciplinái
  Biológia, szociológia, 
  pszichológia, antropológia.
 
 
  Irodalom
Csabai Márta- Erős Ferenc: Testhatárok és énhatárok. Az identitás változó keretei. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest. 2000.
Sontag, Susan: A betegség mint metafora. Budapest. Európa Könyvkiadó. 1983.
 
  Néhány gondolat
  A szakirodalomban 
  és a kulturális reprezentációkban megjelenő "testek" a társadalmi 
  test feszültségeit is leképezik, és tükröződnek bennük a különböző hatalmi intézmények 
  konfliktusai is. És mint tudjuk ezek az intézmények cimkézik meg az individuális 
  testeket deviénsnak vagy normálisnak stb.
  A posztstrukturalista megközelités szerint az emberi test nem tekinthető eleve 
  adott realitásnak, hanem a hatalom és a vele kapcsolatos diskurzusok termékének.
  A későmodernitás egyik jellemzője az, hogy a személyes identitás kialakitása, 
  fenntartása és stabilizálása a modern ember számára alapvető problémává vált. 
  A személyes identitás "szabad választás" eredménye lehet, mivel az 
  én nem valami stabil magként mutatkozik meg, hanem állandó reflexitásként, az 
  én narrativumainak folytonos újraalkotásaként.
  Az identitás, a tudatosság vagy a lélek mind a test impulzusainak terméke, a 
  test projekciója.
  
  A társadalom hatása, hogy hiszterizálja a női testet, pedagógiai eszközökkel 
  szabályozza a szexualitást, szocializálja és patologizálja a viselkedéseket. 
  Pl. az anorexia jelensége paradigmatikusan jelöli azt a küzdelmet, amelyet korunkban 
  a test viv az önmegjelenités terén. A korlátlan lehetőségek elérhetősége és 
  a készen kapott sémák eltűnése hozta létre a test megjelenitésének azon konfliktusait, 
  amelyek korunkban talán leghangsúlyosabban az anorexiás testen jelennek meg. 
  A 18. századtól a hatalom egyre erőteljesebb kontrollt gyakorolt a családok 
  élete felett, és az orvostudomány érdeklődése és szabályozó tendenciái is fokozatosan 
  ráirányultak, igy egyre határozottabbak lettek az anorexia és a hisztéria morális 
  és nemiséggel kapcsolatos konnotációi. Ma a fogyasztói társadalom arra szólitja 
  fel az egyént, hogy vágyait elégítse ki, de ezzel egyidőben.
 
  Az összefoglalót készítette: Mucsi 
  Eszter,
  2009. június