Csabai Márta - Erős Ferenc: Testhatárok és énhatárok
Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Tágabb értelemben a személyközi kommunikáció.
Az identitás meghatározása, kialakitása és fenntartása, a külvilág felé való
reprezentálása, és ezzel összefüggésben a test, a "társadalmi test"
definiálása. A test mint "kulturális szöveg" .
Az elmélet érvényességi területe
A test és identitás különböző
megközelitései (biológiai, kognitiv, érzelmi, családi, pszichodinamikai). A
test fogalma és definiálása 18. századtól de elsősorban a posztmodern korban.
A test, identitás és lélek által összekapcsolt terület.
Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Társadalmi kommunikáció
és személyközi kommunikáció.
Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Az elmélet leíró.
A koncipiálásba bevont funkciók
A test, a "tömegtest",
a társadalmi test funkciói, az ezek segitségével különböző jelzásek, üzenetek
küldése. A test funkciója a tömeglélektanban. A betegség, mint metafora, mely
kifejezi a társadalom szorongását a rosszal, a pusztulással, a veszéllyel kapcsolatban.
A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
A fogyasztói társadalom,
mint a vágyhoz való viszony kifejeződése.
A vágy, a hisztéria és az anorexia nervosa (mint női betegségek ill. képzelt
betegségek) jelensége. A betegség által jelölt identitás, mint az egészséges
szelf Másik-ja.
A test mesterséges transzformációi, illetve a transzplantációs és új reprodukciós
(pl. génsebészet) technikák mint lehetőségek az identitás (szándékos vagy következményes)
megváltoztatására.
A koncipiálásba bevont színterek
Az emberi test, az identitás
és ezek határai. A betegségek, testi jegyek és megkülönböztetések.
A koncipiálásba bevont dinamikák
Az evolúciós folyamatok
során fellépő változatok. A jelenségek vizsgálatánál fellelhető mintázatok.
A jelenségek közötti összefüggések.
Az elmélet-alkotás célja
A test és az identitás határainak leirása, a határokon belüli és kivüli jelenségek
leirása.
Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Szociálpszichológia.
Az elmélet háttérdiszciplinái
Biológia, szociológia,
pszichológia, antropológia.
Irodalom
Csabai Márta- Erős Ferenc: Testhatárok és énhatárok. Az identitás változó keretei. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest. 2000.
Sontag, Susan: A betegség mint metafora. Budapest. Európa Könyvkiadó. 1983.
Néhány gondolat
A szakirodalomban
és a kulturális reprezentációkban megjelenő "testek" a társadalmi
test feszültségeit is leképezik, és tükröződnek bennük a különböző hatalmi intézmények
konfliktusai is. És mint tudjuk ezek az intézmények cimkézik meg az individuális
testeket deviénsnak vagy normálisnak stb.
A posztstrukturalista megközelités szerint az emberi test nem tekinthető eleve
adott realitásnak, hanem a hatalom és a vele kapcsolatos diskurzusok termékének.
A későmodernitás egyik jellemzője az, hogy a személyes identitás kialakitása,
fenntartása és stabilizálása a modern ember számára alapvető problémává vált.
A személyes identitás "szabad választás" eredménye lehet, mivel az
én nem valami stabil magként mutatkozik meg, hanem állandó reflexitásként, az
én narrativumainak folytonos újraalkotásaként.
Az identitás, a tudatosság vagy a lélek mind a test impulzusainak terméke, a
test projekciója.
A társadalom hatása, hogy hiszterizálja a női testet, pedagógiai eszközökkel
szabályozza a szexualitást, szocializálja és patologizálja a viselkedéseket.
Pl. az anorexia jelensége paradigmatikusan jelöli azt a küzdelmet, amelyet korunkban
a test viv az önmegjelenités terén. A korlátlan lehetőségek elérhetősége és
a készen kapott sémák eltűnése hozta létre a test megjelenitésének azon konfliktusait,
amelyek korunkban talán leghangsúlyosabban az anorexiás testen jelennek meg.
A 18. századtól a hatalom egyre erőteljesebb kontrollt gyakorolt a családok
élete felett, és az orvostudomány érdeklődése és szabályozó tendenciái is fokozatosan
ráirányultak, igy egyre határozottabbak lettek az anorexia és a hisztéria morális
és nemiséggel kapcsolatos konnotációi. Ma a fogyasztói társadalom arra szólitja
fel az egyént, hogy vágyait elégítse ki, de ezzel egyidőben.
Az összefoglalót készítette: Mucsi
Eszter,
2009. június