Brown, Judith C.: Szemérmetlen cselekedetek
Egy leszbikus apáca élete a reneszánsz Itáliában
Osiris, Budapest, 2001.

A könyv mikrotörténeti munka - az eredeti kiadás 1986-ban jelent meg. A szerző Benedetta Carlini (a pesciabéli Szűzanya Zárda teatinus apácáinak főnökasszonya) ügyében folytatott 1619-es és 1623-as egyházi vizsgálatok jegyzőkönyveinek tartalmát és annak saját értelmezését mutatja be. A vizsgálatok a Benedettával állítólagosan megesett csodákra, ill. egy apácatársával folytatott szerelmi viszonyára irányultak. Brown a periratok elemzésén keresztül betekintést nyújt a korszak emberének szexushoz való viszonyába, a társadalmi nemi szerepek alakulásába, értelmezésekkel szolgál a csodákhoz, csodatévőkhöz való viszonyról, továbbá az egyházpolitikáról, hitről és hitéletről, zárdai viszonyokról, illetve ezek társadalmi összefüggéseiről. Mikrotörténészi, antropológiai és pszichológiai megközelítéseket alkalmaz, stílusát tekintve a szakszöveg és az ismeretterjesztő munka határán egyensúlyozik.

A Bevezetésben képet fest a korszakról, amelyben a tárgyalt események történtek. Itt olyan részletes leírását adja a nemiségre, ill. szodómiára vonatkozó reneszánsz elképzeléseknek, egyházi és világi nézeteknek, jogi értelmezéseknek, amilyennel másutt nemigen találkozhatunk.
Az első és második fejezetben Benedetta neveltetésének és zárdába kerülésének történetén keresztül - a későbbiek megértéséhez szükséges szinten - bemutatja a táji környezetet, a falu és város szocio-kulturális különbségeit, a zárdákat ill. a zárdába kerülés útjait, feltételeit (amelyekben nagy szerepet játszanak a társadalmi, rokoni kapcsolatok és a vagyon), valamint a zárdai életet (hangsúlyosan az apácák és papok nemi aktivitását, ill. az egyház vonatkozó ellenlépéseit).
A harmadik fejezet mutatja be Benedetta misztikus tapasztalatait a kezdeti látomásoktól kiindulva stigmái és Splenditello nevű őrangyala megjelenésén, valamint Jézussal való szívcseréjén keresztül - amelyek hatására apátnővé választották - későbbi, Jézussal kötött esküvőjéig. Ez utóbbi következtében vizsgálat indult ellene, minthogy az "esküvőn" rajta kívül senkinek nem voltak misztikus élményei.
A negyedik és ötödik fejezet mutatja be a vizsgálatokat. Az első, városi szintű vizsgálat a stigmák és látomások valódiságát firtatta, és mivel pozitív eredménnyel zárult, Benedettát visszahelyezték hivatalába. A pár évvel későbbi, magasabb szintű és mélyrehatóbb vizsgálat - amely a pápai nuncius részvételével zajlott - fényt derített a stigmák hamis voltára, a látomások sátáni eredetére, és egyúttal Benedettának a segítségére rendelt apácával folytatott nemi viszonyára. A vizsgálat eredményeinek fényében börtönre ítélték, végül 35 év raboskodás után vezeklésben halt meg.

A szerző az esetleírások, idézett jegyzőkönyvrészletek mentén haladva vallási, vallás-, társadalom- és művészettörténeti forrásokra támaszkodik a korszak kapcsolódó normáinak, elképzeléseinek, jellemzőinek - mint pl. a csodák megítélésének, a zárdai élet belső konfliktusainak, az apácák külvilággal való viszonyának vagy az egyházi és politikai döntések hátterének - ábrázolásában. Így megtudhatjuk, hogy Benedetta állításainak hitelesítése a személyes támogatottságán is múlt, amelynek meggyengüléséhez, ill. a per kimeneteléhez hozzájárult az alföldiek és hegyvidékiek között feszülő kulturális konfliktus, a különböző szerzetesi rendek, valamint a szentszék hatalmi érdekei. A kor nemiségről alkotott férfiközpontú elképzeléseinek ismeretében pedig érthetővé válik a vizsgálóbizottságnak a női szodómiával kapcsolatos tanácstalansága, és a Benedettára kirótt büntetés viszonylagos enyhesége.

Brown végül bemutatja a Benedetta viselkedésében és vallomásaiban mutatkozó belső ellentmondásokat, amelyeket egy antropológiai és pszichológiai forrásokat ill. szempontokat összekapcsoló elegáns magyarázattal old föl. Az apátnő viselkedését a sámánok megszállottsági állapotairól, ill. a tudathasadásos személyiségzavarról alkotott ismeretek fényében értelmezi. Ez utóbbiak alapján Benedetta - többek között - a nők közötti testi vonzalom korabeli értelmezhetetlensége miatt kényszerült egy alternatív személyiség "megalkotására", és ennek segítségével - hol Splenditello, hol Jézus által megszállt állapotban - immár férfiúi pozícióból cselekedhetett, és formálhatta vonzódását önmaga és társnője számára is érthetővé.

A munkán végighúzódik egy erős hermeneutikai attitűd. Brown a korabeli megfogalmazásokból, a leírt tevékenységekből igyekszik visszafejteni a beszélők/cselekvők társadalmi pozícióit, érdekeit, hatalmi viszonyait, tudatos és tudattalan játszmáit. Továbbá a munkában három diszciplína értelmező pozícióit váltogatja. Megközelítésmódja egyrészt mikrotörténeti, amennyiben apró közösségek, ill. az egyes ember helyzetét, történetét mutatja be, és ezek kapcsolatát, kölcsönhatását a makrojelenségekkel (egyházi politika, normarendszer, világkép, stb). Annyiban antropológiai munkát végez, amennyiben a vizsgált kultúra számára érvényes szimbolikus, rejtett mondanivalókat keresi, ill. más kultúrák ismerete alapján felállított sémákba igyekszik besorolni azokat - a megszállottságot pl. ilyen fogalomként alkalmazza, amely Benedetta állapotát saját társadalmának viszonyaiban is értékeli, és bizonyos általános kulturális sémákba is beilleszthetővé teszi. A pszichológiai értelmezéssel a recens olvasó számára igyekszik érthetővé tenni (mintegy mai gondolkodásmódra lefordítani) a korabeli eseményeket. Következtetései igazodnak a jelenkori pszichológiai ismeretekhez.

A munka szakmaiságával kapcsolatban - a fentebb már említett ismeretterjesztő jellegen kívül - annyit jegyeznék meg, hogy megfogalmazásaiból néha kiérződik egyfajta kritika a társadalmi nemek korabeli felfogásával kapcsolatban, illetve az egyházi intézményrendszerrel szembeni gúny apró megjelenéseit vélem itt-ott felfedezni a sorok között. A könyv nem rendelkezik külön irodalomjegyzékkel, a hivatkozások teljes egészében a jegyzetekben találhatók, és némelyik nehezen kereshető vissza.

Fontosabb irodalmak:

Bailey, Derrick S.: Homosexuality and the Western Christian Tradition, London, 1955.

Boswell, John: Christianity, Social Tolerance, and Homosexaulity: Gay People in Western Europe from the Beginning of the Christian Era to the Fourteenth Century, Chicago, 1980.

Hilgard, Ernst R.: Divided Consciousness: Multiple Controls in Human Thought nand Action, New York, 1977.

Kemp, Edward W.: Canonization and Authority in the Western Church, Oxford, 1948.

Levis, Ioan M.: Ecstatic Religion: An Anthropological Study of Spirit Possession and Shamanism, Harmondsworth, England, 1971.

Trexler, Richard: Public Life in Renessaince Florence, New York, 1980.

Az összefoglalót készítette: Szentesi Balázs,
2009. augusztus