Szendi Gábor: Depresszióipar

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Orvos-páciens kommunikáció. Ezen belül a placebo-jelenség, a medikalizálás kommunikációja.
Gyógyszergyári kommunikáció.

Az elmélet érvényességi területe
Orvostudomány. Gyógyszerészet. Minden gyógyszerrel kapcsolatba kerülő személy.
Pszichoterápia.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
A negatív és a pozitív kommunikációs (konzultációs) stílus hatásai a gyógyszerhatásra és ezáltal a gyógyulásra. A pozitív konzultációs stílusban ellátott beteg bizalmának és az orvos gyógyulásba vetett hitének bizonyítottan döntő hatása van a beteg felépülésére, a gyógyszerszedés e nélkül kevésbé eredményes vagy eredménytelen. Minden tablettának van tehát placebohatása is.
Mi számít betegségnek? Változó, a betegségről való kommunikáció szabja meg, sok esetben beszélhetünk kreált betegségről, pl. premenstruális szindróma (természetes jelenség, nem betegség, mégis gyógyszert alkottak hozzá, és az antidepresszánsokat is ajánlják ellenük). Vagy a depresszió, mely eredendően evolúciós adaptáció eredménye, számos fajtája van, csak néhány típusa nevezhető betegségnek és szükséges gyógyszeresen kezelni, a legtöbb típusa mindössze medikalizált életproblémákat takar, melyeket azonban a pszichoterápia segítségével lehet jól felszínre hozni és kezelni.
Téves információk közzététele jellemző a gyógyszergyárak részéről. Pl. az amerikai orvosok referenciakönyve 80%-ban téves adatokat és indikációkat ad meg. Az orvosi lapokban megjelenő cikkek erősen szelektáltak, a szerzők vélemény- és érdekütköztetését ált. megakadályozzák. A gyógyszergyárak hatástani vizsgálataiból készült cikkeket sok esetben fantomírók készítik neves szakemberek nevei alatt.
A médiában közölt téves és megtévesztő információk, pl. gyógyszerreklámok, ajánlások.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Az elmélet leíró.

A koncipiálásba bevont funkciók
Tájékozottság; titkolt tények bemutatása; az orvosok tájékoztatása; a pszichoterápia jelentősége; nyilvánosság; médiahatás.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
A gyógyszerészeti hatásvizsgálatok és a róluk készült cikkek, az orvosi konzultációk, orvosi lapok, konferenciák stb.

A koncipiálásba bevont színterek
A különböző gyógyszergyárak és kutatásaik, FDA (amerikai gyógyszer-engedélyezési hivatal) adatbázis, a gyógyszerek kezelési ajánlásai, orvosoknak készült referenciakönyv, Albert Györgyi könyve.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Társadalmi nyilvánosság: a könyvben leírtak szerint éppen az a probléma, hogy a gyógyszergyárak eltitkolják a valódi hatásvizsgálati eredményeket, és az érintettek (orvosok és minden gyógyszerrel kapcsolatba kerülő személy) nem kapják meg a tájékoztatást.
A mediahatás és befolyásolás elmélete.

Az elmélet-alkotás célja
A hatástani tények nyilvánosságra hozatala, a tévhitek eloszlatása, a betegségipar veszélyeire való figyelemfelhívás.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Pszichoterápia.

Az elmélet háttérdiszciplinái
Gyógyszerészet, pszichológia, pszichiátria, orvostudomány, kommunikációtudomány

Irodalom

Szendi Gábor: Depresszióipar. Sík Kiadó. Budapest. 2005.

www.tenyek-tevhitek.hu

Az összefoglalót készítette: Mucsi Eszter
2009. január