Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon
Kossuth Kiadó, Budapest, 2002

A könyv 2002-ben jelent meg másodízben, először 1997-ben és már akkor siker koronázta. A kötet egy abszolút gyakorlati kézi könyv, mely segít eligazodni a kommunikáció útvesztőiben minden ember számára. Olyan alaptudnivalókat ír le, melyeket már minden középiskolás diáknak ismernie kellene. Azért választottam ezt a könyvet, mert a munkám során nap, mint nap látom - a felsőoktatásba járó diákok között is - a kommunikció gyakoltai hiányosságait.

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Személyközi kommunikáció, csoportkommunikáció, médiakommunikáció, írásos kommunikáció, retorika, online kommunikáció. - hangsúlyoznám, hogy csak gyakorlati szinten jelennek meg.

Az elmélet érvényességi területe
Társadalom, kultúra, személyes és társas viselkedés

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
A tudományos és szakmai kommunikációval módszertanilag foglalkozik.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Magyarázó, annyira, hogy a szakirodalmon túl, a szerző saját tapasztalatait is megosztja olvasóival.

A koncipiálásba bevont funkciók, szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
Szabó Katalin hét fejezetben tárgyalja azokat a kommunikációs praktikákat, amelyeket feltétlenül ismernünk kell a sikeres mindennapi és szakmai pályafutásunk során. Ezek a következők:

1. Stílus és beszédmodor
2. Tudományos dolgozat írása
3. Online kommunikáció
4. Hivatkozások, plágium
5. Szóbeli előadások, viták
6. Hallgatás és megértés
7. Levelezés buktatói, önéletrajz megírása, pályázatok, interjú adása a sajtónak

Mindegyik fejezetben hétköznapi nyelven, egyszerűen, áttekinthetően, kiemelésekkel, példákkal és táblázatokkal tarkítva hívja fel a figyelmet a kommunikáció buktatóira és ad tanácsot a jó fellépésre.

A koncipiálásba bevont színterek
Mindennapi élet színterei, család, munkahely, oktatás, kultúra, tömegkommunikáció stb.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Ez a könyv nem az elméletről szól, természetesen megtalálhatók benne a kommunikációelmélet egyes területei, de a fő irány a gyakolrati alkalmazás.

Az elmélet-alkotás célja
A szerző célja, ha mindennapi kommunikációs alapproblémával találkozunk legyen hová nyúlnunk, ezáltal pótoljuk hiányosságainkat és kommunikáljuk sikeresen.

Az elmélet háttérdiszciplínái
Pszichológia, szociológia, kommunikációelmélet, stilisztika, szemiotika.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Buda Béla (1986): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei, Animula Kiadó, Budapest

Buda Béla, Sárközi Erika szerk. (2001): Közéleti kommunikáció, Akadémiai Kiadó, Budapest

Béres István, Horányi Özséb szerk. (1999): Társadalmi kommunikáció, Osiris, Budapest

Pléh Csaba, Síklaki István, Terestyéni Tamás szerk. (1997): Nyelv - kommunikáció - cselekvés, Osiris, Budapest

Az összefoglalót készítette: Palovits Ildikó
2009. január