Róka Jolán: Kommunikációtan. Fejezetek a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából
Budapest, Századvég Kiadó, 2002


Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Kommunikációtan: A kommunikáció mint komplex, interdiszciplináris jelenség

Az elmélet érvényességi területe
Kultúra és társadalom
Személyközi kommunikáció
Tömegkommunikáció
Politikai kommunikáció

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Kommunikáció = üzeneteken át zajló társadalmi interakció

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró és magyarázó: Az első három fejezetben elméleteket mutat be, a negyedik a szerző saját kutatásának eredményeit tartalmazza

A koncipiálásba bevont funkciók

I. A kommunikáció mint folyamatkategória:

A kommunikáció általános és specifikus modelljeinek bemutatása (Shannon és Weaver modellje - 1949, Koncentrikus körök modellje - 1974, Spirálmodell - 1967, Lasswell modellje - 1948, Newcomb modellje - 1953, Westley és MacLean modellje - 1957, Jakobson modellje - 1960, Gerbner modellje - 1956)
A kommunikáció típusai, válfajai, funkciói

II. A kommunikáció szintjei:

A verbális szint(A verbális tervezés elmélete, A kommunikációs elkalmazkodási elmélet, A beszédaktus-elmélet, A társalgás- és diszkurzuselemzés)
A nem verbális kommunikáció (A szóbeli kommunikáció, Az írásbeli kommunikáció,)
A vizuális manipuláció

III. A tömegkommunikációs eszközök (A nyomtatott média, Az audiovizuális média, Az auditív média, A reklám)

IV. Köztér: A kommunikáció pragmatikája (Közvélemény-formálás, Médiaesemények és közvélemény, A politikai kampányok médiaprezentációja)

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
Leírás, elemzés, értelmezés, magyarázat, rendszerezés

A koncipiálásba bevont színterek
A kommunikáció jelensége és diszciplínája, reklám, politikai kampányok

A koncipiálásba bevont dinamikák
A kommunikációra vonatkozó definíciók áttekintése, kommunikációkutatási trendek és kommunikációs modellek ismertetése, a kommunikáció szintjeinek és kontextusainak osztályozása, a tömegmédia véleményformáló szerepének illusztrálása konkrét választási kampányok bemutatásával. Mindezt a következő alapelvek mentén teszi: "Először is elismerjük, hogy a kommunikáció komplexitásának megértéséhez több tudományág eltérő vizsgálati módszerére van szükség. Másodszor fontos tudatosítani, hogy a kommunikáció jelek és kódok segítségével valósul meg."

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Kommunikációelmélet, médiatörténet, társadalmi és politikai kommunikáció

Az elmélet-alkotás célja
A szerző bevallott célja betekintést nyújtani a kommunikációtan egyes fejezeteibe úgy, hogy összefoglalja az angolszász szakirodalom megállapításait és közben saját meglátásokat, értelmezéseket is hozzátesz. Tankönyv jellegű összeállítás, didaktikai célokat is szolgál.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
"E könyv kísérletet tesz arra, hogy rávilágítson a kommunikáció heterogén jellegére, amelynek vizsgálata interdiszciplináris kuatási módszereket igényel, valamint hogy elfogadtassa a társadalom- és természettudományokban elterjedt "-tan" utótagú diszciplínák analógiájára a kommunikációtan összefoglaló elnevezést."

Az elmélet háttérdiszciplínái
Kommunikációtörténet, szociálpszichológia, pszichológia, politológia, szemiotika

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

DeVito, Joseph A. 2001. The Interpersonal Communication Book. 9. ed. New York, Longman

Pléh Csaba - Siklaki István - Terestyéni Tamás (szerk.) 1992. Nyelv, kommunikáció, cselekvés. I-II. Budapest, Tankönyvkiadó

Róka Jolán 1997. A köztér. A közvélemény-formálás változó tendenciái a XX. század folyamán. CEU RSS Grant 1013/94, Prague.

Argyle, Michael 1983. The Psychology of Interpersonal Behaviour. 4. ed. Harmondsworth, Penguin


Az összefoglalót készítette: Rentería-Szász Anna Mária
2009
. január 2.

 


[vissza a lap tetejére]