Eric S. Raymond: A katedrális és a bazár

Az elmélet érvényességi területe
Szoftverfejlesztés
Interneten történő közösségi (munka) kommunikáció:
Tudásmegosztás az adott programnyelven fejlesztők között
Termékmegosztás az adott szoftvert alkalmazó felhasználók között

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Az egyéni többletszaktudás azonnali nyilvánosságra hozása a hasonló szakmai ismeretekkel rendelkező közösség számára olyan fejlődést eredményez, amely megtöbbszörözi a hatékony közösségi fejlesztést. Azaz a decentralizált, de kapuőrökkel ellátott kommunikációs csatornán folytatott kutatómunka, és kontrol előnyeinek megmutatkozása.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Az elmélet magyarázó és leíró is - az egyes részeket példákkal illusztrálja.

A koncipiálásba bevont funkciók
Az egyének közötti decentralizációs kommunikációs csatorna, mint tudásfejlesztési terület megmutatkozása, és annak lehetőségei.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
Zárt valamint nyitott tudásközösségek, hibajavítási lehetőségek az idő és a tudás nagyság függvényében.

A koncipiálásba bevont színterek
A hardware és a software világpiaca
A nyílt forráskódú software fejlesztési területei
Véges és homogén felkészültségű és tudású csoportok
Ismeretlen nagyságú és heterogén felkészültségű és tudású csoportok

A koncipiálásba bevont dinamikák
Piaci szabályozás vs. Liberalizáció
A jogi szabályozás hatása a számítástechnikai fejlődésre
A termékgyártók manipulációs és marketing stratégiája
Az egyén tudatos - saját igényének megfelelő - döntési folyamata

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Raymond összeveti a kislétszámú zárt közösségek (katedrális modell) tudásfejlesztési határait a nyitott és nagy létszámú fejlesztői közösségek (bazár modell) lehetőségeivel. A katedrális modell alapjait a Taylor-i modell képezi.

Az elmélet-alkotás célja
A szerző egy a jelenleg uralkodó tudás fejlesztési módszerrel szemben bemutatja a nyílt fejlesztés és decentralizált ellenőrzés módszerének költségcsökkentő és minőségjavító jellemzőit a nyílt forrású szoftverek fejlesztési mechanizmusán keresztül.

Az elmélet háttérdiszciplínái
tudásszociológia
lingvisztika
programozás
kommunikáció

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Frederick P Brooks: The Mythical Man-Month, The: Essays on Software Engineering Pearson Education (USA) p.336

Gerald M Weinberg: The Psychology Of Computer Programming, New York Van Nostrand Reinhold, 1971.

David E. Lundstrom: Real Programmer, in A Few Good Men From UNIVAC, 1987. Anekdotikus történelem.

Steven Levy: Hackers, Garden City, N.Y. Anchor/Doubleday, 1984.

Eric S. Raymond: The New Hacker's Dictionary, Camdridge, MIT Press, 1996.

Az összefoglalót készítette: Németh Viktor
2009. január 4.