Allan Pease: Testbeszéd. Gondolatolvasás gesztusokból

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Személyközi kommunikáció, nonverbális kommunikáció

Az elmélet érvényességi területe
Közvetlen emberi kommunikáció

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Személyközi kommunikáció, nem-verbális kommunikáció

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Az elmélet leíró és magyarázó.

A koncipiálásba bevont funkciók
Míg a verbális közlés elsősorban információátadásra szolgál, addig a nemverbális csatorna emberek egymás iránti magatartásának kifejezésére, egyes esetekben pedig a verbális közlés helyettesítését szolgálja. Ez alapján kommunikációs funkciók a következők: társas helyzet kezelése, énmegjelenítés, érzelmi állapotok közlése, attitűdök kommunikációja, csatorna ellenőrzés.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
Személyi kommunikáció

A koncipiálásba bevont színterek
A személyes kommunikáció színtere.

Az elmélet-alkotás célja
Az emberi viselkedésmódok megismerése, emberi kapcsolatok javítása. Nem-verbális gesztusokkal, jelzésekkel történő kommunikáció ismertetése.

Az elmélet háttérdiszciplinái
Viselkedéslélektan, szociológia, antropológia, zoológia, pedagógia, pszichiátria, családtanácsadás.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Charles Darwin (1872): The Expression of the Emotions in Man and Animals

Ekman, P. (1972). Universals and cultural differences in facial expressions of emotion. In J. Cole (Ed.), Nebraska Symposium on Motivation 1971, (Vol. 19, pp. 207-283). Lincoln, NE: University of Nebraska Press.

A Testbeszéd c. könyv a nem-verbális kommunikáció témájának körbejárásával arra kívánja az olvasót megtanítani, miként értelmezze a gesztusokat a kimondott szavakkal összefüggésben. Abból a megállapításból indul ki, miszerint a személyes kommunikáció verbális, ill. nem-verbális aránya 40-60%, vagyis jóval kisebb rész jut a szavakban történő közlésre, paradox módon azonban a legtöbben a szavakra sokkal többet adnak.
Minden mozdulatunk kommunikáció. Ha megtanuljuk a testbeszédet helyesen értelmezni és használni, jobban megértjük embertársainkat és önmagunkat. A szerző saját tapasztalatait és a viselkedéslélektan legújabb eredményeit felhasználva számos élethelyzetben elemzi a gesztusok jelentését és kínál gyakorlati útmutatót.
Allan Pease azt állítja, hogy az intuitívitás gyakorlati szempontból nem jelent mást, mint hogy az adott illető meg tudja fejteni egy másik ember nem verbális jeladását és a szóbeli jelzéseivel össze tudja vetni. A hazugság felismerésének képessége az a megérzés, hogy a testbeszéd és a kimondott szavak nem egyeznek. A könyv írója összegyűjtötte azon árulkodó jeleket, amelyekből felimerhető az igazság.
Egyetlen gesztust sem lehet más gesztusoktól, vagy körülményektől függetlenül kezelni, ezért a helyes értelmezéshez gesztuscsoportokat határoz meg a könyv. A gesztuscsoportok vizsgálata mellett minden gesztust abban az összefüggésben kell értelmezni, ahogy az megjelenik. (A keresztbe tett kéz nem kizárólag védekezést takar, lehet, hogy az adott illető fázik.)

Meghatározott gesztuscsoportok, gesztustípusok:

Tenyérgesztusok
Kéz- és kargesztusok
Archoz illesztett kézgesztusok
Karkeresztezés-gesztusok
Keresztbe vetett lábgesztusok
Szemjelzések
Udvarlásgesztusok és jelzések
Szivar, cigaretta, pipa és szemüveg gesztusai
Területi és birtoklásgesztusok
Másolatok és tükörképpel kapcsolatos gesztusok
Testmagasság és társadalmi rang gesztusai
Helyfoglalás (álló és ülőhelyzetben)
Hatalmi játékok

Kitér Allan Pease a társadalmi rang, ill. befolyás kérdéskörére is, mely szerint minél magasabban áll az ember a társadalmi ranglétrán, annál jobban tud szavakkal, kifejezésekkel bánni.
A nem-verbális kommunikáció teljeskörű bemutatásához a zónatávolságok vizsgálatát is ismerteti a szerző. Meghatároz intim zónát, személyes zónát, társadalmi zónát, nyilvános zónát, amelyet kulturális tényezők is befolyásolnak.
A legtöbben a verbális közlés javára kevesebb jelentőséget tulajdonítanak a gesztusoknak, nem-verbális jelzéseknek, pedig sok esetben többet árul el, hogy milyen gesztusokkal, kézmozdulatokkal és testtartással szól hozzánk valaki. Testünk folyamatosan árulkodik érzéseinkről, érzelmi állapotunkról, a könyv pedig jól illusztráló ábrákkal segít ezeket a jeleket észrevenni és megérteni.

Az összefoglalót készítette: Kató Linda,
2009. január