Boglár Lajos - Papp Richárd: A tükör két oldala - Bevezetés a kulturális antropológiába

Fazekas Piroska összefoglalójának lektorálása

A másság tolerálásához, elviseléséhez vitathatatlanul hozzátartozik a szocializáció is, valamint az a felismerés, hogy a "tükörnek két oldala" van. "Ahány ház, annyi szokás" - tartjta a mondás; s valóban az ízlések, szokások és szabályok igen sokfélék és egymástól nagyon különbözőek lehetnek. A kulturális antropológiának egyik fő feladata, hogy felkészítsen bennünket a különbözőség elfogadására és a különbözőek befogadására, hogy a mindennapjainkban megszokottak mellett ugyanilyen természetessé váljanak a sajátos, a különös és különleges, valamint az egzotikus dolgok.
A Keleti Akadémia tankönyvének szánt kötet szerzői a 2004-ben, 75 éves korában elhunyt Boglár Lajos professzor és tanítványai. Az első és a második fejezet a tanult emberi viselkedésformákat tanulmányozó tudományág, vagyis a kulturális antropológia meghatározásával és történetével foglalkozik, míg a következő a tudományág egyes részterületeit tárgyalja.
Vajon milyen gazdasági, társadalmi, szociológiai és egyéb okokat kell figyelembe venni, hogy megértsük az emberi kultúrák különbözőségének okait? Milyen szemléletmóddal kell megközelíteni az egyes népek kultúráit? A kötetben szereplő elméleti háttéranyag és esettanulmányok, terepkutatásokat rögzítő beszámolók ezekre a kérdésekre igyekeznek választ adni.
Az utolsó részben egymáshoz tágabb értelemben kapcsolódó írások kaptak helyet, melyet a tanítványok - mesterük szófordulatát használva - "laza lapoknak" neveztek el. A kötetet fogalomtár és az ajánlott irodalom jegyzéke zárja.

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Kulturális antropológia, vagyis a népcsoportok közötti kommunikáció lehetőségeinek kutatása.

Az elmélet érvényességi területe
Kulturális antropológia, antropológia, bölcsészet- és társadalomtudomány(ok)

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Társadalmi kommunikáció, valamint azon belül mikroszinten személyközi kommunikáció.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
A könyv első fele leíró (elméleti hátteret ad), míg második fele az előző részre építve magyarázó jellegű ("laza lapok" - esettanulmányok).

A koncipiálásba bevont funkciók
Az egyes társadalmak közötti kommunikáció megvalósulási formái és funkciói

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
Megfigyelés, leírás, következtetés (más tudományágakban is használható következtetések levonása)

A koncipiálásba bevont színterek
Az egyes vizsgálatok saját színterei.

A koncipiálásba bevont dinamikák
Az egyes társadalmak közötti kommunikáció eltérő volta, valamint ennek dinamikája

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Számos más tudományterülethez kapcsolódik, például: néprajz, pszichológia, szociológia stb.

Az elmélet-alkotás célja
Más népek megismerése kultúrájukon keresztül: jelenségek leírása és magyarázata.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Az antropológia az emberekkel, mint komplex szociális lényekkel (rendelkeznek a beszéd, a gondolkodás és a kultúra képességével) foglalkozik. Az antropológia tudománya a világon mindenfelé élő emberek életének biológiai és kulturális aspektusainak megértéséről szól. Minden ember azonos alapvető biológiai jellemzőkkel jön a világra, azonban attól függően, hogy hol nő fel, vagyis milyen mikro- és makrokörnyezetben szocializálódik, különböző éghajlattal, ételekkel, nyelvekkel, vallási- és hiedelemvilággal stb. találkozik. Az embert viszont nem csak közvetlen környezete formálja, hanem az a világ is, amelyben él. Az antropológia fő célja megérteni azokat a helyzeteket, körülményeket és struktúrákat, melyek között az emberek élnek, valamint az egyes társadalmak és kultúrák között természetes módon létező és nyilvánvaló különbségeket.
Az antropológia lehetséges témáinak köre a fentieket figyelembe véve óriási. A kutatók egyre inkább megpróbálnak a diszciplína egy-egy szűkebb, behatárolhatóbb területére specializálódni. Ezt teszik a könyv szerzői is, akik a mű első felében a kulturális antropológia meghatározása után egy-egy külön fejezetben mutatják be a tudományterület főbb részterületeit. (A könyvben nem sok szó esik a fizikai- vagy biológiai antropológiáról, amely tárgykörében olyan témákat vizsgálnak, mint például, hogyan fejlődtek az emberek és az emberszabásúak az évezredek, évmilliók során, ill. hogy milyen a genetikus és magatartásbeli kapcsolatunk a főemlősökkel.)

Mit jelent a kulturális antropológia? (Boglár Lajos)

A kulturális antropológia története dióhéjban (Bali János)
A kulturális antropológia módszertana (Prónai Csaba)

A kulturális antropológia középpontjában a kultúra áll, valamint az az elképzelés, hogy az ember képes a világot szimbolikusan felfogni, ezeket a szimbólumokat a társadalomban képes megtanulni és megtanítani, s ezeknek a segítségével képes a világot és embertársait alakítani, formálni, megváltoztatni.
A kulturális antropológósuk által kutatott területek: társadalmi hálózatok, társadalmi viselkedés, rokonsági kapcsolatok, jog, politika, ideológia, vallás, hiedelmek, termelési- és fogyasztási szokások, kulturális csere, szocializáció, nemi szerepek és a kultúra egyéb kifejeződési formái.
Napjainkban az antropológia kulturális megközelítése azokról a módokról ad számot, ahogyan az egyének többé már nem egyértelműen meghatározható helyekhez vagy tradíciókhoz kötődnek. A nemzeti identitások és a kulturális tradíciók továbbra is élnek, de a korábbitól nagyon eltérő körülmények között.

A kulturális antropológia főbb részterületei (Boglár Lajos)

Gazdasági antropológia (Bali János)
A gazdasági antropológia tárgya a gazdaság fogalma, a termelés indítékai és célja, a termelési viszonyok rendszere (társadalmi-gazdasági és technikai-gazdasági relációk: földtulajdon-, birtoklás-, használat és az ingóságok tulajdona, a munkamegosztás és a munkaszervezetek redisztributív rendszereinek funkciói), járadékformák és fizetségek, a gazdasági egységek kapcsolatai, elosztás és csere különbsége, a csere formái és színterei, a megtakarítás, a hitelezés és a pénz kezdetleges formái, a vagyon fogalma.

Szociálantropológia (Gergely András)
A szociálantropológia a társadalmi folyamatban ismétlődően feltárulkozó kapcsolatoknak, viszonyoknak a kialakult társadalmi keretek kontinuitásának és változásának, az ember társadalmisága sokszínűségének leírására, értelmezésére, magyarázatára vállalkozó tudomány. Az emberi lét különböző oldalainak összefüggésére összpontosít, a kulturális jelenségeket a társadalmi lét egészének illetve egyes társadalmi egységek létének és fennmaradásának szemszögéből elemzi.

Politikai antropológia (Gergely András)
A politikai antropológia egy specifikus történelmet követ figyelmével. Eszköztár, amely a társadalom politikai dimenzióinak megismeréséhez segít hozzá. Értékszemlélet, amely a társadalmak politikai és uralmi relációit úgy tekinti, mint az egyetemes emberi kultúra egyik kommunikatív kategóriáját, az ember mint közösségi lény viszonyát a társadalmak történeti eredetű tagoltságához és e tagoltságon belül kialakult erőpozíciókhoz, uralmi eszközökhöz, jelképekhez, tabukhoz stb.

Identitás és etnicitás (Papp Richárd)
Az etnikum, mint osztályozási rendszer (az etnikai identitás külső létmódja) és az etnicitás, mint a mindennapi tapasztalatokban személyesen megélt etnikai identitás a való életben mindig más klasszifikációs rendekkel és megkülönböztetési gyakorlatokkal összefüggve, ill. valamilyen tágabb társadalmi és kulturális környezetben működik. Az antropológia ezen részterülteté kutatók ezekre az összefüggésekre, valamint azokra a jelentéstulajdonítási eljárásokra kérdeznek rá, amelyek - más identifikációkat elhallgatva vagy lekicsinyítve - fontosságot, értelmet, sőt prioritást tulajdonítanak az etnicitásnak.

Vallásantropológia (Papp Richárd)
A vallásantropológiára specializálódottak az emberek világ működéséről alkotott elképzeléseit vizsgálják, ahogyan azok megjelennek a vallási képzeteikben és gyakorlatokban.

Etno-esztétika (Boglár Lajos)
Az etno-esztétika az emberek által létrehozott anyagi formákat, például a házaik, ruházatuk, kézművességük és művészetük vizsgálja.

A tolerancia tudománya (Boglár Lajos)

Sztereotípiák és tipikus jelenségek (Boglár Lajos)

A kulturális antropológia autentikussága, avagy tanítható-e az empátia? (Papp Richárd)

Laza lapok

Mitől "magas" a kultúra? (Boglár Lajos)
Relatív viszonyaim... (Boglár Lajos)
A fonott kalács - egy zsinagógai beszélgetés értelmező leírása (Papp Richárd)
"Majd kiszeditek belőle, ami nektek köll" (Hajnal Virág)
A cigány kultúrák antropológiája (Prónai Csaba)
Oláh cigányok Harangoson (Prónai Csaba)
Alkalmazott antropológia (Boglár Lajos)
Egy kulturális antropológia monográfiai felépítése
Kultúra és személyiség (L. R. Kohls nyomán)
Példák a kulturális sokkra (Boglár Lajos)
A kultúrák egymáshoz való igazodásának körforgása
Interetnikus gyakorlatok (Boglár Lajos)

Az antropológia egy olyan hagyományban gyökerezik, mely a nyugatitól eltérő és távoli társadalmak tanulmányozásával kezdődött. A mai antropológia miközben megtartotta a társadalmi és kulturális folyamatok részletei iránti érdeklődését, egy sokkal tágabb érdeklődési körű és szélesebb körben alkalmazható tudományággá fejlődött. A "primitív" és a modern közti megkülönböztetések közül sok ma már nem állja meg a helyét. Hasonlóan, a szociológia és az antropológia közötti diszciplináris megkülönböztetés sem a "Nyugat kontra a többiek" kérdése többé. A magas szintű mobilitás és migráció a globális kommunikáció lehetőségével ötvözve az emberek és kultúrák nagyfokú keveredését idézte elő.

A kulturális antropológia tudományának jelentős képviselői

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

A. Gergely András (2002) A nemzet antropológiája. Új Mandátum Kiadó

A. Gergely András-Papp Richárd-Prónai Csaba (2006) Kulturák között - Hommage a Boglár Lajos. Budapest: Nyitott könyvműhely

Biczó Gábor (szerk.) (2005) Antropológiai irányzatok a második világháború után. Debrecen: Csokonai Kiadó

Boas, Franz (1975) Népek, nyelvek, kultúrák. Budapest: Gondolat Kiadó

Bohannan, Paul-Glazer, Mark (szerk.) (1997) Mérföldkövek a kulturális antropológiában. Budapest: Panem

Geertz, Clifford (1994) Az értelmezés hatalma. Budapest: Osiris-Századvég

Malinowski, Bronislaw (1972) Baloma. Válogatott írások. Budapest: Gondolat

Mead, Margaret (2003) Férfi és nő. Budapest: Osiris

Polányi Károly (1998) Politikai antropológia. Budapest: Orsiris-Századvég

Weber, Max (1982) A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Budapest: Gondolat

Az összefoglaló lektorálását készítette: Koltai Andrea
2008. december 10.