Charles Berger: A bizonytalanságcsökkentés elmélete

Haász Sándor ismertetőjéhez

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
A bizonytalanságcsökkentés elmélete

Az elmélet érvényességi területe
kommunikáció, interperszonális kommunikáció

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Magyarázó, mivel a személyközi kapcsolatok fejlődésének és a kezdeti bizonytalanság csökkentésének lehetséges axiómáit értelmezi.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
Berger axiómái a bizonytalanság csökkentésének sorrendben nyolc legfontosabb változóját jelenítik meg.:

1. Verbális kommunikáció, melynek gyakorisága csökkenti a kezdeti bizonytalanságot, a komfortérzet nő.
2. Nonverbális közvetlenség ("szociális mosoly", érintés, stb.)
3. Információkeresés
4. Önfeltárás (nagyfokú közvetlenség - kismértékű bizonytalanság)
5. Kölcsönösség a kitárulkozásban fordított arányban van a bizonytalanság nagyságával. (hatalmi pozíciók)
6. Hasonlóság a kommunikáló felek között.
7. Szimpátia, mely csökkenő bizonytalanságnál erősödik.
8. Közös ismeretségi kör

Deduktív logikai szintaxist követve 28 teorémát ismertet Berger (az összes axiómát párosítja és korrelációt vizsgál)

Ha A = B
és B = C
akkor A = C

Pl.:
Ha a hasonlóság csökkenti a bizonytalanságot és a lecsökkent bizonytalanság növeli a szimpátiát, akkor a hasonlóság pozitív kapcsolatban van a szimpátiával.
A recenzióból kimaradt a Bizonytalansággal való megbirkózás stratégiái fejezet taglalása, melynek alapja Berger: "A megtervezett stratégiai kommunikáció elmélete: eszerint a legtöbb társas érintkezés célirányos. "A magas kognitív komplexitással rendelkező, igényes retorikai üzenetet közvetítő személyek sem lehetnek biztosak"... () a kívánt cél elérésében. Berger leírja a célirányos kommunikáció hierarchikus sémáját.

1. Információgyűjtés - passzív, aktív, interaktív stratégia
2. Összetett tervkészítés - a részletes terv és a póttervek, ha az eredeti kudarcot vallana.
3. Kibúvók - a póttervek aktualizálása. - hárítás, humor.
4. Hierarchia hipotézis - az üzenet alacsonyabb szintű elemeinek megváltoztatása.

Berger foglalkozik a bizonytalansággal kapcsolatos kritikákkal, zavaró kételyekkel. A mű értékelő, illetve kritikai fejezettel zárul.

A koncipiálásba bevont színterek
A személyközi kapcsolat.
Amikor ismeretlenek találkoznak vagy a bizonytalanságérzés csökkentésére törekszenek, vagy pedig arra, hogy az interakcióban részt vevő saját és a partner viselkedését minél pontosabban meghatározzák.
A "tudatlanság" frusztrációt szül, ami megnehezíti a kölcsönös elvárások tisztázását.
Bizonytalanság csökkentésére irányuló késztetéseinket felerősítő tényezők:

a.) a későbbi kapcsolat lehetősége
b.) ösztönző érték: közös érdek
c.) deviancia: szokatlan viselkedés

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Irwin Altman; Dalmas Taylor: A kapcsolatelmélyülés elmélete
Társas csereelmélet (Altman-Taylor): segítségével megjósolható, hogy milyen esetekben vállaljuk a feltárulkozás kockázatát a kapcsolat fejlődésében - számításba kell vennünk a nyereségek és veszteségek alakulását.

Az elmélet-alkotás célja
Személyközi kapcsolatok és a társas együttműködés vizsgálata.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
személyközi kommunikáció

Az elmélet háttérdiszciplínái
kognitív pszichológia, szociálpszichológia, szociológia

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel
Em Griffin: Bevezetés a kommunikációelméletbe - Harmat Kiadó
Charles Berger. 11. Fejezet. Az interakcionális nézőpont.
http://communication.ucdavis.edu/people/charles-berger/charles-bergers-publications

Készítette: Czékus Jób
2009. január 9.