Scott Lash: Sociology of Postmodernism
Routledge, London and New York;1989.

Az adott elmélet szokásos megnevezése
Posztmodernizmus (a kultúra területére vonatkoztatva)

Az elmélet érvényességi területe
szociológia, társadalomelmélet, populáris kultúra

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Az elmélet a posztmodernizmus elemzését adja a kritikai kultúrakutatás szemszögéből. Kommunikatív racionalitás, posztmodernista kultúra, a posztmodernizmus mint a jelek, közlések színtere

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró, amennyiben a posztmodern (szociológiai) teóriákat ismerteti és magyarázó, mivel ezeket összekapcsolja és új nézőpontból értelmezi.

Az elmélet-alkotás célja:
A szerző célja, hogy a posztmodernizmus "jelenségét" - a kultúra területére szűkítve - három elméletet egyesítsen benne: a kulturális változás, a kultúratípusok és a társadalmi rétegződés tézisét.

A koncipiálásba bevont színterek és dinamikák:
Lash gondolatmenetének főbb jellegzetességei:
A posztmodernizmus leginkább a kultúra oldaláról közelíthető meg, egyfajta kulturális paradigmaként. A szignifikáció, a kulturális objektumok előállítása jellemző rá, valamint a különbözőség (differenciálódás) megszűnése. Szemben a modernizmussal, a posztmodernben az esztétikai már nem különíthető el élesen a teoretikus és az erkölcsi-politikai szférától. Ugyanígy, a kultúra nehezen választható el a társadalmitól, melyet például a magas és populáris kultúra egybeolvadása is jelez, nehezen ismerhetők fel a határok (a szerző "feloldódása" a produktumban és a közönség belevonódása). Megkérdőjeleződik a jel és referens viszonya is, vagyis posztmodern nézőpontból a reprezentáció és valóság kapcsolatában az utóbbit teszik kérdésessé.
A szerző a könyv további részeiben ezeknek az elméleteknek az eredetét vizsgálja különböző szerzőknél: genealógia és a vágy-teória, kommunikatív racionalitás és vágy-teória, a Frankfurti Iskola baloldali kultúrakritikája, diskurzív és figuratív a modern és posztmodern szemszögéből, kollektív identitás.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal:
A szerző sajátos nézőpontja a kritikai kultúrakutatás (cultural studies). Az általa kiemelt szerzők (a fentebb említett elméletek képviselői): Nietzsche, Foucault, Deleuze, Lyotard, Sontag, Habermas, Weber, Benjamin, Bourdieu.

Az elmélet háttérdiszciplinái:
társadalomfilozófia, történelemtudomány, pszichológia, nyelvtudomány, esztétika

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel:

FOUCAULT, M.: Nietzsche, a genealógia és a történelem. In: M. Foucault: A fantasztikus könyvtár. Budapest, Pallas Stúdió, 1998. 75-91. pp.

HABERMAS, J.: A kommunikatív etika. Budapest, Új Mandátum, 2001.

SHILLING, C.: The Body and Social Theory. London, Sage Publications, 1993.

WILLIAMS, J.: Lyotard. Towards a Postmodern Philosophy. Cambridge, Polity Press, 1998.

Az összefoglalót készítette: Juhász Ibolya
2009. január