George Lakoff, Mark Johnson: Metaphors We Live By

Az adott kommunikációelmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Metaforaelmélet, metaforakutatás.

Az elmélet érvényességi területe
Kognitív tudományok, kognitív nyelvelmélet, nyelvfilozófia / személyközi kommunikáció, társadalmi kommunikáció

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Lakoff és Johnson értelmezésében az emberi kommunikáció a nyelvben rögzített fogalmi vonalak mentén kialakult konceptuális rendszer kereteiben működik. Ez alapján gondolkodunk és cselekszünk, a nyelv maga pedig egyben forrása és bizonyítéka annak, ahogyan a rendszer működik.
Nem kell költőnek vagy irodalmárnak lennünk ahhoz, hogy nyelvi képeket használjunk. A könyv egyik legfontosabb megállapítása, hogy az emberek a mindennapokban számtalan metaforát használnak. Ezek jó részét gyakran anélkül alkalmazza a beszélő, hogy ennek tudatában lenne, mégis a nyelvi képek azok az eszközök, amik élővé, kifejezővé (~képszerűvé!) és szórakoztatóvá teszik a nyelvünket. Lakoff és Johnson azonban ennél is tovább megy, amikor kimondja, hogy nyelvi képeink nem csak gondolataink kommunikálásában játszanak meghatározó szerepet, hanem a megértés és az észlelés struktúráit is alapvetően meghatározzák.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Az elmélet leíró és magyarázó. Egyfelől elméleti keretet ad a metaforák vizsgálatához, osztályozza, tipizálja a hétköznapokban használt nyelvi képeket, másfelől konkrét példákon keresztül szemlélteti, empírikusan teszteli az elmélet, a metaforák rendszerének működését. A könyv úrmutatást kínál metaforáink megértéséhez, a mögöttes fogalmi rendszerek feltárásához, amik végső soron az emberi elméről árulnak el - eddig nem ismert - összefüggéseket az olvasónak.

A koncipiálásba bevont funkciók:
A könyv tágabb értelmezésben a nyelv kognitív funkcióit vizsgálja. A nyelvi eszközök, nyelvi képek hagyományos retorikai funkcióját, az irodalomtudomány költői metafora-felfogását hátrahagyva a nyelvi kép egy átfogóbb funkciójára világít rá. Megállapítja, hogy a metafora a mindennapi gondolkodás és kommunikáció eszköze. Funkciója, hogy segítse bizonyos fogalmak megértését, és nem csupán esztétikai célokat szolgáljon.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
Nyelv, fogalmom-alkotás, a mindennapi kommunikációban használt nyelvi képek rendszere.

A koncipiálásba bevont színterek
Szociális interakciók, gondolkodás (percepció, megismerés)

A koncipiálásba bevont dinamikák
Lakoff és Johnson újraértelmezi a metaforák hagyományos felfogását, mind a nyelv, mind a kogníció szembonjából. Magyarázatuk szerint a metafora nem csupán az irodalomtudomány fogalma, hanem az elme alapvető kognitív rendszere, amivel a világ jelenségeit fölfogjuk, megérjük, megismerjük. A 'Metaphors We Live By' egyfelől nyelvfilozófiai elmélkedés, másfelől a konkrét példákon keresztül a hétköznapi metaforák analízise. Rendszerbe foglalja és tipizálja a különböző nyelvi képeket, fogalmi keretet kín l a metaforák értelmezéséhez. Megállapítja, hogy a metaforák gyakori forrástartományai: az emberi test, egészség és betegség, állatok, növények, épületek, építkezés, gépek és eszközök, sport és játékok, pénz és üzlet, főzés és ételek, hideg és meleg, világosság és sötétség, erők, mozgás és irányok. Gyakori céltartományok: érzelmek, vágy, erkölcs, gondolatok, társadalom, nemzet, politika, gazdaság, emberi kapcsolatok, kommunikáció, idő, élet és halál, vallás, események és cselekvések.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Szemben áll a retorika és az irodalomtudomány hagyományos metaforaelméletével, ami a metaforát, mint költői képet fogja fel. A nyelv relativisztikus felfogásából indul ki, amely szerint a gondolkodás, az észlelés nyelvi természetű. Ilyen formán metaforáink rendszere alapvető jelentőségű lehet mind a gondolkodásban, mind a megismerésben.

Az elmélet-alkotás célja
A metaforák hagyományos felfogásának megújítása. A nyelvi képek tipizálása, a metaforák segítségével megragadott absztrakt fogalmak minél teljesebb bemutatása. Ahhoz, hogy a világ nyelvi képéről fogalmat alkothassunk, fontos ismerni azt, hogy milyen kapcsolódási mechanizmus működik a fent említett forrás és céltartományok között. A könyv erre tesz kísérletet.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Kogníció, érzékelés-észlelés-gondolkodás, személyközi kommunikáció, társadalmi kommunikáció.

Az elmélet háttérdiszciplínái
Kognitív nyelvészet, nyelv-filozófia, pszichológia, neuro-biológia, irodalomtudomány, retorika.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Davidson, Donald (1979) What metaphors mean. In Sacks, 29-45.

Geertz, Clifford (1980) Blurred genres: The refiguration of social thought. American Scholar 49:165-79.

Sacks, Sheldon (1979) On metaphor. Chicago: University of Chicago Press.

Searle, John (1979) Metaphor. In Ortony, 92-123.

...valamint:

Fónagy Iván (1999) A költői nyelvről. Corvina, Budapest.

Kövecses Zoltán (2005) A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe. Typotex, Budapest.

Kövecses Zoltán (2005) Túl a fogalmi metaforákon. In általános Nyelvészeti Tanulmányok, XXI.

Lakoff, George (1980) Women, Fire and Dangerous Things: What Categories Reveal About the Mind. University of Chicago Press, Chicago-London

Az összefoglalót készítette: Vizler András
2009. január