Koselleck, Reinhart: Az aszimmetrikus ellenfogalmak történeti-politikai szemantikája

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Aszimmetrikus ellenfogalmak (történeti-politikai) szemantikája, Koselleck neve fémjelzi

Az elmélet érvényességi területe
Társadalomtörténet, politikatörténet, de tág értelemben bármilyen területen alkalmas a diskurzusok elemzésére (ebben is áll szerintem az elmélet erőssége).

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Társadalmi kommunikáció. A saját csoport és a másik (a többi csoport) leírása elsősorban alapfogalmak segítségével történik. Ez egyrészt nem fedi a konkrét, adott időben a valóságot, másrészt cselekvésre ösztönöz. Ugyanis általában "a másikat" nem azzal a névvel nevezzük meg, ahogy ő magát szeretné, ezért sértve érzi magát. A megnevezés nem egyszerű megnevezés, magában hordozza az elkülönítés sokszor múltra utaló magyarázatát és a jövőbeni viselkedést is előírja.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró és magyarázó.

A koncipiálásba bevont funkciók
Világmagyarázó, érzelmi, cselekvésre ösztönző.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek, valamint az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Az egész emberiségre kiterjedő megnevező fogalmak a történelem során: hellén vs. barbár, keresztény vs. pogány, emberfeletti ember vs. nem-ember.

A koncipiálásba bevont színterek
Történelmi-társadalmi tér.

A koncipiálásba bevont dinamikák
Koselleck végigköveti az adott fogalompárok érvényességének hanyatlását és cserélődését is a történelmi változások függvényében, ugyanakkor a megnevezések mögötti érvelési módok változására is figyel. Leírja, hogy míg a hellén-barbár distinkció megtételekor biológiai érvre is hivatkoznak (a hellén születésétől fogva hellén, a barbár is csak az maradhat, nincs átjárás a kettő között) és a földrajzi, térbeli határok megléte is jellemző, a keresztény-pogány ellentétnél mindkettő feloldódik egy harmadik tényező, az időbeliség dimenziójában: az ember nem születésétől fogva keresztény, hanem bármikor azzá lehet és előbb-utóbb mindenkinek azzá kell lennie, bárhol is élne a földön. A harmadik ellentétpár abban különbözik az előző kettőtől, hogy erősebben kizáró jellegű, hiszen ember voltától is megfosztja azt, akit ki akar rekeszteni.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
A szemantika mellett a diskurzusanalízissel, a pragmatikával, a beszédaktuselmélettel is rokonítható.

Az elméletalkotás célja
A társadalmi csoportok egymást kizáró nyelvi és ezzel együtt nem nyelvi mechanizmusainak és kontextusaiknak jobb megértése.

Az elmélet háttérdiszciplínái
Történelmi szemantika, fogalomtörténet-írás, mentalitástörténet, történelemelméletek.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Koselleck, Reinhart: Az aszimmetrikus ellenfogalmak történeti-politikai szemantikája. Jószöveg tankönyvek. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 1997 (Fordította Szabó Márton)

Koselleck, Reinhart: Ábrázolás, esemény, struktúra. Nagyvilág, 2001/4. (Fordította Schein Gábor)

Koselleck, Reinhart: Elmúlt jövő. A történeti idők szemantikája. Budapest, Atlantisz, 2003.

Narratívák 4. A történelem poétikája.Szerkesztette és válogatta: Thomka Beáta. Fordította: Asztalos Éva et al., Kijárat Kiadó, Budapest, 2000.

White, Hayden: A történelem terhe. Horror Metaphysicae sorozat, Budapest, Osiris/Gond, 1997.

Reinhart Koselleck: Preußen zwischen Reform und Revolution. Allg. Landrecht, Verwaltung u. soziale Bewegung von 1791- 1848. (Habil. Heidelberg 1965) Stuttgart 1967

Reinhart Koselleck: Kritik und Krise - Eine Studie zur Pathogenese der bürgerlichen Welt. FaM 1973.

Reinhart Koselleck: Vergangene Zukunft - Zur Semantik geschichtlicher Zeiten. FaM 1979.

Reinhart Koselleck: Europa im Zeitalter der europäischen Revolutionen (= Fischer Weltgeschichte Bd.26) FaM 1982.

Reinhart Koselleck: Der politische Totenkult: Kriegerdenkmäler in der Moderne. Mü 1994. Goethes unzeitgemäße Geschichte. Heidelberg 1997.

Reinhart Koselleck: Expérience de l'Histoire. Paris 1997.

Reinhart Koselleck: Zur politischen Ikonologie des gewaltsamen Todes. Ein deutsch-französischer Vergleich. Basel 1998.

Reinhart Koselleck: Europäische Umrisse deutscher Geschichte. Zwei Essays. Heidelberg 1999.

Reinhart Koselleck: The Practice of Conceptual History: Timing, History, Spacing Concepts. (Cultural Memory in the Present) Stanford 2002.

Reinhart Koselleck: Zeitschichten. Studien zur Historik. FaM 2003.

Reinhart Koselleck: Begriffsgeschichten. FaM 2006.

Az összefoglalót készítette: Zsigmond Andrea,
2009. március