Konczos-Szombathelyi Márta: Kommunikáló kultúrák
L' Harmattan Kiadó, 2008

A könyv kulcsfogalma az interkultúrális kommunikáció. A szerző nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy egyfajta kézikönyvként is használható művet adjon azon menedzserek és leendő befektetők kezébe, akik sikeresebbek szeretnének lenni a kultúraközi kommunikáció területén. Saját szavaival "Jelen munka hasznos lehet mindazoknak a menedzsereknek, vezetőknek és alkalmazottaknak egyaránt, akik eredményesebbek akarnak lenni kultúraközi kommunikációjuk- tárgyalás, értekezlet, formális és informális interakció- során, szeretnék megismerni és fejleszteni interkultúrális ismereteiket, és interkultúrális kompetenciájukat". Az egyébként igényesen megírt mű éppen csak ennek a célnak nem tud maradéktalanul megfelelni, és nem ad adekvált választ - vagy csak általánosságban- a felmerülő kérdésekre.

A könyv első részében a téma (a kultúraközi kommunikáció) kutatásának nemzetközi és hazai eredményeit tekinti át, véleményem szerint eléggé alaposan. A második részben részletesen foglalkozik a kommunikáció, a kultúra, a kultúraközi kommunikáció fogalmaival, és a hozzájuk kapcsolódó elméletekkel. Különösen nagy teret szentel Béres, Horányi, Hofstede, Trompenaars és Hall munkásságának, melyek a mű elmélet alapját adják. Némileg zavaró ugyanakkor (vagy csak túlzott elvárás), hogy nem derül ki Földes és Niedermüller interkultúrális kommunikáció felfogása közül melyik áll hozzá közelebb (a kettő között elvi megközelítésbeli különbség van). Részletesen foglalkozik az interkultúrális kommunikációt befolyásoló sztereotípiákkal, előítéletekkel, melyek hatása ritkán pozitív, sokkal gyakrabban inkább zavaró elem a kultúraközi kommunikációban.

A globalizáció nyelvi és kulturális vetületének tárgyalása már átvezet a konkrét kutatási eredmények átvezetésére. Tudományos alapossággal, de közérthető módon foglalkozik a globalizációs folyamattal, ennek okaival és fejlődésével (gyorsulásával). Átok vagy áldás? Nézőpont kérdése, de nem kerülhetők meg a globalizáció nyelvi és kulturális hatásai. Különösen nem egy olyan országban (Magyarország), amely méreteinél, tőkeszegénységénél fogva más utat aligha járhat, mint a csatlakozás a globalizáció folyamatához.

A könyv utolsó harmadában Győr külföldi tulajdonú vállalatainál végzett interkultúrális kommunikáció kutatás (bár sokkal inkább nyelvhasználat, nyelvtudás) ismertetésével foglalkozik. Részletesen ismerteti és elemzi a magyar és külföldi menedzserek és szakalkalmazottak idegen nyelv tudását, annak használatát, a nyelvtanulás motivációit. Különösen érdekes az eredmények összevetése András István és Borgulya Istvánné hasonló témakörben végzett kutatásainak eredményével. Végül mint egy összegzésképpen foglalkozik a kutatás eredményeinek gazdasági, kulturális és oktatási kérdésköreivel, hatásaival.

Néhány fontosabb bibliográfiai kitétel:

Borgulya Istvánné Barakonyi Károly (2004): Vállalati kultúra, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó

Hidasi Judit (2004): Interkultúrális kommunikáció, Budapest, Skolar Kiadó

András István (1999): Termelés, kultúra, nyelv, Dunaújváros, Dunatáj Kiadó

Az összefoglalót készítette: Füredi Gábor
2009. január 5.