Manuel Castells & Martin Ince: A tudás világa

A Tudás világa egy interjúkötet. Nyolc beszélgetésből áll, az interjúkat Martin Ince, brit újságíró és közkedvelt tudományos előadó készítette. Az újságíró szerepe a kötetben elmondása szerint az, hogy "mint a társadalomtudományok laikus szemlélője, vizsgálja a könyv összetett témáját".

Manuel Castells az egyik legismertebb társadalomtudós a világon, munkáját többféle szakmai szempontból is elismerik. Castells azt vizsgálja, hogy hogyan működik és változik a társadalom, munkásságát a politikusok is figyelemmel kísérik. Castells fontosnak tartja a civil politizálás és a civil szervezeteket, 1983-ban írt A város és gyökerei c. tanulmányában bővebben is foglalkozott velük. Vizsgálódását a nemzetközi civil szervezetekre is kiterjesztette.
Castells számos egyetemen tanított többek között szociológiát, politikai gazdaságtant, közgazdaságtant. Gondolatait az 1990-es években megjelent Az információ kora c. terjedelmes trilógiában foglalta össze. "2001-ben megírta az Internetgalaxist, 2002-ben pedig Pekka Himanennel közösen Az információs társadalom és a jóléti állam: a finn modell c. könyveket.
Az interjúkötet célja, hogy Castells olyan témákkal kapcsolatban fejtse ki véleményét, amelyekről korábban nem írt, például a politikai rendszerekről, valamint hogy korábbi munkásságát kiegészítse az internetről, általában a technikáról alkotott gondolataival, hiszen ezen a téren nagy a változás.
A kötet, Castells kifejezésével élve, az "áramlások terében", azaz e-mail váltások sorozata segítségével született.

1.
Az első beszélgetés során Castells az életéről mesél és arról, hogyan alakult ki a gondolkodásmódja, milyen irányba vezetett és merre tart. Castells 1942-ben született Spanyolországban, apja pénzügyi ellenőr, anyja könyvelő voltak akkoriban, mindketten a pénzügyminisztérium alkalmazottjai. A családjában nemzedékekre visszamenőleg minden legidősebb fiú katonatiszt volt. Castells Barcelonában érettségizett és ott is járt egyetemre. Az egyetemet 16 évesen kezdte. 1960-ban csatlakozott a Franco rendszer ellenállóihoz. Amikor lecsaptak az ellenállásra, Castells Franciaországba szökött. A Sorbonne-on szerzett diplomát, majd doktori programban vett részt, tutora Touraine volt, disszertációját városszociológiából írta, Nagy-Párizs ipari tereinek statisztikai elemzéséből. Huszonnégy évesen a Párizsi Egyetem nanterre-i tagozatán a szociológia docensévé nevezték ki. Közben részt vett az 1968. májusi párizsi diákmegmozdulásban, amely után Genfbe száműzték, ahonnan Chilébe ment tanítani. Innen Pinochet 1973-as puccsa miatt harmadszorra is száműzték. Ezután Brazíliában dolgozott docensként, ahonnan Fernando Henrique Cardoso barátjával és az összes vezető értelmiséggel együtt száműzték: ez volt Castells negyedik, jelképes száműzetése.
Ezután egy idein Montrealban, majd Párizsi EHESS doktori iskolában dolgozott, a doktoranduszok módszertani képzését szervezte meg.
A hetvenes években komolyabban beleásta magát a marxista filozófiába, és ezt egyeztetve a városszociológiával és az empirikus kutatással, írta meg első könyvét, a Városról-t. Később vendégprofesszor lett a Wisconsin egyetemen, 1979-ben pedig a Berkeley professzora lett. Tizenkét évnyi városszociológiai kutatásait foglalta össze A város és gyökerei c. könyvében, amit Castells azóta is a legjobb munkájának tart.
Castells eztán figyelmét a technika, a gazdaság és a társadalom összefüggéseire fordította. Az informatika fejlődésének térbeli következményeiről szólt Az információs város c. könyve, amely új kutatási területet nyitott meg a szociológiában. Párhuzamosan tanított Madridban és a Berkeleyn, végül 1993-ban döntött úgy, hogy Barkeleyben marad, idejét egy olyan könyvnek szánja, amely már tíz éve foglalkoztatta és további tíz évet szánt a kutatásra és a könyv megírására. 1993-ban azonban veserákot diagnosztizáltak nála, amelyet megműtöttek. A műtét után a sebésztől megkérdezte: "meddig élhetek még biztosan?" a sebész három évet mondott, így Castells úgy szervezte meg az életét, hogy tíz év helyett három év alatt megírhassa Az információ korá-t, amiből végül trilógia lett és amit "szellemi végrendeletének" tartott akkoriban.
A könyvnek világsikere lett, minden olyan nyelvre, amelyre lefordították, azonnali siker lett és több újranyomást ért meg.
Műtétjei óta Castells jó egészségnek örvend. Berkeley-ben lakik (2001-ben készült a könyv alapját adó interjú), naponta tíz órát dolgozik, jobbára otthon és számítógépen.

2.
A második beszélgetés témája: Újítás (internet, bio-, sőt nanotechnika), amely beszélgetés alapjául Castells Internetgalaxis c. könyve szolgált. Castells rámutatott, hogy a hálózatok a múltban személyes jellegűek voltak, amelyeket központi irányítással és hierarchikusan szerveztek meg, az irányítás pedig politikai vagy gazdasági természetű volt. Jelenleg az informatika által működtetett hálózatok köré szerveződünk, amelyek bármekkora és bármilyen bonyolult rendszerrel képesek együttműködni.
Az internet: a kommunikáció új módja, amely nem azért érdekes mert új vagy sem, hanem hogy mára ez lett a lényeges kommunikációs forma, ami köré a legtöbb meghatározó tevékenység és a személyes kapcsolattartás egyre nagyobb hányada szerveződik. A világhálón zajlik a világ gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális forgalmának nagy része. Erősen koncentrált mechanizmus, mivel a felhasználók többsége a fejlett világnak is a legfejlettebb részein él.
Castells az 1989-es könyvében, az Információs városban írt az áramlások terének kialakulásáról: a fogalmon nagy távolságokat áthidaló tevékenységek együttesét érti (vagyis, pénzügyi terek, média tevékenységi területei, termelés: mind világszerte egymással kapcsolatban álló helyszínekhez kötődnek, de saját környezetüktől nagyrészt függetlenek) - Castells szerint az internet ezt a jelenséget (amely az ipari körzetek szerveződésének logikáját követi) mélyíti tovább.
Nagy különbség, hogy a fő erőforrás ma már nem a szén és az acél, hanem a tudás és a vállalkozó szellem.
Az innováció területileg is koncentrálódik: Párizsban a művészet, Hollywoodban a film, az elektronika és a szoftver a Szilícium-völgyben, a jelentősebb tudósok pedig a világ egy-két központjában (a Nobel díjasok többsége amerikai egyetemet végzett, pedig sokuk nem ott született) csoportosulnak. Általános trend tehát az értékek és a vagyon térbeli koncentrációja, elsősorban az internet révén.

A cybertérről: a ~ folyosó a valódi terek között. Olyan hipertér, amely csak a fejünkben található, nap mint nap bejárható.

Minden eljárás akkor terjed el igazán, amikor felismerik hasznosításának a módját: az új, globalizációra és hálózatra épülő társadalmi-gazdasági rendszer azért terjedhetett el, mert adva volt hozzá az internet.

Amerika strukturális fölényével kapcsolatban:
Amerika nyitottsága a bevándorlókkal szemben jelentős előny: mivel az elemi és középszintű oktatás Amerikában igen alacsony szintű, Castells úgy véli, hogy az új amerikai technika és gazdaság sikereit a bevándorlóknak lehet tulajdonítani. Ennek oka, (részben) hogy Amerika már eleve a bevándorlók társadalma volt - míg Európában makacsul tartja magát az az elképzelés, hogy az itteni társadalom etnikailag homogén (így a jólét és tudás csomópontjai egyelőre Amerikában vannak).

Az informatikai forradalom bölcsője a Szilícium-völgy. A folyamat nem indulhatott volna be a Stanford Egyetem és az általa 1951-ben alapított Stanford Ipari Park nélkül. A fejlődéshez hozzájárult a katonai piac, ez volt a második tényező. Harmadik összetevő pedig, hogy szükség volt az egyetemi hallgatókra, hekkerekre ahhoz, hogy a személyi számítógép és az internet forradalma bekövetkezhessen. Negyedik összetevője az, hogy William Shockley Palo Altoban telepedett le, továbbá a vállalkozói kockázati tőke, valamint az a tényező, hogy Nagy-San Fransisco a kilencvenes években befogadta a tehetséges bevándorlókat.

Az Egyesült Államok strukturális fölényének másik forrása az egyetemi kutatási rendszer, ez ötven intézményt érint az ország több mint négyezer egyeteme és főiskolája közül - a rendszer magához vonzza a legtehetségesebbeket a világ minden részéről. Ez a fölény pedig átalakul pl. műszaki fölénnyé a hadiiparban. Castells kiemeli a netkalózok, hekkerek szerepét az újításokban. Európán belül pedig kiemelkedik Finnország (Linux, Nokia, hekkerizmus, kulturális innováció), ahol a műszaki-technológiai fejlődés ellenére ellentmondás van a legfontosabb gazdasági szektorok hálózati társadalma és a szakértő elitek között.

Castells kifejti, hogy bár a biotechnikába (génmanipuláció, klónozás) rengetegen fektetnek, ott más modell érvényesül, mint az elektronikában; azonban a két technológiai forradalom között több alapvető egybeesés van, pl. a hálózatos szerveződés és annak analógiája az emberi agyban.
A biotechnológiával szemben különböző szempontok miatt jelentős ellenállás tapasztalható, az ezzel kapcsolatos vita pedig alapvetően etikai és vallási természetű. A biotechnológia forradalma éppen ezért - Castells szerint - kevésbé fog olyan simán előrehaladni, mint a mikroelekronikai vagy internet-forradalom.

A nanotechnika részben egybeesik a biotechnikával, hiszen ez is molekuláris szinten zajlik miként az élet, ám alkalmazásai részben élettaniak, részben műszakiak. Castells szerint a kérdés az, hogy miként tarthatják kézben a társadalom és a közintézmények a tudományos felfedezéseket az egyéni kreativitás és a kutatói szabadság korlátozása nélkül, hiszen a társadalmak nincsenek felkészülve a tudományban várható rendkívül nagy ugrásra. "Az emberiség kissé éretlenül masírozott be az informatika korába."

3.
A harmadik beszélgetés témája az "áramlások tere". A fogalmat Castells a következőképpen magyarázza. A történelem folyamán az emberi tevékenységek egyidejű tevékenysége a szomszédságon, térbeli közelségen alapult: ez mára megváltozott. Az egyidejűség ugyanaz, de már más térben zajlik (a telekommunikáció és a számítógép végett) - az áramlások terében: ebben a térben zajlanak az elektronikus folyamatok, de egyben azoknak a helyeknek a hálózatát is jelenti, amelyeket egy közös társadalmi tevékenység köt össze elektronikus áramkörökön keresztül. Az áramlások terét a helyek terével szokták szembeállítani - ha valaki nincsen benne az áramlások terében, akkor el van zárva az információtól, az oktatástól, ésatöbbi. A társadalom meghatározó tevékenységei ezt a logikát követik: a személyes érintkezés csomóponthoz kötött, a globális városokhoz pedig üzleti központok tartoznak (pl. London, New York és Tokio). Az ~ tehát egyszerre elvont fogalom illetve nagyon is anyagi létező, amennyiben egy hálózat csomópontjait alkotó helyekből áll. Ezek a helyek azonban nem önmagukban fontosak, hanem mint a hálózat csomópontjai. Az áramlások terében maga a hálózat az üzenet.

4.
A negyedik beszélgetés témája: Társadalmi mozgalmak és szervezetek. A társadalom a saját céljaira és értékeihez igazítva alkalmazza az új eljárásokat. Amennyiben új irányzat jelentkezik (mint pl. a globalizáció-ellenes mozgalmak) akkor ezek is hasznát vehetik az internetnek. Ez a technika a társadalom számára sem nem jó, sem nem rossz, de nem is közömbös.
Az internet a sajátosságai miatt (a kommunikáció nagyobb szabadsága és a globális kapcsolatrendszer) különösen alkalmassá teszi ezt a technikát a hálózatok kiépítésére.
Minél intelligensebb egy szervezet, annál többet használja az internetet, amely segítségével még intelligensebb lehet ("a világ minden szervezete közül a politikai szervezetek a legkevésbé intelligensek"). Sok védekező társadalmi csoport területi alapon szerveződik, pedig ahhoz hogy hatékonyan lendülhessenek támadásba, hogy befolyásolhassák az egész társadalmat, már hálózatra kell támaszkodniuk, vagyis az internetre. Valamennyi - sikeres - mozgalom ezért tart fent kapcsolatot a médiával és hasonlóképpen igyekeznek szerveződni, mint a velük szemben álló szervezetek.
A globalizációellenes mozgalom maga is globális, létezését az internetnek és a világsajtónak köszönheti. Castells a globalizációellenes mozgalmat ellentmondásos sokféleségét tekintve megfeleltethetőnek tartja a munkásosztály szervezetlen mozgalmával, amíg az bele nem torkollt a munkásmozgalomba. A társadalmi mozgalmak átalakítják a társadalmat, a kultúrát, a teret.

5.
Az ötödik beszélgetés témája az Identitás. A kifejezés alatt Castells valamely társadalmi aktor vélemény-együttesének kulturális konstrukcióját érti, függetlenül attól, hogy az aktor társadalmi vagy szervezeti-e.
Castells szerint az identitásnak három különböző típusa létezik:
Az egyiket egy elit kör teremt meg nézeteik igazolására (pl. a franciáké a nagy forradalom után).
Ennél erősebbek a legitimizáló identitások, azok, amelyek szilárd alapelvekben gyökereznek (pl. palesztinok identitása - az ilyen erős, ellenállásból fakadó ~ egyszerűen és kiszámíthatóan működik).
A harmadik típus a projekciós identitás, amely lendületet és erőt feltételez, nyitott a változásra és kész kivetíteni magát más csoportokra is (pl. az amerikai feketék identitása).
Az identitás erős hajtóerő lehet, ha az állam is támogatja. Példaként erre Castells Japánt említi, amely a világháború után nagy hangsúlyt fektetet az egységességre és a nemzeti identitásra, azonban mára elért egy határt: felsőoktatása a bürokrácián alapul, és Japán nem nyitott sem a különböző kultúrák, sem pedig az újítások iránt. Castells szerint az identitás erős hajtóerő lehet, ha az állam is támogatja, azonban ha az állam kirekesztővé válik, az komoly hátrányt eredményez. Finnország is könnyen Japán hibájába eshet.
A feminizmust is példának hozza, amely ellenálló identitásból fejlődött célvezérelt tudattá, ám Castells szerint a nők egyben értékőrzők is. Példa nélkülinek gondolja, hogy egy több ezer éves folyamat szűk harminc év alatt megfordíthatónak bizonyult.

6.
A hatodik beszélgetés témája: Politika és hatalom. Castells szerint (világméretekben) úgy tűnik, hogy a hálózatok korában a politika inkább a folyamatok kimenetele, semmint annak hajtóereje.
A politikára két alapelv érvényes:
A hálózati társadalomban a politika mindig médiapolitika - ez az a közös tér, ahol a politikai folyamatok zajlanak, és döntések születnek.
A politika mint mesterség mindig a középpontban áll. Minden politika rendszer dinamikája (ma) hogy kialakul két tábor, az összecsapás pedig a középpontban, a maradék tíz százalékért zajlik. Az a politika pedig, amelyet egyetlen ideológia fémjelez, kudarcra van ítélve. Ez az oka annak, hogy a kétpólusos amerikai politika teret hódít Európában és a világ más részein is, ahol az üzenet hordozója a vezető személyisége. Előtérbe kerül az ellehetetlenítés és a taktikus botránykeltés, merthogy a negatív nyilvánosság ötször jobban befolyásolja a szavazók ingadozását, mint a pozitív. A botrányokban és médiataktikában pedig leginkább a pénz játszik szerepet.
Castells kifejti aggodalmát azzal kapcsolatban is, hogy a hálózatok és a hálózati gazdaság részét képezik a bűnözés és az illegális kereskedelem is (ezek épp a hálózatokat használva képesek működni és fennmaradni). A bűnözés igen fontos része a világgazdaságnak, bizonyos szempontból nem is különbözik a gazdaság többi elemétől: hálózatokra támaszkodik, hasonlóképpen szakosodik, hasonló munkamegosztást alkalmaz, és ugyanúgy fogja fel a piacot. A (világméretű) bűnözés ellen sok esetben tehetetlenek az egyes államok.

7.
A hetedik beszélgetés témája: Castells világutazása - Az Információ kora c. művének megírásához Castellsnek be kellett járnia a világot, hogy terepmunkát és kutatásokat végezhessen. A fejezet részletesebben foglalkozik a Közel-kelet problémájával, az olajból származó gazdagságával, Izrael állammal, a szélsőséges és mérsékelt fundamentalizmus kérdéskörével.
A beszélgetés része egy 2002-es interjú is, amely során Castells a korábban kifejtett gondolatait egészíti ki, fűzi tovább. Kifejti, hogy Japán lemaradásának oka az oktatási rendszere, amely a folyamatos vizsgákon alapul és azt díjazza, ha valaki minél pontosabban tudja végrehajtani mások utasításait - márpedig a vállalkozó szellemű, újításokra alapozott társadalomban ennek éppen ellenkezőjére van szükség.
Amerika igen vallásos ország, az amerikai identitás kulcsfontosságú eleme a vallásosság. Ezzel együtt a kutatás az amerikai egyetemeken minőségileg, mennyiségileg és bátorság tekintetében is felülmúlja Európát és a világ többi országát - részben azoknak a kutatóknak köszönhetően, akik csak ott kaptak lehetőséget a kísérletezésre. Azonban Amerikában, általánosságban sokkal műveletlenebb a társadalom - az oktatás általánosan alacsony színvonala miatt, így lehet az Egyesült Államok egyszerre műveletlen ország illetve a kreatív szellemiség központja.
Európa jellemzésével kapcsolatban megjegyzi, hogy az a nagy kérdés, hogy miképp lehetne európai tudatot kovácsolni, de nem a történetileg kialakult identitások helyettesítésére, hanem azok fölé helyezve. Közös identitás nélkül Európa nem lesz több, mint közös piacra alapozott intézményrendszer.

Európa és Amerika között Castells szerint két fontos különbség van:
Egyik az egyetemi rendszer. Az amerikai egyetemeken az intézményi rugalmasság, a nyitottság a világra, a kitűnő könyvtárak és kedvező kutatási feltételek, de mindenekelőtt a fontosabb doktori programokba bekapcsolódó kiváló diplomások teremtik meg a kiemelkedő tudományos eredmények előfeltételeit.
A vagyon és a hatalom forrása a tudomány, technika és a tudás.
A másik fontos tényező, hogy intézményesült az üzlet is, ami lehetővé teszi a vállalkozó és újító szellem fejlődését, ami termelékenységet és versenyt eredményez.
Castells szerint, ha Európa nem reformálja meg a felsőoktatási rendszerét, mindig is alárendelt marad az Egyesült Államokkal szemben abban, ami a legfontosabb: a tudás előállításának önálló képességében.

8.
A nyolcadik beszélgetés témája a Tudás világa. A fejezet során Castells különböző fogalmak (adat, információ, tudás, bölcsesség, ítélőképesség) között tesz különbséget.
Az információ: adatok szervezett halmaza, amelyet kommunikációs célokra formáltak valamilyen osztályozási szempont szerint.
A tudás: olyan általánosítások halmaza, amelyek abból a folyamatból születnek, amikor az emberi elmét egy megfigyelhető jelenség megértésére használjuk.
A bölcsesség és az ítélőképesség az értékelést és a döntéshozatalt teszi lehetővé, és ugyancsak az emberi elmében játszódik le. (A számítógép képtelen saját programjának keretein kívül ítéletet alkotni, bölcsességre pedig egyáltalán nem tehet szert.)
Az internetes vállalatok az anyagi infrastruktúra és az információk áramlásának keverékei. Lehet, hogy a világ az internetre épül, de a földrajz, a történelem és az intézmények nem tűnnek el. A helyek megmaradnak, csak éppen hálózaba foglalva.
A hagyományos tudás (pl. ismerni az egyes növények gyógyító erejét) az egésznek egyre kisebb részét teszik majd ki. A nagy változás az információ forrásaiban van - az internet korában az információ emberektől származik, akik azt a neten állítják elő és cserélik ki egymással. Nincs túlzottan több információnk, csak több lehetőség hogy megtaláljuk, amit keresünk. A tudásanyag helyes értelmezése mindig is kulcskérdés volt.
Kulcskérdés: megtudni azt, hogy mit kell tudnunk, hogyan tudjuk meg, és ha megtudjuk: mit kezdünk vele.

Az egyetemek megalapításuktól kezdve négy fő feladatot láttak el:

- Az ideológiai apparátusét (hiszen eredetileg teológiai feladatot láttak el),
- Az elit kiválasztásának és a társadalom rétegződésének intézményéét,
- Megfelelő végzettségű munkaerőt neveltek ki, és
- Tudást termelő üzemek is voltak.

A fontos kutató egyetemnek mind a négy funkciója megvan, bár a hangsúly a tudás termelésén van. Az üzleti iskolák kulturális légkört tanítanak. Ha az egyetemi rendszer szeretne fennmaradni, mind a négy funkcióját meg kell tartania. Az egyetemek olyan, "generikus" munkaerőt képeznek, aki képes önmagát folyamatosan átprogramozni, és képes arra is, hogy élete során a munkáját fejlessze és korszerűsítse. Ebben nagy szerepe van az online oktatásnak. Castells szerint az egyetemek szabadsága kiemelkedően fontos, e nélkül ugyanis sohasem született volna meg az internet, nem fejlődött volna ki a kibernetika és géntechnika.

***

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Hálózati kommunikáció, kommunikáció, politikai kommunikáció, szociológia, várostervezés, politikai gazdaságtan, politika, hálólét-elmélet.

Az elmélet érvényességi területe
Kommunikációelmélet, online kommunikáció, hálózati elmélet, szociológia, informatika, technika - technológia, politikai gazdaságtan.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Hálózati kommunikáció, a hálózati elveken szerveződő gazdaság és társadalom kommunikatív és egyéb vonatkozásai, következményei.
A hálózati jellegű kommunikációból adódó gazdasági, társadalmi következmények, beleértve a hálózati elvek szerint felépülő szervezeteket, szervezet-rendszereket is.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Magyarázó.

A koncipiálásba bevont funkciók
Hálózati társadalom - gazdaság - politika - tudás, hálózatosan szerveződő ágensek.

A koncipiálásba bevont színterek
A könyv nyolc nagyobb gondolati egységre tagolódik, amelyeket a beszélgetések témái határoznak meg.

- Internet, hálózatok, innováció, cybertér, Amerika strukturális fölénye, Szilícium-völgy biotechnika, nanotechnika.
- "Áramlások tere".
- Társadalmi mozgalmak és szervezetek, globalizációellenes mozgalmak, civil szervezetek; valamint a hack, mint a társadalom fejlődését előmozdító funkció.
- Identitás és típusai (lásd fent).
- Politika és hatalom, politika a hálózati társadalomban, bűnözés és illegális kereskedelem.
- Amerika helyzeti előnye, Japán lemaradásának oka, Európa helyzete.
- A tudás világa: információ, tudás, bölcsesség, hagyományos tudás. Az egyetemek négy fő feladata.

A koncipiálásba bevont dinamikák
Castells azt vizsgálja, hogy hogyan működik és változik a társadalom. Milyen hatása van a hálózati kommunikációnak és szervezeti jellegnek a különböző országokra, területi régiókra, hogyan alakítja át a szervezeteket, hogyan hat pl. a bűnözésre és a tudáshoz való hozzáférésre.

Az elmélet-alkotás célja
A kötetben Castells elemzi munkásságát és olyan fogalmakat értelmez bővebben, amelyekről vagy máshol már írt, vagy kiegészítést tenne hozzájuk. Bemutatja gondolkodását a társadalomról és a szervezetekről, identitásról és innovációról. A kötetben több állam legfontosabb problémáit is elemzi.

Az elmélet háttérdiszciplinái
Hálózat-elmélet, kommunikáció, szociológia, politológia, közgazdaságtan, településtan, városszociológia.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

1983 The City and the Grassroots. Berkeley, UCLA Press and London, Edward Arnold

1996-2000 The Information age. Oxford and Cambridge (USA), Blackwell

2001 The Internet Galaxy. Oxford, Oxford University Press

Az összefoglalót készítette: Herendy Csilla,
2009. január 3.