Briggs, Asa - Burke, Peter: A média társadalomtörténete. Gutenbergtől az internetig
Budapest, 2004, Napvilág Kiadó. Fordították: Göbölyös Magdolna, Konok Péter, Gelléri Gábor. 323 oldal + 28 fekete-fehér kép, médiatörténeti kronológia, a fejezetek tematikájához kapcsolódó szakirodalmi áttekintés és mutatók (összesen 417 oldal).

A tárgyalt magyar fordítás alapja: A Social History of the Media. From Gutenberg to Internet. Cambridge (UK), 2002, Polity Press.

A könyvnek 2005-ben megjelent a második, átdolgozott kiadása, melybe a Szerzők egy újabb, a multimédia és globalizáció kérdéskörét tárgyaló fejezetet is írtak. Ez a kiadás korlátozott előnézettel elérhető a GoogleBooks oldalán:
http://www.google.com/books?id=OoxsKnfVzLwC&hl=hu

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Médiatörténet, társadalomtörténet

Az elmélet érvényességi területe
Nyomtatott és elektronikus média, olvasástörténet, szóbeliség-írásbeliség kutatás, történelem, művelődéstörténet.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Társadalmi kommunikáció.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró, kisebb részben magyarázó is.

A koncipiálásba bevont funkciók
A média tárgyként történő használata, médiumok használatának folytonossága és funkcióváltozásaik. Kommunikációs szándékok, stratégiák és taktikák.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
Médiatípusok és történetük összefüggése a társadalomtörténet olyan "bejáratott" témáival, mint a nyilvánosság, a technikatörténet vagy a közlekedés története. Mindezt a könyv a történetírás hagyományos tagolását felbontva egyfajta média-technika-történet szerinti korszakolásban tárgyalja.

A koncipiálásba bevont színterek
Alapvetően Nyugat-Európa és az USA társadalmi nyilvánosságának színterei a 16-20. században.

A koncipiálásba bevont dinamikák
A szerzők alapkoncepciója a média társadalmi használatának, illetve e használatban jelentkező funkcióváltásoknak a bemutatása. Felvetésük szerint az egyes médiumok mindig meglévő társadalmi szükségleteket elégítenek ki (inkább, semmint maguk teremtenék azokat, bár továbbfejlesztésükben, generálásukban a szerzők szerint is szerepet játszanak). Amikor ezek a szükségletek változnak, illetve egy adott médium szerepét átveszi egy másik, akkor az új médium mellett a régi más, módosult funkcióban akár nagyon sokáig tovább működik. Erre a dinamikus funkcióváltásra az egyik példa a kéziratos szövegterjesztési módszerek fennmaradása a Gutenberg, illetve találmányának tömeges elterjedése utáni időkben: a kéziratos könyvek egészen napjainkig a "szamizdat" irodalom terjesztésének funkcióját töltötték, illetve töltik be.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Habermas társadalmi nyilvánosság-elmélete; P. Burke elmélete a művészeti alkotások használati tárgyként történő értelmezéséről; Kuhn tudományos forradalmak szerkezetével kapcsolatos elmélete.

Az elmélet-alkotás célja
"E kötet azzal a céllal készült, hogy egy hatalmas és egyre bővülő témán keresztül megmutassa, mekkora a jelentősége a múltnak a jelenben. Ezt a célt a történelemnek a médiakutatásba, illetve a médiának a történelembe való bevonásával igyekszik megvalósítani." (7. p.)

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Történelem, médiatörténet felsőoktatási tankönyv.

Az elmélet háttérdiszciplínái
Történelem, művelődéstörténet, szociológia,

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel
A bibliográfia 20 oldalon közel 500 tételt tartalmaz.

Adorno, Theodor W.: The Culture Industry: Selected essays on mass culture. London, Routledge, 1991.

Barthes, Roland: Image, Music, Text. New York, Hill and Wang, 1977.

Benjamin, Walter: A műalkotás a technikai sokszorozhatóság korszakában. In Kommentár és prófécia. Budapest, Gondolat, 1969.

Bourdieu, Pierre: Sur la télévision: Suivi de l'emprisedu journalisme. Paris, Liber éditions, 1996.
Stb.

Ps.: A könyv, bár a felvetett hipotézis értékes, a vizsgálat spektruma nagyon tág és érvelése meggyőző, inkább ismeretterjesztő semmint tudományos stílusú szöveg. Alapvetően egyetemi tankönyvnek tűnik, talán az USA intézményei számára készült, ennek ellenére számos triviális, az alapműveltséghez tartozó történeti-kulturális tényt hosszasan ismertet vagy magyaráz. A magyar kiadás szerkesztési minősége nagyon rossz. Rengeteg helyesírási illetve nyelvhelyességi hiba van a szövegben, s néhol a fordító vagy korrektor egy szövegrész későbbi pontosítását forszírozó szerkesztési megjegyzései is belekerültek a könyv főszövegébe.

Az összefoglalót készítette: Nagy Károly Zsolt,
2009. február 9.