Max Black: A nyelv labirintusa

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Beszédaktus-elmélet, amely az individuális beszédaktusokból (a verbális kommunikáció epizódjaiból) indul ki. A szóbeli érintkezés Black szerint lehet a vizsgálódás kiindulópontja, de nem lehet a végpont is, ugyanis figyelembe kell venni a nyelv individuális és társadalmi aspektusait is. A kommunikációt olyan szabályok alakítják, amelyeket a beszélgetőpartnerek kölcsönösen elfogadnak, de amelyeket nem ők találtak ki (konvenció), ami a nyelvtani szabályokon keresztül elvezet a jelentés kérdéséhez (Mi a jelentés jelentése?). Végül oda jut el, hogy a szavakat sokféleképpen használjuk, és egy szó jelentése végső soron a szavak egymással koordinált és összefüggő funkcióitól függ (funkcionális jelentéselmélet).

Az elmélet érvényességi területe
Filozófia, nyelvészet, kommunikációelmélet

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
A megértés eszköze, egyrészt az individuumok közötti interakciók, másrészt a valóság leírása tekintetében.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró és egyben magyarázó is. A szerző történeti áttekintést nyújt arról, hogy az egyes gondolkodók - filozófusok, nyelvészek, pszichológusok - milyen módon képzelték el nyelv és valóság, nyelv és gondolkodás viszonyát, továbbá ezen elméleteknek kritikai magyarázatát is adja, valamint beszámol a modern nyelvanalízis legkevésbé vitatott eredményeiről.

A koncipiálásba bevont funkciók
A gondolkodás, a beszéd (és ennek aleseteként az írás) mint a tapasztalat interpretálásának és egymás megértésének az eszközei, a nyelv mint a valóság leírásának eszköze.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
A nyelv rendszere (fonémák, morfémák, szintaxis), a jelentés egységei, a beszélők nyelvi közössége, konvenció, a nyelv mint intézmény.

A koncipiálásba bevont színterek
A beszéd társadalmi jelenség, a beszédpartnerek között lejátszódó sajátos interakció, melynek két aspektusa: a közvetlenül megfigyelhető megnyilvánulások és az ezeket a megnyilvánulásokat értelmessé tevő, a konvenciók és jelentésközösség által alkotott láthatatlan keret.

A koncipiálásba bevont dinamikák
A nyelvtanok rendkívüli sokfélesége és az ebből adódó következmények.
A nyelvről való gondolkodás változásai attól kezdve, hogy a nyelv és a gondolat teljesen független egymástól, és a nyelv alapvetően a gondolatok áramlásának közegeként szolgál, addig az elképzelésig, hogy a nyelv az az anyag, amelyből a gondolatok készülnek, így a tanulmányozása az emberi viselkedés egészét felölelő vizsgálódássá válik.
A nyelv és a valóság közti szakadék áthidalásának lehetőségei, kísérletei.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Black egészen Platónig visszamenően veszi szemügyre a nyelv természetéről, a valóság leírására való alkalmasságáról, a nyelv és gondolkodás viszonyáról (pl. melyik az elsődleges a másikhoz képest) alkotott számos elképzelést, és ezek kritikáját nyújtja, miközben felhasználja általa érvényesnek tartott meglátásaikat.

Az elmélet-alkotás célja
Max Black célja átfogó művével az, hogy olyan általános elvekig jusson el, amelyek megadják a nyelv egy kielégítő modelljét. Olyan termékeny fogalmakat és vitatott témákat kíván leszűrni a nyelv természetével kapcsolatos, meglévő ismeretekből, amelyekkel kidolgozhat egy lehetséges nyelvi perspektívát, képet adhat az emberre, cselekvéseire, egymáshoz és az univerzumhoz való viszonyukra vonatkozóan. Az áttekintő forma lehetővé teszi, hogy különböző módokon is megmagyarázza, hogy miről beszélünk, amikor a nyelvről beszélünk, ehhez többek között megvizsgálja a korábbi jelentéselméleteket, és megpróbál az ezek adta zsákutcából kiutat találni funkcionális jelentéselméletével, amelyet ebben a könyvben nem fejt ki, hanem csak körvonalaz a további kutatásokhoz.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
A valóság természetének nyelvi leírására vonatkozó filozófiai feltevések kritikája, jelentéselmélet

Az elmélet háttérdiszciplínái
Filozófia (az ókori ismeretelmélettől a pozitivista és analitikus nyelvfilozófiáig), logika, nyelvészet, pszichológia

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Arisztotelész: Hermeneutika

John Locke: Értekezés az emberi értelemről

David Hume: Tanulmány az emberi értelemről

Ferdinand de Saussure: Bevezetés az általános nyelvészetbe

Altrichter Ferenc: A Bécsi Kör filozófiája

Gottlob Frege: Logikai vizsgálódások

Alfred Jules Ayer: Language, Truth, and Logic

John L. Austin: Tetten ért szavak

Irving M. Copy - James A. Gould: Kortárs tanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről

Max Black: Models and metaphors: Studies in language and philosophy

Az összefoglalót készítette: Huszár Orsolya,
2009. január