Berger, Peter L. - Luckmann, Thomas: A valóság társadalmi felépítése. Tudásszociológiai értekezés

(Jószöveg hiánypótló, Budapest 1998)


A valóság társadalmi termék, és a tudásszociológia azt a folyamatot vizsgálja, amelyben a valóság megszületik - szól a "valóság" és a "tudás" kulcsfogalmára felépített alaptétel Peter L. Berger és Thomas Luckmann közös kötetében, A valóság társadalmi felépítése című, először 1966-ban angol nyelven publikált eszmefuttatásban. A két szerző tudásszociológiának nevezi munkáját, s ezzel új értelmet adnak e fogalomnak: a korábbi, a társadalmi keretek között zajló ismeretszerzésre és az ismeretek feldolgozó mechanizmusaira koncentráló megközelítés helyett arra fókuszálnak, hogyan lesz az egyes emberből társadalom, amelyben az ember maga, illetve az emberek maguk teremtik meg a tárgyak értelmezését és ezzel a "valóságos világot".

Berger és Luckmann a tudásszociológia ekként értelmezett nézőpontjából bontja ki a mindennapi élet valóságára, a társadalmi interakciókra, valamint a nyelv és tudás viszonyára vonatkozó szociológiai ismereteket. Álláspontjuk szerint a társadalmat objektív és szubjektív valóságként egyszerre kell tekinteni, emellett meghatározó e társadalmi valóság minőségében az is, hogyan épülnek ki az intézmények, mint a habitualizált cselekvések kölcsönös tipizálásai. Állításuk szerint amely elemzés nem számol mindhárom tényezővel, az alkalmatlan a társadalom felépítésének vizsgálatára. A kommunikáció alapvető fogalom ebben az elemzésben - bár a kommunikációtudomány önálló diszciplínaként, explicit módon nem jelentkezik a műben, a társadalmi kommunikáció fogalma mégis át- meg átszövi a szöveget, hiszen ez az a "cselekvés", amely konstituálja a társadalom objektív, szubjektív és intézményes valóságát, és koherenssé teszi azt.

A társadalmi valóságot felépítését leíró elmélet az objektív társadalmi valósággal kezdődik. A társadalmi kommunikatív folyamatok megértéséhez először az intézményesülés fogalmát vizsgálják a szerzők az organizmusok, a lerakódás, a tradíció, valamint a (szociológiai) szerepfogalom bekapcsolásával, kiemelve: az intézményt éppúgy jellemzi a történetiség, mint a társadalmi ellenőrzés. Az intézményesülés határainak és formáinak taglalását az intézmény mellett szereplő másik kulcsfogalom, a legitimáció elemzése követi: itt a szerzők bevonják a koncipiálásba a szimbolikus értelmi világok fogalmát, vagyis átvezetnek az effektív, valóságos társadalmi intézményektől az elvont értelmű intézményekhez. Ugyanakkor kiemelik: az értelmi világok fenntartásához fogalmi szerkezetek, valamint társadalmi szerkezetek szükségesek.

Miután megtörtént a társadalom, mint objektív valóság koncipiálása, következik a szubjektív oldal elemzése. Ebbe a szakaszba Berger és szerzőtársa bevonja G. H. Mead szocializáció-elméletét, Max Weber és Schütz "a másik megértéséről" vallott nézeteit, valamint hivatkoznak egyebek mellett Sigmund Freudra, Claude Lévi-Straussra, Georg Simmelre, valamint Piaget-ra. Az elsődleges és másodlagos szocializáció nézetük szerint egyaránt a szubjektív valóság megőrzésének és átalakításának elengedhetetlen előfeltétele. Külön foglalkoznak a (széles értelemben vett) társadalmi intézmények internalizálásával, a társadalmi struktúrákkal, valamint az identitás elméleteivel, külön kitérve arra a kérdésre: hogyan képes az egyén egy már internalizált társadalmi struktúra helyett egy másikat internalizálni (Luckmannék szerint ez kulturális identitásváltás, amely nem más, mint az elsődleges szocializáció egyik sajátos újraértelmezése).

A szerzők elmélete hasznos lehet bármely társadalomkutató számára, hiszen a társadalomkutatás közben óhatatlanul előkerül a társadalmi konstrukciók világa. Bár A valóság társadalmi felépítése a szociológusok korábbi munkáira reflektálva született meg, a kommunikációkutatás számára is értékes - nagyrészt szintetizáló jellegű - munka, amely a tudásszociológiát sajátos nézőpontból vizsgálja, bevonva az elméletalkotásba többek között a kulturális antropológia, az összehasonlító vallástan, és a pszichológia tudományos eredményeit is.

Lényeges bibliográfiai tételek:

George Herbert Mead: Mind, Self and Society (University of Chicago Press, Chicago, 1934)

Helmuth Plessner: Über die Verkörperungsfunktion der Sinne. In: Studium Generale, 6. évfolyam, 1953. 7. szám, 410-416.

Claude Lévi-Strauss: Tristes Tropiques (Paris, Plon, 1955)

Georg Simmel: Soziologie (Duncker und Humbolt, Berlin, 1958)

Berger, Peter L., Luckmann, Thomas: Sociology of religion and sociology of knowledge. In: Sociology and Social Research, 47. évfolyam, 1963. No. 4.

Goffmann, Erving: Asylums (Garden City, New York, Doubleday-Anchor, 1961)

 

Az összefoglalót készítette: Bokor Tamás,
2008
. november 17.

 


[vissza a lap tetejére]