Pocz Alaine-Bitó László: Az utolsó mérföld
(Nádas Péter előszavával)

A könyv egy szenvedélyes vitája két embernek, akik az elmúlásról, mindenki életének "utolsó mérföldjéről" kísérelnek meg egy egységesebb számukra elfogadhatóbb felfogást kialakítani. Polcz Alaine pályáját pszichológusként kezdte a SOTE Gyermekklinikán, ahol terminális állapotban lévő leukémiás gyermekekkel foglalkozott. Az itt készült kutatásai alapján írta legismertebb könyvét, ami a beteg gyermekek haldoklásával,halállal kapcsolatos félelmeivel foglalkozik. Polcz Alaine nemcsak elkötelezett híve és megalapítója volt a magyarországi hospice-alapítványnak, hanem erőteljes, karizmatikus személyiségével a mozgalom megtestesítőjévé vált. Számtalan egyéb tanatológiával kapcsolatos műve jelent meg.
Bitó László, orvoskutatóként a glaukóma kialakulása és kezelése területén, a Columbia Egyetemen ért el jelentős eredményeket. Miután 1990-ben visszatelepült Magyarországra inkább irodalmi munkássága révén vált ismerté. A szerző orvoskutatói múltja okán szenvedélyes résztvevője az eutanázia vitájának.
A könyv rendkívülisége, hogy Polcz Alaine maga is gyógyíthatatlan terminális állapotban lévő beteg, aki már készül a halálra. Többször felteszi a kérdést vitázó partnerének: "Ha készen állok, vállalnád a halálba segítésemet?" Bitó László, aki a passzív eutanázia híve, egyszer sem válaszol egyenesen erre a kérdésre.

Az elmélet érvényességi területe
A tanatológia, mint halállal foglalkozó tudomány széleskörű ismertetése, egészen a19. századig visszanyúlva az emberiség halálhoz és haldokláshoz való viszonyában. Az orvostudomány viszonya a haldokláshoz, félretéve a gyógyítás és fájdalomcsillapítás kizárólagosságát.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusai
A diskurzusban vizsgálják a személyközi kommunikációt, ezen belül a beteg-orvos, beteg-hozzátartozó viszonyát. Polcz Alaine és Bitó László élesen vitáznak a haldoklás társadalmi felfogásáról illetve kommunikációjáról.

Az elmélet leíró vagy magyarázó
A könyv elsősorban leíró, mivel Polcz Alaine saját élményeivel, tapasztalataival támasztja alá a gyógyíthatatlan betegek halállal kapcsolatos szemléletét, míg Bitó László tudományos kutatásokra hivatkozva teljesen más szempontból magyarázza meg az eutanáziáról alkotott véleményét.

A koncipiálásba bevont funkciók
A könyv dialógus formában íródott. A vitázó felek ellenkező kultúrtörténeti aspektusból disputálnak a korszakra jellemző európai halálfelfogásról.

A koncipiálásba bevont színterek
Az utolsó mérföld című könyv elsődlegesen a gyógyíthatatlan betegek és a modernkori társadalom kapcsolatát elemzi. Kifejtésébe bevonja a halál elfogadásának spirituális és materialista felfogását is.

A koncipiálásba bevont dinamikák
Polcz Alaine és Bitó László párbeszéde során két különböző szempontból közelítik meg a halál és a haldoklás témáját. Polcz Alaine életigenlő felfogása szerint a halál az élet része, hozzá vezető folyamatot sem lerövidíteni sem meghosszabbítani nem kívánatos. A földi lét végén, amikor egy beteg terminális állapotba kerül, a gondozóknak kötelességük figyelembe venni a haldokló minden irányú kívánságát. A betegnek joga van az őszinte tájékoztatáshoz, az egyenrangú bánásmódhoz, és a megfelelő fájdalomcsillapításhoz. Teljesen elveti az eutanázia lehetőségét. Ezzel szemben Bitó László meggyőződése, amely elsősorban kísérletileg igazolható és egzakt tudományos megismerésen alapszik, hogy a beteg egy bizonyos stádiumban őszintén vágyik a halálra, és akár külső segítséget is igénybe venne, hogy szenvedéseitől megszabadítsák. Bitó László felveti az eutélia- mint a jó halál-fogalmát, kivédve ezzel az eutanáziához-mint asszisztált öngyilkossághoz- tapadó negatív értelmezéseket. A dialógusban a kezdeti eltérő kiindulópontok után fokozatosan megtalálják a közös pontot, mely a vita végére egy egységesebb felfogását eredményezi a minden ember életében elkerülhetetlen életvégnek.
Ez a konszenzus jelentheti a harmadik utat, ami a halál passzív kivárása, vagy az eutanázia helyett a halál tudatosabb elfogadását, a halálfélelem enyhülését és ezáltal a közvélemény átalakítását eredményezi.
A könyv utolsó mondatai jól tükrözik Polcz Alaine és Bitó László őszinte és meghitt viszonyát, ami segíthet a vita megértéséhez.

"BL: Ez lehet a harmadik út. A te utad a hospice, ami kizárja az eutanáziát, az én utamnak része a törvényes eutanázia, ha szükség van rá. Lehet, hogy megtaláltuk a mindkettőnknek elfogadható, közös utat? A halál passzív kivárása, vagy a halálos injekció helyett a halál elfogadását, tudatos elfogadását megengedő farmakológiai segítséget."
"PA: Igen. Lehet. Gondolkodnom kell rajta. Ha lesz még időm. De most már készülődöm: a koporsóm itt van a másik szobában. Nézd majd meg. Nagyon szép. Nyárfából készült. Az könnyen ég…"

Az elmélet háttérdiszciplínái
Orvostudomány, pszichológia, pszichiátria, tanatológia, vallástudomány, antropológia, filozófia.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Polcz Alaine (1993): Meghalok én is? A halál és a gyermek, Budapest, Századvég Kiadó

Polcz Alaine (1998): Ideje a meghalásnak, Budapest, Pont Kiadó

Kübler-Ross, Elisabeth (1988): A halál és a hozzá vezető út, Budapest, Gondolat Kiadó

Bitó László (2004): Nekünk kell megváltanunk magunkat, Argumentum kiadó

Bitó László (2005): Boldogabb élet jó halál, Antheneum 2000 Kiadó

Az összefoglalót készítette: Szépe Orsolya
2008. május 1.