Steven Pinker: A Nyelvi ösztön. Hogyan hozza létre az elme a nyelvet?

Az adott kommunikáció-elmélet megnevezése:
nyelvészeti, szemantikai elemzés, a nyelv, mint ösztön.

Az elmélet érvényességi területe:
nyelvészet, szemantika, neurolingvisztika

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa:
nyelvészeti, szemantikai kommunikációfelfogás.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Az elmélet leíró és magyarázó.

A koncipiálásba bevont színterek és dinamikák:
természetes nyelv - natural language - nyelvi ösztön, neurolingvisztika

A könyv a következő alfejezetekre osztható:

1. Ösztön egy mesterség elsajátítására
2. Fecsegők
3. A mentális nyelv
4. A nyelv működése
5. Szavak, szavak, szavak
6. A csend hangjai
7. Beszélő fejek
8. Bábel tornya
9. Az újszülött beszél - ilyen a Mennyország
10. Nyelvi szervek és grammatikai gépek
11. A Nagy Bumm
12. Nyelvi ítészek
13. Az elme tervezete

Rövid összefoglalás: Hogyan tudunk egymás agyában precízen eseményeket kialakítani, melyhez a képesség a nyelv?
Próbálja megértetni: ..."Az ember képes a semmiből egy összetett nyelvet létrehozni."

"A közös nyelv egy információ-megosztó hálózatba kapcsolja az embereket, mely félelmetes kollektív hatalmat jelenthet."
Az ember szinte folytonosan beszél. Ha nincs kihez, akkor önmagában, vagy állatával "társalog". A verbalitás itt is előnyt élvez. A szerző szerint a nyelv elsajátítása, beszélése és megértése egy ösztönhöz kapcsolható. Azzal is alátámasztja érvelését, hogy a legtöbb helytelen mondat tudományos konferencián hangzik el.
A nyelv ösztönként való értelmezéséről először Darwin vélekedett 1871-ben. "A nyelvi képesség ösztönös hajlam egy mesterség elsajátítására...(Az ember származása)
hoz létre az ember a semmiből egy összetett nyelvet.
Leírja, összehasonlítja a pidzsin, a jelnyelv és a kreol nyelv keletkezését, definiálja azokat.
Bickerton szerint "egy kreol nyelv nyelvtana, mely a gyermekek elméjének terméke, az agy veleszületett nyelvi szerveződésének köszönhető".

A mentális nyelv központi gondolata Pinker számára, "hogy a szavak meghatározzák gondolatainkat". (Orwell) A nyelvi relativizmusra épülő Sapir-Whorf hipotézis szerint "Az emberek gondolatait olyan kategóriák határozzák meg, melyeket a nyelv bocsát rendelkezésre. Ezzel szemben Pinker azt állítja, hogy saját kultúránk erőszakolja ránk a valóság kategóriáit. Ezért van különbség pl. a hó szinonimái között az eszkimóknál. Szerinte nincs semmi tudományos bizonyíték arra, hogy a nyelvek döntő módon befolyásolnák beszélőik gondolkodásmódját.

A nyelvet úgy is definiálja, mint ami hírt közöl, s ami mögött valamilyen tervező elv van. Végtelen számú kombináció lehetséges a szavakból, mint a dns-ből is. (Ezt az összehasonlítást már sok biológus megtette.)

Foglalkozik a hangok - morfémák - szavak - mondatok mélyebb összefüggéseivel.

Vizsgálatában rámutat, hogy agyunk meg tudja megkülönböztetni a hangot egy gépi hangtól. Az érthető beszédet különálló szavak sorozatának hallja, pedig nem észlelünk szünetet a szavak között. Erre példaként a nem értett idegen nyelvet hozza ahol nem észleljük a szavak közti tagolódást.

Az elmélet-alkotás célja:
nyelvelméleti analízis, ahol a nyelvi formának, szerkezetnek és jelentésnek viszonyát vizsgálja. Nyelv és neurológia

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe:
nyelvészet, szemantika

Az elmélet háttérdiszciplínái:
Határdiszciplínák és -területek: kommunikáció, nyelvészet, kognitív nyelvészet, nyelvfilozófia, szemiotika, humán biológia, fejlődéslélektan, beszédészlelés, neurológia, neurolingvisztika, pszicholingvisztika, genetika, univerzális grammatika.

Néhány fontosabb magyar bibliográfiai tétel:

Ádám Gy.: A megismerés csapdái (Bp. Magvető.)

Clark, A: A megismerés építőkövei Bp. Osiris 1996.

Csányi V.: Evolúciós rendszerek (Bp., Gondolat) 1988.

Csányi V.: Etológia (Bp., NTK. 1994.)

Dennet: Darwin veszéles ideáléja (Bp., Typotex, 1998.)

Leaky R. (szerk): Az emberiség eredete (Bp., Kulturtrade, 1995.)

Mérő László: Mindenki másképp csinálja (Bp., 1996. Torcium)

Pléh Csaba: Kognitív tudomány (1996. Osiris)

Popper K.: Test és elme (1998. Typotex)

Az összefoglalót készítette: Czékus Jób,
2008. június 5.