Nicholas Negroponte: Digitális létezés

Nicholas Negroponte könyve az a digitális technológiák (1995-ben még lehetetlennek tűnő) - ezen belül részben az online kommunikáció - fejlődési lehetőségeit járja körbe.
A szerző hozzáállása a digitális technikák fejlődési lehetőségeit tekintve optimista, optimizmusa pedig abból táplálkozik, hogy véleménye szerint a digitális létezés kiterjeszti az emberi képességek körét (hozzáférés, mobilitás, a változtatás lehetősége végett).
Meggyőződése, hogy a digitális technológia "digitális létezőivel átszövi jövőnket, megváltoztatja életvitelünket, életformánkat".
"A jövőt megjósolni nem lehet, és minden efféle kísérlet néhány éven belül nevetségessé válik" - olvasható a könyv előszavában. Negroponte jövőre vonatkozó állításai olykor döbbenetesek, máskor egy lehetséges (de a technológia fejlődése során elkerült) fejlődési irányt villantanak fel. A "digitális létezés" fogalmának pontos meghatározására a szerző a könyv második kiadásának utószavában tesz ígéretet. A kifejezés meghatározása az első kiadásból "ugyanúgy kimaradt, ahogy kihagytam a levegő alapos tárgyalását is" - írja. Pontos definíciót azonban itt sem ad.

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
A szerző számítógépek által különbözőképpen feldolgozott és közvetített kommunikációról ír.
Hálózati kommunikáció, számítástudomány, online kommunikáció.

Az elmélet érvényességi területe
Kommunikációelmélet, szociológia, informatika, online kommunikáció, technika - technológia.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
A könyv a kommunikációt alapvetően digitális (mediatizált) keretben vizsgálja, és akkor hoz csak ettől eltérő példákat, ha azzal a digitális kommunikáció jellemzőit kívánja részletesebben érzékeltetni.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Magyarázó.

A koncipiálásba bevont funkciók
A Digitális létezés a digitális technológiában rejlő lehetőségeket járja körbe.

A koncipiálásba bevont színterek

A könyv három nagyobb gondolati egységre tagolódik:

I. Bitek mindenütt
A szerző szerint a digitális létezés előnyeit és következményeit akkor érthetjük meg a legkönnyebben, ha alaposan megvizsgáljuk az atomok és a bitek közötti különbségeket. Míg pillanatnyilag atomok közvetítik az információt, amikor könyvet, újságot, folyóiratot olvasunk, a digitális világot teljes mértékben a szolgáltatások, termékek digitalizálása fogja jellemezni.
Az atomok szállítása drága, a biteké nagyságrendekkel olcsóbb, azonban bizonyos területeken a biteknek kifejezetten nehéz az atomokkal versenyre kelni (pl. a nyomtatott könyv esetén).
Mi is a bit? A szerző definíciója szerint az információ DNS-ében ők a legkisebb, atomi egységek.
A fejezeten belül a szerző ír a sávszélesség fontosságáról, a bitek értékéről (különböző biteknek különböző értéke van, és az eltérés attól is függ, hogy ki milyen célból használja azokat), a képernyők minőségéről és a képek felbontásáról, valamint a televízióról, amely számítógép is lehet (lesz) egyben. Ír a bitek védelméről és a bitek megjelenésével kapcsolatban felvetődött szerzői jogi problémáról. Negroponte szerint a szerzői jog a mai formájában tökéletesen elavult. A digitális világban ugyanis a másolatok készítésének módja a Gutenberg-i másolatokhoz képest tökéletesen megváltozott: könnyen le lehet másolni bármit, és a másolatok pontosan olyan tökéletesek, mint az eredeti - sőt, jobbak is lehetnek. Biteket ollózni egészen más, mint atomokat.
A fejezetet Negroponte a multimédia születéséről és a bitek szállításáról szóló gondolatokkal zárja.

II. Interfész
A második nagyobb gondolati egységet alkotó fejezetben Negroponte a grafikus interfészekkel szemben támasztható igényekről, a felhasználói felület, ergonómia problémájáról ír. A felhasználói felület kapcsán szót ejt a pixelekről, a grafika kialakulásáról (megjelenítés minősége, a minőség érzékelése), egy alfejezet erejéig pedig a mesterséges intelligenciáról.
Fontos fejlődési iránynak tartja, hogy a számítógépek érzékelni tudják (majd) a felhasználó jelenlétét, tekintetének irányát, céljait. Pillanatnyilag a gépek "többé-kevésbé süketek és némák", és nem képesek megérteni dolgokat. A szerző szerint azonban a következő évezredben legalább annyit vagy még többet fogunk számítógépekkel társalogni, mint embertársainkkal, és minden kétségen felül áll, hogy az intefész-ágensekkel folytatott kommunikáció eszköze a jövőben elsődlegesen a beszéd lesz.

III. Digitális életvitel
A könyv harmadik nagyobb gondolati egysége a digitális életvitel köré szerveződik.
A szerző szerint az információ korának vége, átléptünk a posztinformációs korba. Az ipari korszakot az atomok korának nevezhetnénk, míg a digitális létezésben bitek bármikor előállíthatók és továbbíthatók. Elérkezett a személyesség kora is: a gépek alaposan ismerni fognak minket, étkezési, ruházkodási, stb. szokásainkat, és önálló személynek fognak tekinteni mindenkit, nem pedig egy szappan- vagy fogkrémmárka potenciális vásárlói egyikének.
A digitális életvitelben kevés valós idejű (televíziós) programban lesz részünk: lehetségessé válik a műsorok időbeli csúsztatása, a TV-programot nem az adott sorrendben nézhetjük meg, hanem igényeink szerint. A tömegmédia már manapság (1995-ben járunk) sem feltétlenül jelenti a hagyományos, nagy költségvetésen alapuló professzionális televíziózást.
A szerző kifejti azon álláspontját, miszerint a "telefax az információ korának szégyenfoltja, olyan visszalépés, amelynek következményeit még hosszú ideig érezni fogjuk". Az eszköz ugyanis csak látszólag forradalmasította az üzletmenetet, valójában azonban visszavetette a szövegek digitalizálásának folyamatát.
A digitális életvitel része az e-mail-es kommunikáció alapvető jelenléte, valamint a netikett is.
Negroponte szerint továbbá a digitális kor négy tényezőn alapszik: decentralizáció, globalizáció, harmonizáció, és az emberi képességek kiterjesztése.

A koncipiálásba bevont dinamikák
A könyv egyes fejezetei a digitális technológia és online kommunikáció 1995-re már realizálódott fejlődésén, valamint az 1995-ben lehetségesnek tűnő továbbfejlődésén vezetik végig az olvasót.

Az elmélet-alkotás célja
A digitális technológia által biztosított lehetőségek összegzése: pillanatkép 1995-ből. A technológia fejlődésének, sebességének, a rendelkezésre álló lehetőségek sokaságának felvillantása.

Az elmélet háttérdiszciplinái
Hálózat-elmélet, technika- és kommunikáció-filozófia, fizika, matematika, mérnöki tudományok.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

A könyv nem tartalmaz irodalomjegyzéket.

György Péter: Digitális Éden. Magvető, 1998. Budapest

Gordos Géza, Takács György: Digitális beszédfeldolgozás. Műszaki Könyvkiadó, 1983. Budapest

Az összefoglalót készítette: Herendy Csilla,
2008. június