Joshua Meyrowitz: Médiumelmélet
[In: Kondor Zsuzsanna - Fábri György: Az információs társadalom és a kommunikáció-technológia elméletei és kulcsfogalmai. Századvég Kiadó, 2003 Budapest]

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Médiumelmélet

Az elmélet érvényességi területe
Mikroszint: az egyén és az egyén helyzetének szintje
Makroszint: a kultúra szintje

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró és magyarázó

Az elmélet-alkotás célja
A médiumelmélet azt vizsgálja, hogy milyen sajátosságai vannak egyes médiumoknak vagy médiumtípusoknak, amelyek megkülönböztetik más médiumoktól és a személyes kommunikációtól?

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
A médiumok nem pusztán az információáramlás csatornái, hanem önmagukban is alakítják a társas környeztet.

Első generációs médiumelméletek

Harold Adam Innis
A társadalmi és politikai hatalomgyakorlás egyik formája a tömegkommunikáció kontrollja (pl. az írásbeliség kisajátítása a papság által). Az információs monopóliumokat meg lehet törni újabb típusú médiumokkal (pl. a középkori papság monopóliumát megtörte a nyomtatás megjelenése). Ugyanaz a tartalom (pl. a Biblia) más hatást ér el más médiumon keresztül.
Az elitek bizonyos típusú médiumokat könnyebben ellenőrzésük alatt tarthatnak, mint másokat. A köznapi ember számára könnyen elérhető médium a kultúra demokratizálódásának irányába halad.
Innis újraírja az emberi történelmet a kommunikációs technikák történeteként.

a.) időbeli hajlam - pl. kőbe vésett hieroglifek
b.) térbeli hajlam - pl. rómaiak papiruszra írt üzenetei

Herbert Marshall McLuhan
Kibővítette Innis nézőpontját, s az "érzékszervi egyensúly" elméletével egészítette ki. Minden médiumot egy emberi érzékszerv, testrész vagy folyamat "meghosszabbításaként" elemzett.
A történelmet 3 fő szakaszra osztja:

a.) szóbeliség
b.) írás/nyomtatás
c.) elektronikus kultúra

Az emberi civilizáció történetét a médiumelmélet 3 nagy szakaszra osztja 3 meghatározó kommunikációs forma szerint:

a.) a hagyományos szóbeliség kultúrája (tradicionális társadalmak, zárt kultúra)
b.) a modern nyomtatott kultúra
Az olvasás és az írás két teljesen eltérő információs világra osztja az egyéneket.
Az írás:

- teremti meg az irodalom, a tudomány és a filozófia alapját;
- bontja fel és alkotja újjá az emberi közösségeket;
- nem természetes kommunikációs forma.

c.) a globális elektronikus kultúra
Az elektronikus média a beszélt társadalmak egy alapvető sajátosságát visszahozta: a cselekedet, az észlelés és a reakció egységét. Az elektronikus kommunikációt nem köti helyhez vagy időhöz semmi, az üzenetek megőrizhetőek. Az elektronikus média új típusú közös tapasztalatot teremt.

Második generációs médiumelmélet példája: Az információs rendszer elmélete

Az első generációs médiumelméletek hiányossága, hogy nézőpontjukba nem próbálták meg integrálni a mindennapi társas interakció elemzését.

A szerepek, mint információs hálózatok
A mindennapi viselkedést azért befolyásolja az új kommunikációs médium, mert a társadalmi szerepek szorosan kötődnek a társadalmi kommunikációhoz. A társadalmi identitás forrása a társas viszonyok hálója.
A társadalomban azonos státust betöltő emberek ugyanazon vagy hasonló helyzetekhez és információkhoz férhetnek hozzá. Az eltérő társadalmi státusú egyének másféle információkat és tapasztalatokat szerezhetnek meg. A társadalmi differenciálódás kisebb vagy nagyobb fokát számos különböző vagy hasonló tapasztalat összesített hatása hozza létre. Minél inkább szegregálják a helyzeteket és a résztvevőket, annál nagyobb a státus- és viselkedésbeli differenciálódás.

Információs rendszerként működő helyzetek
A helyzetek információs rendszerek. A média is hozzájárul a társas helyzetek határainak meghatározásához. A szerepeket folyékony információs hálózatoknak kell elképzelnünk, amelyet az információáramlás mintázatának változásai alakítanak. A média különféle típusai növelhetik és csökkenthetik a különféle emberek között megosztott tapasztalat mennyiségét és minőségét.

A szereptirász
Minden társadalmi szerepet leírhatunk egy információs hálózatfüggő triásszal: csoportidentitás - szocializáció - hierarchia
Minél nagyobb számban léteznek különálló információs rendszerek, annál több csoportidentitás, szocializációs lépcsőfok és hierarchikus helyzet jön létre. Ha az információs rendszerek összekapcsolódnak, a csoportidentitások, a szocializációs szintek és a hierarchián belüli rangok közötti különbség elmosódik.

A társadalmi szerepek három szakasza

Élőbeszéd kultúrája
A szóbeliség társadalmaiban a csoportidentitások, a szocializációs lépcsőfokok és a hierarchikus szerepek közti különbségek gyökere a térbeli különbségekhez vezethető vissza, s utóbb a térbeli elkülönítés tartja fent őket. A határok hiánya egalitárius szereppárokhoz vezet.

Írott kultúra
A kézírásos kultúra átmeneti periódusában a társadalom mintegy hasadt személyiséget kap. A nyomtatás elterjedése azonban specializálódáshoz és elkülönülő szférák kialakulásához vezet. A nyomtatás társadalmában az egység alapja a sokféleség.

Elektronikus társadalom
A telefon, a rádió és a televízió a társas szférák határait áthatolhatóbbá teszi. A fizikai tér nem képes többé teljesen uralni a társadalmi identitást. A hagyományos csoportkötelékek fellazulnak, a csoportok közti hagyományos különbségek elhomályosulnak. A televízió elmossa az éles határt nyilvános és magánjellegű tér között, amikor a nyilvános szférát, a közéletet beviszi az otthon világába. Az elektronikus kultúra mindenkit integrál egyetlen közös szférába.

Az elmélet háttérdiszciplínái
Történelem, szociológia, pszichológia, szociálpszichológia, politika

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Innis, Harold A. (1951) The Bias of Communication. Toronto. University of Toronto Press

McLuhan, M. (2001) A Gutenberg-galaxis. A tipográfiai ember létrejötte. Budapest, Trezor

McQuail, D. (2003) A tömegkommunikáció elmélete. Budapest, Osiris

Az összefoglalót készítette: Koltai Andrea
2008. május 12.