Sperber, Dan - Wilson, Deirdre relevanciaelmélete

Hozzáfűzések Kéri Rita recenziójához

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése:
Relevancia-elmélet

Az elmélet érvényességi területe
Mindennapi kommunikáció, de tágítani lehet, a megismeréshez kapcsolódó területek

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Rámutatásos-következtetéses kommunikáció

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró és magyarázó

A koncipiálásba bevont funkciók
Információközlés, illetve a többi jakobsoni funkció, plusz illokúció.
Elsődleges a másik megértése, a kogníció. A megértés a megnyilatkozás és a kontextus együttes feldolgozásának eredménye. Kontextuális implikáció: olyan konklúzió, amely levezethető a bemenetből és a kontextusból, de nem vezethető le kizárólag a bemenetből vagy kizárólag a kontextusból.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
A rámutató-következtetéses kommunikáció informatív szándékból meg kommunikatív szándékból áll. (A hallgatókat az informálás tényéről is informáljuk.)
A rámutatás észrevételezése után fedődik fel az explikatúrák és implikatúrák megléte. (Implicit premissza, implicit konklúzió...)

A koncipiálásba bevont dinamikák
Első vagy Kognitív Relevanciaelv: Az emberi megismerés a relevancia maximalizálására törekszik.
A relevanciának két fontos mutatója van: a bemenet által keltett kognitív hatás és a feldolgozására tett erőfeszítés. A relevanciát fokozatosság jellemzi. Komparatív, nem pedig kvantitatív fogalom.
Második vagy Kommunikációs Relevanciaelv: Minden rámutatásos inger saját optimális relevanciájának feltételezésével jár együtt.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
A relevanciaelmélet Grice következtetéses modelljének továbbfejlesztése. Grice négy maximájából egyet tartanak meg, a relevancia-elvet, a többi, pl. a minőség elve (igazmondás) ennek csak egy alesete. Sperberék belekötnek Grice Együttműködési Alapelvébe: Grice elmélete nem számol olyan beszélőkkel, akik bizonyos esetekben nem akarnak válaszolni. Elvetik azt, hogy a kommunikációt a maximák meg az Együttműködési Alapelv irányítanák, ezek helyébe a relevanciára való egyetemes törekvést emelik. Egy másik sarkalatos kérdés a szavak laza használata meg az irónia: ezekre sem a minőség maximája a magyarázat, hanem az optimális relevanciára való törekvés. Az irónia felismerése nagyfokú meta-reprezentációs készségert feltételez, nagyobbat, mint a metafora: ebben is eltér a Grice-étól Sperberék felfogása. Irónia: a beszélő hallgatólagosan elhatárolódását fejezi ki a másnak tulajdonított gondolattól (nem egyszerűen az ellenkezőjét mondja annak, amit gondol).

Az elmélet-alkotás célja
Az emberi kommunikáció alapvető aspektusainak feltárása. A szerzők arra törekednek, hogy ne maradjanak meg az elméleti általánosságok, illetve a nyelvi intuíció szintjén, igyekeznek kísérletekkel igazolható állításokat tenni.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Mindennapi kommunikációból vett párbeszédrészek (gyakran Grice példái).

Az elmélet háttérdiszciplínái:
Pragmatika, pszichológia, Grice következtetéses kommunikáció-elmélete

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel, magyarul:

Deirdre Wilson - Dan Sperber: Relevancia-elmélet (Ford.: Bárány Tibor) In: Helikon. Irodalomtudományi Szemle. Relevancia. 2006/4.

Dan Sperber - Deirdre Wilson: Retorika és relevancia (Ford. Bezeczky Gábor) Uo.

Deirdre Wilson - Dan Sperber: A verbális iróniáról (Ford. Bezeczky Gábor) Uo.

Dan Sperber - Deirdre Wilson: Irónia és relevancia: Válasz Seto, Hamamoto és Zamanashi doktor uraknak (Ford. Nemes Péter) Uo.

Készítette: Zsigmond Andrea,
2008. június 6.