Császi Lajos: Tévéerőszak és morális pánik

Kiegészítés Czékus Jób ismertetőjéhez

Császi Lajos második könyvében a médiával kapcsolatos legnagyobb vita konstruktív újragondolásához szállít új muníciót. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy a tévéerőszakról folyó évtizedes vita alapja - miszerint a médiaerőszak a társadalmi erőszak újratermelődősének fő forrása, amely utánzásra csábít és érzéketlenné tesz a világban tapasztalható szenvedéssel szemben - valójában egy összetett kulturális és társadalmi "eljárásként" funkcionál. A szerző közel 200 oldalas könyvben arról próbál meggyőzni, "hogy a tévéerőszakot ne a morális pánikok bűnbakkereső logikáján keresztül értelmezzük, hanem ellenkezőleg, olyan rítusokat lássunk bennük, amelyek elengedhetetlen szubszticúciós-helyettesítő, megváltó, nevelő, terápikus-szerepet játszanak a társadalomban előforduló erőszak korrekciójában és tágabb értelemben a közösség morális határainak és rendjének szimbolikus újratermelésében."

A rituális kommunikációs megközelítés a szerző, Média Ritusai című művében már megjelent, melyben a rituális kommunikáció neodurkheimi elméletét leporolva a kommunikáció információközvetítő szempontú megközelítése mellett a rituális kommunikációnak tulajdonít kiemelt fontosságot. Eszerint a média nem csupán informálja a közösséget a bemutatott és közvetített tartalmakkal, hanem segít a világ történéseinek feldolgozásában, felnagyított drámái és ritualizált játékai mentén, emellett a közösségek közelebb hozó, identifikációját lehetővé tevő közösségteremtő funkcióval is bír.

Jelen kötet a morális pánikok társadalomszociológiai áttekintésével kezdődik, főként Cohen, McRobbie, Thornton alapján, ezt követi Hartley médiapolgárság fogalmának felfejtése, ami zárja az elméleti bevezető részt. A következő egység az amerikai drogháborúk mint morális pánikok történeti áttekintéséből és elemzéséből áll. A kötet felétől lép be a tévéerőszak vita áttekintése, megint történeti felütéssel kezdve és végül morális pánikként értelmezve azt átvezetve a következő, a kötet központi magvát jelentő: a tévéerőszak vita mint új típusú morális pánik fejezethez. A krimi mint morális tanmese elemzése, és végül a tévéerőszak kulturális politikájának és szociológiájának áttekintése fejezet zárja a könyvet.

Szerkezeti szempontból 5 gondolattöredéket tartalmaz a könyv a bevezetőben kifejtett állítást nem haladva meg. Az inverz szerkezetnek köszönhetően - akárcsak egy jó krimiben, ahol az elején felfedik a gyilkost, - lassan és visszafelé áll össze a kép, miközben egyre sűrűbb tartalommal töltődik fel az elején kifejtett állítás.

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
médiaszociológia, médiakutatás, médiahatás elmélet

Az elmélet érvényességi területe
médiaszociológia, médiaelemzés,

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
rituális kommunikáció neodurkheimi felfogása

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Az elmélet leíró és magyarázó.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
médiaerőszak, rituális kommunikáció, médiapolgárság, morális pánik elmélete

Az elmélet háttérdiszciplínái
médiaszociológia, társadalomelmélet, médiaelmélet

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Császi Lajos, A média rítusai, Budapest, Osiris 2002.

Cohen, Stanley, Folk Devils and Moral Panics, Oxford: Martin Robertson, 1972.

Dayan, Daniel and Elihu, Katz, Media Events, Cambridge, 1992.

Gauntlett, David, "Ten Things Wrong with the 'Effects' Modell." In Approches to Audiences: A reader, edited by Roger Dickonson, Ramaswami Harindranath, and Olga Linne, London, 1998.

McLeod, Jack M, Gerald m. Kosicki, and Zhongdang Pan, On Understanding and Misunderstanding Media Effects." In Mass Media and Society, edited by James Curran and Michel Gurevich. London, 1991.

McRobbie, Angela and Sarah Thornton, "Rethinking 'Moral Panic' for multi-mediated Social Worlds." British Journal of Sociology 1995.

A recenziót készítette:
Myat Kornél
PTE Kommunikáció PHD. I. évfolyam

Készítette: Myat Kornél,
2008. június