Lázár Judit: A kommunikáció tudománya

Kiegészítések Csonka-Kovács Abigail ismertetőjéhez

Abigail ismertetése a könyvről átfogó, így néhány kiegészítést (kékkel) tennék csak, valamint egy-két apróbb korrekciót (a könyv által érintett témák bővebb és rendezettebb ismertetését).

Lázár Judit könyve átfogó (rövid) könyv a kommunikáció tudományáról.
A szerző maga is jelzi az utószóban, hogy a kommunikáció tudományának "egy átlós metszetét" mutatja be, és célja, hogy egyfajta bevezetést nyújtson a tudományba.
Az egyes fejezetek rövidek, a bemutatott elméletek értelmezése megkíván bizonyos szintű előzetes ismeretet a témával kapcsolatban.

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
A kommunikációelmélet és diszciplínái

Az elmélet érvényességi területe
A kommunikációelmélet és diszciplínái, a kommunikációkutatás története, kommunikációs modellek, és megközelítésmódok.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
A szerző könyvének elején a kommunikáció tudománya tárgyának meghatározását Chaffee és Berger (1986) nyomán javasolja: " A kommunikáció tudománya a szimbólumok és jelrendszerek létrehozásának, alkalmazásának és hatásainak megértését kutatja igazolható általánosításokat tartalmazó, a létrehozáshoz, az alkalmazáshoz és a hatásokhoz kötődő jelenségek magyarázatát lehetővé tevő, elemezhető elméletek segítségével."

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Magyarázó.

A koncipiálásba bevont funkciók:
A kommunikációkutatás történetének, diszciplínáinak és a különböző kommunikációs modellek ismertetése enciklopédikus módon.
.
A koncipiálásba bevont szerkezetek, illetve szerkezeti egységek:
A könyv öt nagyobb szerkezeti egységre tagolódik, melyek szintén tagolva vannak. A könyv szerkezeti felépítése rendszerezett és logikus.

1. A kommunikációkutatás története

1.1. Előfutárok: a chicagoi iskola Charles Horton Cooley
- szimbolikus interakcionizmus George Herbert Mead
- szimbolikus interakcionizmus - Jonh Dewey - A kommunikáció az emberi kapcsolatok alapját képezi, a társadalmi javak létrehozója, összekapcsolja egymáshoz az egyéneket és lehetővé teszi a közösségi életet
1.2. Az alapítóatyák: Laswell, Kurt Lewin, Carl Hovland, Paul Felix Lazarsfeld munkásságának rövid bemutatása.
1.3. A konszolidáció időszaka: A továbbiakban a szerző a konszolidáció időszakában megjelent jelentősebb művek tartalmát ismerteti (Lazarsfeld-Berelson-Gaudet:The People's Choice 1944, Merton: Patterns of Infulence 1949, Lazarsfeld-Katz: Personal Infulence 1955).
1.4. A jelen
1.5. Különböző irányzatok: fejezet végén a különböző kommunikációs irányzatokat és modelleket taglalja:

1.5.1. kulturális elmélet és kulturális imperalizmus
1.5.2. függőségi elmélet
1.5.3. technológiai meghatározottság
1.5.4. agenda- setting
1.5.5. hallgatás spirálja

A szerző a fejezet során egyben rávilágít arra is, hogy a kommunikáció tudományának szülőhelye az észak-amerikai földrész, noha a kutatók és tanítványaik európai származásúak voltak. Ezt azzal magyarázza a Szerző, hogy egy tudomány fejlődésében a társadalmi-gazdasági tényezőknek komoly szerepük van.

2. Különböző megközelítések: A kommunikációelmélet kutatásának diszciplínái
A szerző a kommunikációelmélet megközelítései jelzőt használja, és a szociológiát tartja a különböző tudományágak rendező erejének a témát illetően. A fejezet az alábbi négy egységre tagolódik:

2.1. kibernetika (N. Wiener és tanítványa, C. Shannon)
2.2. antropológia (G. Bateson, R. Birdwhistell és E. T. Hall)
2.3. pszichológia
- pszichoterápia (P. Watzlawick, J. Beavin, D.D.Jackson)
- interakcionizmus (E. Goffman)
2.4. szemiológia és strukturalizmus (F. de Saussure, C.S.Peirce, R. Barthes, C. Lévi-Strauss, U. Eco)

3. A kommunikáció folyamata
Ebben a fejezetben a szerző a kommunikáció folyamatát az alábbiak szerint rendszerezi:

3.1. az egyén helye a kommunikációs aktusban

3.1.1. A jellemközpontú megközelítés
3.1.2. A kognitív megközelítés
3.1.3. A beszéd kezelése

3.2. A személyek közti kommunikáció (interperszonális kommunikáció)

3.2.1. Mi a személyek közötti kommunikáció?
3.2.2. Interakciós modellek
3.3. Viselkedés a személyek közötti kommunikációban
3.3.1. Verbális kommunikáció
3.3.2. A találkozások
3.3.3. Csoportos kommunikáció (informális és formális kommunikáció bemutatása)

3.4. A tömegkommunikáció

3.4.1. Tömegkommunikáció, mint társadalmi intézmény
3.4.2. A tömegkommunikáció előállítása
3.4.3. A közönség
3.4.4. A hatások

4. A kommunikáció útjai
A fejezet elején a szerző a szemiológia újabb aspektusát tárja az olvasó elé, kiegészítve a második fejezetben elhangzottakat. Beszél az emberi nyelvről, a jelekről, képekről, valamint a kommunikációs technikákról: az üzenetek befogadásához társult technikákat vázolja fel (pl.: írás, könyvnyomtatás, posta, telefon, audiovizuális eszközök, informatika, új médiumok).

5. A kommunikációs modellek
A fejezet elején a szerző a modellek alappillérével ismerteti meg az olvasót, mely szerint a kommunikációs folyamat mindig három alapelem interakciójaként valósul meg: a kibocsátó (1) egy csatornán (2) keresztül üzenetet küld a befogadónak (3).

5.1. Alapmodellek

5.1.1. Shannon és Weaver modellje (1949)
5.1.2. Lasswell modellje (1948)
5.1.3. A kommunikáció általános modellje Gerbner szerint (1956)
5.1.4. Newcomb modellje (1953)
5.1.5. Westley és Mac Lean modellje (1957)
- Riley és Riley modellje (1959)

5.2. Hatásmodellek

5.2.1. Az inger-válasz modell
5.2.2. A "kommunikáció két szakaszának" modellje (1955)
5.3. A hosszantartó hatások modelljei
5.3.1. Agenda-setting modell (1972, McCombs, D. Shaw)
5.3.2. "Függőségi" modell (1976, Ball-Rokeach, Defleur)
5.3.3. "Hallgatás spirálja" modell (1974, Noëlle-Neumann)

A koncipiálásba bevont színterek
Interperszonális kommunikáció, csoportos kommunikáció (informális és formális kommunikáció, tömegkommunikáció

Az elmélet-alkotás célja
A kommunikációkutatás történetének, a kommunikációelmélet diszciplínáinak, a kommunikáció folyamatának és útjának, valamint a legismertebb kommunikációs modellek logikusan tagolt ismertetése.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
A könyv közérthető megfogalmazása lehetővé teszi, hogy a kommunikáció iránt érdeklődők rövid és áttekinthető formában ismerkedjenek meg a témával. (Azonban a könyv olvasása és értelmezése megkíván bizonyos előzetes háttérismeretet a témával kapcsolatban.)

Az elmélet háttérdiszciplínái
Történelem, szociológia, pszichológia, szociálpszichológia, szemiológia, antropológia, kibernetika
.
Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Shannon, C., Weawer, W., La théorie mathématique de la communication, Paris, Retz-Cepl., 1975.

Hall, E.T., Le langage silencieux, Paris, Mame, 1973.

Peirce, C. S., Collected papers, Cambridge, Mass., Harvard Univerisity Press, 1931-1958.

A lektorálást készítette: Herendy Csilla,
2008. június