Egy megjegyzés Bokor Tamás a

Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata

című könyv recenziójához

A híres pszichológus professzor szociológiai tárgyú könyvének elemzését Tamás magas színvonalon végezte el, így hozzáfűzni valóm inkább csak egy érdekesség.
Tamás munkájának ismeretében újraolvasva a könyvet (melyet a PPKE-BTK tanárképzésben is résztvevő hallgatójaként már korábban olvastam), egy sajátos szempont tolakodott - mintegy akaratlanul - elém; történetesen családon belüli beszélgetések során megtudtam, hogy Mérei Ferencet az 1956-os Forradalomban vállalt szerepe miatt bebörtönözték, majd hosszú évekre elzárták attól, hogy a már akkor is nemzetközi jelentőségű munkáját folytassa.
Fenti könyvének előszavát 1970-re datálja.
Ez a két tény - ti. a börtönbüntetés és a dátum - adhat talán magyarázatot arra a különös fordulatra,, hogy a szerző gyakran utal marxista vonatkozásokra (a 24. oldalon egyenesen Marx Tőkéjéből idéz). Ezek a hivatkozások, pl. a 18. és19. oldalon is olykor igen erőltetettek, hajuknál fogva előrángatottak, amely eljárás éppen nem jellemző a szépen, tisztán, logikusan előadó tudósra (pl. "igen valószínű, hogy Wallonnak az a gondolatmenete közvetlenül Max egyik utalásából indul ki". Vagy: Wallon (...) kijelöli a marxista kutatások útját a mikroszociológiában.").

Pataki Ferenc kutatásaival kapcsolatban is utal (42.o) "Pataki abból a marxi tételből indul ki..." stb, sőt, Pataki esetében még Cooley is visszamegy, mintegy 60 esztendőt: márpedig az 1910-es években éppenséggel aligha tartotta kánonnak a főként közgazdász Marxnak a 19. sz. első feléből származó szövegeit a szociológus Cooley. De Moreno életrajzában is - bár a betűszerinti megfogalmazást tekintve - feltűnnek az első világháborút követő, jórészt kommunista indíttatás ú forradalmak (45.o).
Ha belegondolok szívszorító az a törekvés, Mérei, ez a nagy tudós mindenképpen bele próbálja magát kényszeríteni a marxista mentalitás, de legalábbis, de legalábbis a terminológia Prokrusztész ágyába, ám nem fér bele, mert nagyobb (és így az a veszély fenyegeti - a mitológiai történet szerint - hogy valamiképpen megrövidíttetik, ha nem is a lába, de esetleg a tudománya. Nagyobb, önállóbb, szellemesebb, értékesebb.
Ezeken a - könyv lényegét persze nem érintő- mondatokon átüt a kor, undok salétromfoltokat rajzolván itt-ott a szép egyenletes felületre.
Vajon lészen-e lehetőség arra, hogy egy újabb, esetleg kritikai kiadás megszabadítsa a nagyszerű szöveget a kényszerű komplimentektől...?

(A megjegyzések és az oldalszámok Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata c. művének az Osiris Kiadónál 2001-ben megjelent kiadására vonatkoznak).

Fazekas Piroska
2008. május 11.