Sagan, Carl: Az éden sárkányai. Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról
Budapest, Európa Könyvkiadó, 1990

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Evolucionista felfogású intelligenciafejlődés-történeti esszé (népszerűsítő munka formájában összefoglalva).

Az elmélet érvényességi területe
Népszerűsítő esszé lévén a műben vázolt elmélet csak olyan körben használható, ahol sok különböző diszciplínát kell egyszerű gondolati ívekkel, vázlatosan összekapcsolni: pl. mi köze az antropológiának az informatikához, vagy hogyan függnek össze az agykutató biológia '70-es évekig felhalmozott eredményei a tudásmegosztó emberi mechanizmusokkal? Az elmélet alapvetően darwinista felfogása miatt bizonyos kultúraelméletekkel és hagyományos konfesszionális felfogásokkal szükségszerűen ütközik.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Sagan műve a kommunikáció fogalmát elsősorban a tudásmegosztás fogalomkörében koncipiálja, vagyis a tudásközösség kialakulásának, valamint az intelligencia fejlődésének, illetve fejlesztésének) előmozdítójaként. Másodsorban a "kommunikáció" kifejezést hagyományosabb értelemben, a "közléskapcsolat" értelmében is használja, például amikor emberszabású majmok kommunikációját ismerteti. A két különböző jelentés egymáshoz való viszonya és pontos definíciója ugyanakkor nem tisztázott, ahogyan egyetlen más fogalmat sem határoz meg precízen.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
A könyvben vázolt gondolatmenet magyarázó, mert meglévő elméletek összekapcsolásával igyekszik rendszerbe foglalni az emberi intelligencia evolúcióját és a fejlődés lehetséges további irányait. Önálló hipotézise explicit formában nem fogalmazódik meg.

A koncipiálásba bevont funkciók
A kommunikáció, mint az emberi intelligencia fejlődésének eszköze tudásanyag-csere révén zajlik (kognitív, megismerő funkció). Ezt a fő funkciót vonja be a szerző az intelligencia evolúciójának ismertetésére. További funkciók: kommunikáció, mint közlés, kommunikáció, mint konfliktus, és kommunikáció, mint tudásanyag-archiválás.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
A kommunikáció Sagan szerint egyrészt információk cseréje, másrészt eljárások, túlésési stratégiák gyűjteménye, és ezek folyamatos finomítása. Ugyanakkor - tovább sajnos nem magyarázva az összefüggést - az információk cseréjét a tranzaktív modellhez igazodva bitekben és rezgésimpulzusokban méri.

A koncipiálásba bevont színterek
Kommunikáció az egyénen belül (az agysejtek között); gépek között (kibernetikus színtér); ember és gép között (mesterséges intelligencia, virtuális valóság); ember és állat között (humán antropológia, etológia); állat és állat között (etológia); ember és ember között (interperszonális kommunikáció); társadalmi színtéren; társadalom és idegen (földön kívüli) civilizációk, illetve intelligenciák között.

A koncipiálásba bevont dinamikák
A kommunikáció koncipiálása során Sagan elsősorban a darwini fajfogalmat és evolúciós felfogást használja, s a kommunikáció dinamikájaként a faj (olykor tágabb értelemben nagyobb rendszertani kategóriák, pl. osztályok és törzsek) túlélését és fokozatos fejlődését jelöli meg. Ehhez kapcsolódó további dinamika a fajon belül az egyedek jobb alkalmazkodóképességének és együttműködési készségének kialakítása.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Sagan Darwin evolúciós elméletét, a kommunikáció tranzaktív modelljét, a mesterséges intelligencia informatikai alapú elméletét és egy sor biológiai, illetve etológiai kísérleteken nyugvó hipotézist használ fel ahhoz, hogy végigkövesse az emberi intelligencia evolúciójának történetét és fejlődését.

Az elmélet-alkotás célja
Népszerűsítő munka megalkotása, amelyben a szerző az általános gimnáziumi műveltséget sokféle diszciplínából származó ismeretekkel bővíti, majd ezeket spekulatív kérdésfeltevésekkel és kísérlet-ismertetésekkel kiegészítve megpróbál egységes rendszert alkotni némi jövőbe látással kiegészítve - e szándéka azonban egységes fogalomdefiníciók híján meghiúsul.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Mivel eredetileg Sagan fizikus és csillagász, könyvírásának motivációja az volt, hogy meghatározza, mivé fejlődhet az emberi intelligencia, s hogy a "testen kívüli memória", vagyis a könyvek és egyéb "külső adathordozók" miképpen bővítik és alakítják át a humán tudáskészletet és ennek kezelési módjait. Másfelől a szerző arról spekulál, hogy mekkora eséllyel létezhetnek más bolygókon intelligens lények, azaz az emberi intelligencia evolúciója egyszeri és megismételhetetlen fejlődés eredménye-e.

Az elmélet háttérdiszciplinái
Asztronómia, biológia, etológia, zoológia, antropológia, pszichológia, genetika, informatika, történettudomány, régészet.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Goleman, Daniel: Társas intelligencia. Az emberi kapcsolatok új tudománya. Nyitott Könyvműhely Kiadó, Budapest, 2007

Russell, Stuart J. - Norvig, Peter: Mesterséges intelligencia modern megközelítésben. Panem Kiadó, Budapest, 2002.

Készítette: Bokor Tamás,
2008. március 7.