Halácsy Péter, Vályi Gábor és Barry Wellman (szerk.): Hatalom a mobiltömegek kezében

A MOKK néven ismert Média Oktató és Kutatóközpont 2007-ben megjelent első kiadványa az új média-technológiák társadalmi és kulturális folyamatokra gyakorolt hatásának többirányú értelmezéséhez próbál, több-kevesebb sikerrel gondolkodási keretet biztosítani. Alapfelvetés, hogy az új médiumok (média-technológiák) alapvetően új befogadói magatartásokat és médiumhoz kapcsolódó viszonyulást alakítanak ki. A hiánypótlónak szánt kötetben 11 tanulmány, köztük a téma aktuális nagyágyúinak eszmefutatása olvasható.

A könyv jó bevezető és egyben összefoglaló a hálózati kommunikáció aktuális jelenségeinek megértéséhez, de nem állhatom meg, hogy ne itt említsem a szemet, a könyv 284 oldalán keresztül bántó számtalan elütést, helyesírási hibát. A könyv tartalmára visszatérve a témafelvetés valami ilyesmi lehetne: számítógép és az azzal összekapcsolható mobil eszközökből felálló hálózatok alapvetően átszabták a médiáról való gondolkodás kereteit, keressük meg milyen új keretben lehetne gondolkodni és valamit mondani róluk. Mert úgy látszik, van mit mondani.
Howard Rheingold Smart mobs tanulmányában például azt írja le, hogy a mobiltelefonok felhasználói közössége Manilában sms-ben szervezett tömegdemonstrációk révén, hogyan volt képes megbuktatni a kormányt. Az érdekes dolgok azonban Jan van Dijk: A hálózati társadalom- Az új média társadalmi vonatkozásai szövegben kezdődnek, a szerző a második kommunikációs forradalomként aposztrofálja az új média és szolgáltatásinak térnyerését. Az új médiának az interaktivitás tényleges megvalósulásában látja legnagyobb szerepét, "az új médiában megtörténik az elmozdulás a két-vagy akár többoldalú kommunikáció fejlettebb formái felé" ennek fontos eleme, hogy a kommunikáció különféle multimediális tartalmak integrációja révén változatos formájú és nagyon tartalomgazdag.
Az igazi nagyágyúnak, Barry Wellmann-nak, Milena Guilaval írott tanulmánya a hálózati társadalom virtuális közösségeinek témáját járja körül. Végső válaszok helyett azonban a téma legizgalmasabb és legnehezebben megválaszolható kérdését veti fel, amely röviden így hangzik: Hogyan jellemezhetők a virtuális közösségek, miben mások, mint a valódi közösségek? A kérdések mentén indult el Vályi, aki gyakorlatilag a nagyok szövegeinek remixelését végzi el saját a Közösségek hálózati kommunikációja című tanulmányában, saját dj identitását sem tagadva meg ezzel.
A televíziózás ki és átalakulásáról a hálózati kommunikáció témakörében megkerülhetetlen Manuel Castells - egyébként elég sablonos - tanulmányában olvashatunk. A történeti fejtegetés kitér a televízió uralkodó kommunikációs móddá válásának okaira, az aktív közönség kialakulására, a tömegközönség diverzifikálódásra és szegmentálódására. Legfontosabb megállapítása miszerint a televízió csak az internet elterjedésével válhat igazán új médiummá, azaz "A televíziónak szüksége volt a számítógépre, hogy megszabadulhasson a képernyőtől", a legtöbb új médiával foglalkozó számára alapvető kiindulópont.
David Depew és John Durham Peters a közösségek és a kommunikáció viszonyát vizsgálják Wellmanntól eltérő filozófiai, eszmetörténeti keretben. Áttekintő munkájuk fő kérdése az, hogy miért teremt közösséget a kommunikáció? Munkájuk meglehetősen széles spektrumot fog át, Arisztotelésztől, Hegel, Marx, Spencer, Dewey és Colley társadalmi rend-jéig, keresve a választ a túl nagy falatnak látszó kérdésre.
Az új média "antropológusait" Edward Castrarrova képviseli "VV" (Virtuális világok) szövegével, melyben egy virtuális, online számítógépes játék színhelyén töltött közel féléves utazásának sűrű leírását, terepnaplóját osztja meg az olvasókkal, kiegészítve azt gazdasági és társadalmi értelmező megjegyzésekkel. A kutatás kérdőívek és online naplók szövegeinek elemzésén, és személyes megfigyeléseken alapult. Meglehetősen új és inspiratív főleg, ha összevetjük Kumin bajai beszámolójával.
A hálózati kommunikáció technológiai újításairól Lev Manovich gondolatfutamában olvashatunk, aki az újrakeverés (remix) szerepének fontosságát emeli ki. A kultúra a különböző médiumok által termelt javaival összefüggésben, az információk létrehozás és befogadása mentén. A szerző Az új média nyelve című könyvében a modularitást a digitális média alapelvének tartja.
A kötetben vannak kakukktojás szövegek, mint Bodó Balázs szerzői jogi, esetünkben a téma perifériájára eső, és Kumin Ferenc: Az online Baja - Egy város felfedezi magát az interneten című szövege, mely egy önmagában érdekes, de szemléletmódját, eredményeit és magát a mintát tekintve is elavult írás.
A könyv mindenképpen egy jó kezdeményezés eredménye, többnyire naprakész szövegekkel, a válogatás esetlegessége is csak néhány tanulmány esetében róható fel. Sajnálatos a sok hibát okozó felületes szöveggondozás, ami jelentősen csökkenti a könyv könyvként való élvezetének lehetőségét.

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése:
Hálózati kommunikáció, új média, hálózati társadalom/ virtuális közösségek szociológiája,

Az elmélet érvényességi területe
A (hálózati) kommunikáció szociológiája,
(új) Média/um elmélet

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Főként elméleti leíró tanulmányok gyűjteménye, illetve két esettanulmány, kutatási beszámoló

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
Az új média (hálózati, interaktív) hatása a társadalomra
Az egyén társadalmi környezete és az interaktív befogadás és tartalomlétrehozás terei

A koncipiálásba bevont színterek
Társadalmi szféra: közösségek szerveződése az új médium mentén
Gazdasági szféra: szerzői jogok

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Hálózati társadalom Castells, Jan Van Dijk
Virtuális közösség (Howard Rheingold)

Az elmélet-alkotás célja
A médiahasználat gyakorlatából kiindulva az új média-technológiák kulturális hatását és társadalmi környezetét vizsgálja.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
A kommunikáció szociológiája, média/um szociológia, médiaelmélet

Az elmélet háttérdiszciplinái
A kommunikáció szociológiája, hálózati kommunikáció, médiaelmélet

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Halácsy Péter - Vályi Gábor - Wellman Berry (szerk.): Hatalom a mobil tömegek kezében. Typotex, 2007.

Castells, Manuel, A hálózati társadalom kialakulása. Gondolat Kiadó, 2005.

Jan Van Dijk, The Network Society. London: Sage. Second Edition, 2006.

Rheingold, Howard, Smart Mobs. The Next Social Revolution, Perseus, 2002.

Howard Rheingold: Virtual communities. URL http://www.rheingold.com/vc/book/intro.html.

A kötet tartalma:

Halácsy Péter, Vályi Gábor: Előszó

Manuel Castells: A valóság virtuális kultúrája

Jan van Dijk: A hálózati társadalom - Az új média társadalmi vonatkozásai

Christian Sandvig: Az internet szerkezeti problémái a kultúrpolitika nézőpontjából

Lev Manovich: Remixelhetőség

Kumin Ferenc: Az online Baja - Egy város felfedezi magát az interneten

Vályi Gábor: Közösségek hálózati kommunikációja

Bodó Balázs: A szerzői jog gazdaságtana az online világban - avagy mennyibe kerül egy, a neten ingyenesen elérhető cikk magyar kiadása?

Barry Wellman - Milena Guila: A netszörfözők nem utaznak egyedül: virtuális közösségek mint valódi közösségek

David Depew - John Durham Peters: Közösségek és kommunikáció: fogalmi háttér
nem letölthető

Howard Rheingold: Smart mobs: hatalom a mobiltömegek kezében nem letölthető

Edward Castronova: Virtuális világok: gazdasági és társadalmi beszámoló a virtuális vadnyugatról

Az összefoglalót készítette: Myat Kornél,
2008. június