Margit Feischmidt: Ethnizität als Konstruktion und Erfahrung
Symbolstreit und Alltagskultur im siebenbürgischen Cluj
LIT VERLAG Münster - Hamburg - London, 2003.

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése:
nacionalizmus, etnicitás-kutatás

Az elmélet érvényességi területe:
nacionalista retorika

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa:
A könyv témája az etnicitásnak, a nemzetiségnek a nyilvános és a privát szférában való megmutatkozása Kolozsváron. A szerző a magyar és a román etnikai hovatartozásnak a nemzeti szimbólumokban, politikai diskurzusokban, rítusokban és a magánéletben, mindennapokban egymással párhuzamosan megnyilvánuló, rivalizáló reprezentációit vizsgálja.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Mindkettő.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek:
- az egymással rivalizáló magyar és román nacionalizmusok által használt szimbólumok és terek
- az etnikai kategóriák és az interetnikus viszonyok szabályozásában szerepet játszó intézmények
- a közös és az eltérő tulajdonságok (szociális, kulturális kategóriák) diskurzusai
- a mindennapi gyakorlat

A koncipiálásba bevont színterek:
Erdély, Kolozsvár

A koncipiálásba bevont dinamikák:
A szerző az etnicitás különböző dimenzióira irányítja a figyelmet, annak érdekében, hogy a nacionalista identitáspolitika és a mindennapi etnicitás viszonyát megvizsgálja. Az etnicitás sokféle megnyilvánulásán belül Kolozsvárra vonatkozóan három nagyobb tendenciáról beszél:

- az etnikai elhatárolódásról, a kisebbségi és a többségi társadalomnak párhuzamos megszervezéséről (amit az elit szimbolikus konfliktusokkal és rivalizáló nemzetiség-építéssel legitimál)
- a szociális és kulturális integrációról, az etnikai különbségek részleges feloldásáról (elsősorban a társadalom alsó rétegei esetében)
- az etnicitásnak a mindennapi interakciók során történő szituációs kezeléséről (ahol az etnikai határok észrevétlenül aktiválódnak vagy pedig épp észrevétlenül válnak irrelevánssá) - a mindennapi élet során ritkán fordul elő az, hogy expliciten tematizálódjon az etnikai hovatartozás (ez leginkább bizonyos beszédhelyzetekhez köthető, pl. viccmondáshoz, a történelemről szóló beszélgetéshez stb.)

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal:
Az elmélet érintkezik az interetnikus konfliktusok, az identitás, a nemzeti kisebbség, a csoportság elméleteivel.

Az elmélet-alkotás célja:
A szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy el kell különíteni a nemzetépítésnek az elit által végzett tevékenységét attól, ami a mindennapi gyakorlatban történik, mert az etnicitás jelentése és relevanciája helyzetfüggő, minden szituációban, mindenki számára nem ugyanaz: másképp mutatkozik meg a politikai nyilvánosságban és másképp a mindennapi egymás mellett érés során.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe, háttérdiszciplinái:
antropológia, kisebbségkutatás, történettudomány, szociológia, politológia

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel:

Barth, Fredrik (szerk.): Ethnic Group and Boundaries. The Social Organisation of Ethnic Differences. Bergen-London, Universitets Forlaget-George Allen and Unwin, 1969.

Brubaker, Rogers: Nationalism Reframed. Nationhood and the National Question in the New Europe. Cambridge, Cambridge University Press, 1998.

Feischmidt Margit: Ethnic Relations in Eastern Europe. A Selected and Annotated Bibliography. Budapest, Local Government and Public Service Reform Initiative, Open Society Institute, 2001.

Salat Levente - Lucian Nastasa (szerk.): Interethnic Relations in Postcommunist Romania. Cluj, Ethnocultural Diversity Resourse Center, 2000.

Az összefoglalót készítette: Bota Szidónia,
2008. június 4.