Eco, Umberto: Az új középkor

Európa Könyvkiadó, Budapest, 2008

A magyarul már 1992-ben megjelent esszégyűjtemény megismételt kiadása mit sem veszített aktualitásából, sőt a címadó írás 1972-es megjelenése óta sem lett avíttabb, különös tekintettel a közép-európai változásokra. A Már nem átlátszó a képernyő címet viselő esszé különös aktualitást mutat a digitális televíziózás bevezetése hajnalán, miközben létezik még (hagyományos) neotévé és létezik már digitális "tévé" az interneten önszerveződve. Eco magát "hibernált kőzépkorásznak" nevezi, aki a "jelent csak a tévé képernyőjéről ismeri". A középkort viszont közvetlenül megtapasztalta a szövegeken keresztül. Ez a - mai ember számára különös - reneszánsz életérzés különös megvilágításba helyezi napjainkat.

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Lazarsfeld kettős hatás elmélete, rituális médiakommunikáció.

Az elmélet érvényességi területe
Nyilvánosság, médiakommunikáció, strukturalizmus, esztétika, filozófia.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Egyrészt leíró, mert a szerző az eszmefuttatásai megértéséhez szükséges mértékben sorra veszi a jelenségeket, másrészt magyarázó is, mert a leírásban feldolgozottakból levont következtetéseket használja fel hipotéziseinek igazolására. A magyarázó jelleg azonban sokkal jellemzőbb a műre, mint a leíró.

A koncipiálásba bevont funkciók
A társadalmi kommunikáció színterén zajló kommunikáció típusai, a médiakommunikáció hatása a társadalomra nézve.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
Esztétikai kategóriák: reprezentáció, stílus, metafora.

A koncipiálásba bevont színterek
A nyilvánosság, a nyilvános kommunikáció, média, társadalom, egyház, család, piac, társas kapcsolatok.

A koncipiálásba bevont dinamikák
A tanulmányok mindegyikében hangsúlyt kapnak a tömegkommunikációs eszközök, az XX. századi ember életében betöltött szerepük. A médián belül bekövetkezett nagy átalakulás nyomán elválaszthatatlan lett az emberek mindennapjaitól, különösképpen a televízió. A televízió kiszolgáltatott a gazdasági érdekeknek, így a média elrejtheti a lényeget, a mindenáron szenzáció kényszere miatt. Ez oda vezet, hogy a médiumok és személyzetük a közönségre figyelés helyett egymást fürkészik állandóan, így a legtöbb médiumban ugyanazok a hírek ugyanabban a köntösben jelennek meg. Lelepleződik a vitának nevezett színjáték, amit a közönség számára hoznak létre, bár a való életben a feleknek nincs egymással konfliktusuk.

Az elmélet-alkotás célja
Új, komplex megvilágításba helyezni a tömegkommunikációt, a médiakommunikációt és a nyilvános kommunikációt, hogy a bennük zajló változások láthatóvá váljanak.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Az esszékötet elsősorban médiafilozófiai szempontból érdekes, azonban esztétikai vonásait is szükséges figyelembe venni.

Az elmélet háttérdiszciplinái
Filozófia, médiatörténet, művészettörténet, esztétika.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Janousek, J. 1972. Társadalmi kommunikáció. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyviadó

Jenei Ágnes. 2006. Neotelevízió: válság vagy megújulás? Budapest, Médiakutató 2006 tavasz

Pratkanis, A. - Aronson. E.: A rábeszélő hitelessége: az igazi és a gyártott (részlet)
http://mek.oszk.hu/00100/00125/html/06.htm

Az összefoglalót készítette: Szakács István,
2008. június