Philippe Breton: A manipulált beszéd

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Beszédhatás elméleti konstrukció
A demokratikus beszéd társadalmi hatásait vizsgálja megkülönböztetve a meggyőzésen belül a manipulációt és az érvelést

Az elmélet érvényességi területe
(Alkalmazott) Nyelvészet, reklám, PR, marketing, személyközi kommunikáció, tömegkommunikáció, médiakommunikáció, politikai kommunikáció, pszichológia, szociológia, művelődéstörténet, etika, filozófia, pszichoterápia, neuro-lingvisztika, politika

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Breton azt állítja, hogy a világ társadalmilag konstruált. A kommunikáció alapú információs társadalom dimenziója konstruált jellege miatt fogékony a beszéd segítségével megvalósuló manipulációra. Hatása azonban nem egyetemleges, lehetőség van a manipuláció kivédésére.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Magyarázó

A koncipiálásba bevont funkciók
A demokratikus beszéd befolyásolásra alkalmas funkciói:

- meggyőzés
- érvelés
- csábítás
- propaganda
- manipuláció

Breton élesen megkülönbözteti az érvelésen alapuló meggyőzést és a manipulációt. Míg a meggyőzés választási lehetőséget enged a manipuláció kényszerítő erejével egyetlen követendő magatartást/véleményt engedélyez a befogadó számára. A manipulált beszéd erőszak a befogadó és maga a beszéd ellen is, miközben elhiteti, hogy szabadok vagyunk.
A manipuláció megfosztja szabadságától a hallgatóságot, amikor egy vélemény vagy magatartás átvételére kötelezi. Az érvelés ezzel szemben mások tiszteletben tartásán alapul, határa megegyezik tehát a tisztelet és erőszak határával. Manipulálni annyit tesz, mint megalkotni a valóság egyfajta képét, ami úgy néz ki mintha maga lenn a valóság.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
- A manipuláció megjelenése a szabad (demokratikus) beszéden alapuló görög demokráciákban
- A beszéd technicizálásának, a manipuláció elterjedésének bemutatása a római császárság korától napjainkig
- Az érzelmek és/vagy érvek használatának elemzése
- Kognitív manipuláció típusai: manipulatív beállítás és kognitív csúsztatás
- Egy konkrét televíziós műsor elemzésén keresztül a használt manipulációs technikák ismertetése
- A hatékony manipuláció és az individuális beszéd hatása, valamint a manipuláció közvetett hatásának bemutatása
- A kultúrán és oktatási rendszeren kívül fejlődő manipuláció eredményességének okai, illetve a manipulátorok és mediátorok felelősségének kérdése a manipuláció folyamatában végbemenő munkamegosztás tükrében

A koncipiálásba bevont színterek
- interperszonális kommunikáció
- tömegkommunikáció
- média
- reklám, PR, marketing
- politika

A koncipiálásba bevont dinamikák
A meggyőzés módszerei, az érvelő beszéd a propaganda és a manipuláció.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Mivel Breton szerint a retorika mára kiesett a tudomány látóköréből, hiányoznak a meggyőzésnek az antik világban még elevenen élő elméletei is. Ezt az űrt próbálja meg betölteni, amikor a meggyőzés mai technikáit a görög demokráciákban alkalmazott és leírt technikákból vezeti le. Figyelembe veszi ugyanakkor az embert instrumentális megközelítésének koncepcióját, a magatartást vizsgáló általa pavlovi kultúrának nevezett paradigmát, az újbehaviorizmus és a kibernetika tételeit, illetve kapcsolatot keres a neuro-lingvisztikai programozás technikáival.

Az elmélet-alkotás célja
A manipuláció technikáinak, hatásmechanizmusainak feltérképezése és megismertetése annak érdekében, hogy az egyén felismerje és képes legyen elutasítani a manipulációt.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Retorika - görög demokráciák

Az elmélet háttérdiszciplinái
Kommunikáció, reklám, PR, etika, filozófia, pszichoterápia, neuro-lingvisztika, nyelvészet, viselkedéstudomány, biológia

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Paul Watzlawick: Le language du changement, éléments de communication thérapeuthique. Seuil, Paris, 1980;

Paul Watzlawick - John Weakland, Richard Fisch: Changements, paradoxes et psychothérapie. Seuil, Paris, 1975

Marcus Aurelius elmélkedései. Ford. Huszti József, Európa Kiadó, Bp., 1983

David le Breton: Anthropologie du corps et modernité. PUF, Paris, 1990

David Riesman: A magányos tömeg. Közgazdasái és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1983

Paul Watzlawick: La réalité de la réalité, confusion, désinformation, communication. Seuil, Paris, 1978

Richard Bandler - John Grinder: Les Secrets de la communication, les techniques de la PNL. Le Jour Éditeur, Montréal, 1982

Serge Tchakhotine: Le Viol des foules par la propagande politique. Gallimard, Paris, 1952

Arisztotelész: Retorika. Bp. Gondolat, 1982.

Olivier Reboul: Introduction á la rhétorique. PUF, coll. "Premier cycle", Paris, 1991.

Roland Barthes: L'ancienne rhétorique. In: Communications "Recherches rhétoriques", No 16, Seuil, Paris, 1970.

Lucien Sfez: Critigue de la communication. Seuil, 1988.

Jacques Ellul: Histoire de la propagande. PUF, "Que sais-je", 1967.

Az összefoglalót készítette: Knapp Ádám,
2008. június