Derek Bickerton: Nyelv és evolúció

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Nyelvelmélet; a nyelv eredetéről szóló elmélet.

Az elmélet érvényességi területe
Az emberi nyelv kialakulása, az evolúció során fellépő reprezentáció-változások, és ennek következményei az emberre (az emberi nyelvre és az ember gondolkodására) nézve.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
A kommunikáció (a nyelv) mint adaptációs jelenség. A nyelv előnyelvi formában jelent meg először, az általában elfogadott evolúciós elmélettel ellentétben szerinte a homo erectusnál.
A nyelv egy összetett reprezentációs rendszer eredménye, ezért Bickerton szerint a nyelv eredetének felkutatásához először a reprezentációs rendszerek változásait kell feltérképezni. Vizsgálja (gyermeknyelvet, majmok képességeit/viselkedését vagy pidzsint érintő vizsgálatokat bemutatva), hogy mely képességek előzhették meg a nyelvet, és melyek követték. A tudatosságot is egy, a nyelvnek köszönhető "képességnek" tekinti: "…annak vagyunk tudatában, amit képesek vagyunk nyelvileg feldolgozni". A valóságot is bevonja: " A valóság rajtunk kívül minden faj számára alapulhat tranzakción, de végső soron befolyásolhatatlan. A valóságot egyedül mi tudjuk befolyásolni."

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Az elmélet magyarázó. Kutatásokra és empirikus adatokra támaszkodva következtetéseket, magyarázatokat ad a nyelv, a tudatosság, az éntudatosság, és a valósággal való kapcsolatunk jelenségeire.

A koncipiálásba bevont funkciók
Az előnyelv és a nyelv megkülönböztetése, reprezentációs rendszerek változása és következményeik. Az

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
Állati kommunikáció, pidzsin nyelvek, gyermeknyelv, majmok viselkedése, az emberi agy működése (afáziás betegek vizgálati eredményeinek segítségével), az éntudatosság ("hozzáférhető én" és "nem hozzáférhető én"). Az előnyelv feltételezett (szintaktika nélküli) felépítése.

A koncipiálásba bevont színterek
Az evolúció állomásai, az emberi fejlődés egyes szakaszai, paleoantropológiai színterek.

A koncipiálásba bevont dinamikák
Az evolúciós folyamatok során fellépő változatok, különös tekintettel a kommunikáció, a nyelv és a tudatosság fejlődési szakaszaira, változataira. A fajok, a természet, a környezeti viszonyok változásai az evolúció során.

Az elmélet-alkotás célja
Lehetséges magyarázat és elméletalkotás a nyelv eredetét illetően. Annak megvilágítása, hogy az embert hogyan különbözteti meg az állatoktól a nyelv és a tudatosság.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Az elmélet alkalmazási területe leginkább a nyelvészet, továbbá az antropológia és a biológia.

Az elmélet háttérdiszciplinái
Neurolingvisztika, biológia, nyelvészet.

Irodalom
Bickerton, Derek. Nyelv és evolúció. Gondolat Kiadó. 2004.

Az összefoglalót készítette: Mucsi Eszter,
2008. június