Szeredi Péter - Lukácsy Gergely - Benkő Tamás: A szemantikus világháló elmélete és gyakorlata
(1-2 fejezetek)

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Számítástudomány, online kommunikáció.

Az elmélet érvényességi területe
Matematika, logika (leíró logika), számítástudomány.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Online kommunikáció.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró.

A koncipiálásba bevont funkciók
A könyv (1-2 fejezet) célja a hagyományos keresőrendszerek problémáinak bemutatása és a problémákra választ felmutató szemantikus web elképzelés megismertetése.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
Hagyományos keresés és a szemantikus web, "mély web", "sekély web" és "szürke zóna".
Az XML programozási nyelv és az RDF-elképzelés.

A koncipiálásba bevont színterek
Online, "mély web", "szürke zóna", "sekély web", metainformációk, szemantikus web (web3)

A koncipiálásba bevont dinamikák
A könyv első két fejezetében a szerzők bemutatják a világhálót, részletezik a hagyományos internetes keresőrendszerek működési elveit, illetve a szemantika hiányából eredő problémákat (azaz amikor a neten található információkhoz nem társítanak meta-adatokat).
A második fejezetben bemutatott programozási példákra a recenzióban nem térek ki.

1) A szerzők bemutatják a HTML nyelv lényegét (az interneten található legtöbb weblap ezen a nyelven íródott), a statikus és dinamikus oldalakat és néhány webes technológiát (Common Gateway Interface - CGI, űrlapok és a fejlettebb szerveroldali megoldások). A statikus oldalak alatt általában az olyan weboldalakat értik, amelyek tartalma nagyon ritkán változik, azonban a statikus oldalak lényege (valójában), hogy nincsen mögöttük szerveroldali logika, míg a dinamikus oldalak esetében igen. A dinamikus oldalakon a válaszadatokat szerver generálja, valamilyen beépített mechanizmus alapján (pl. aznapi dátum mutatása vagy összeadások végzése, pénzváltási kalkulációk, stb.)
A hagyományos keresőrendszerek működése: a hagyományos keresőrendszerek ugyanazon általános séma szerint működnek: az egyes oldalakat a keresőrobotok meglátogatják és összegyűjtik. A megtalált oldalakat egy indexelő elemzi, kigyűjti belőlük az indexelendő kifejezéseket, és a könyveknél megszokott tárgymutatóhoz hasonló listát készít belőlük. A felhasználó által feltett keresőkérdést a keresőrendszer elemzi, feldolgozza és a korábban beindexelt oldalak között elvégzi a keresést és sorrendbe helyezi a találatokat. A keresőrendszerek megítélésében a releváns találtok sorrendje játssza talán a legnagyobb szerepet. Az ilyen rendszerek "lelke" az indexelésben és a találatok sorrendezésében rejlik.

2) A hagyományos keresőrendszerek problémáira kíván lehetséges választ felmutatni a szemantikus web elképzelés, amely esetében az interneten megtalálható dokumentumokat (képeket és adatbázisokat is) metaadatokkal látják el, így teszik kereshetővé azokat. A metaadatok használata általános eszköz arra, hogy a különböző erőforrásokhoz jelentést társítsunk. A webes tartalom jelentéssel való feltöltésével az XML nyelv lehet a felhasználók segítségére, amely a World Wide Web Konzorcium (W3C) ajánlása is egyben. A weboldalakon leggyakrabban használt nyelv, a HTLM is leírható XML-ben, az így létrejövő XML alkalmazás az XHTML-nyelv, amelyet sokan a HTML nyelv 5-ös verziójának tekintenek. (A neten jelenleg megtalálható oldalak jellemzően a sok hibát megengedő és korrigálni tudó HTML 4-es verziójával íródtak.)

A metainformációk leírására az RDF nyelv használata a szabványos és javasolt mód. Az RDF nyelv képes arra, hogy tetszőleges erőforrásokhoz metaadatokat kapcsoljon. Ezek az erőforrások a szemantikus web elképzelés szerint egyértelműen azonosíthatnak erőforrásokat, emellett lehetővé teszik, hogy a weben található információkhoz metaadatokat társíthassunk. Az RDF által leírt metainformációkat az internetes keresőrendszerek használhatják fel az intelligensebb és emberközpontúbb keresés érdekében. Az RDF-források felhasználására néhány példa: Open Directory Project (ODP), egy nyitott, szakmai és egyéb linkeket tartalmazó, rendszeresen karbantartott, nem üzleti webes katalógus; az RSS /RDF Site Summary/, vagy a Princeton Egyetem által fejleszett, online elérhető szótár, a Wordnet. A Wordnet több százezer kifejezést tartalmaz és speciális abban az értelemben, hogy szavak között bizonyos relációkat is le tud írni.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Matematika, informatika, hálózati kommunikáció.

Az elmélet-alkotás célja
Hagyományos keresőrendszerek működési mechanizmusának bemutatása (web1 és web2-n), illetve a web3 (szemantikus világháló) irányzat által javasolt keresési megoldások ismertetése.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Matematika, informatika, matematikai logika, programozás.

Az elmélet háttérdiszciplinái
Matematika, logika (leíró logika), programozás, könyvtári informatika, informatika, hálózati kommunikáció

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Tim Berners-Lee: Ideas about Web architecture - yet another notation, Notation 3.
http://www.w3.org/DesignIssues/Notation3.html

Ferenczi Miklós: Matematikai logika. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2002.

Az összefoglalót készítette: Herendy Csilla
2008. január 7.