Sagan, Carl: Az éden sárkányai. Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról
Budapest, Európa Könyvkiadó, 1990

Carl Sagan, csillagász és űrkutató az Egyesült Államokban élt és dolgozott az űrkutatás megindulásakor, szakterületének egyik legnagyobb tekintélyű tudósa volt 1996-ban bekövetkezett haláláig. Ösztönzésére kezdett el a NASA foglalkozni a földönkívüli technikai civilizációk keresésével, ő volt az, akinek a javaslatára a Pioneer 10 űrszonda fedélzetén elhelyeztek egy, az emberiségről szóló, idegen civilizációknak szánt üzenetet, plakett formájában.
Az éden sárkányai című könyve nem szigorúan vett tudományos értekezés az emberi evólúcióról, hanem szellemi kaland. Könyvének címe arra a problémára utal, hogy az ember szerves evolúció következménye, még ha vannak is feltáratlan foltok az egyedfejlődési múltunkban, amire pillanatnyilag kevésbé lehet elfogadható, racionális magyarázatot találni. A kötet bevezetőjében kifejezi abbéli reményét, hogy az emberi intelligencia fejlődése nem állt meg, vagyis a mostani állapot nem az egyedfejlődés csúcsa, ebből következően a kreacionizmus tudományos rangra emelése az evolúcióval szemben nem megfelelő következtetés és perspektíva.

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Állati kommunikáció, közvetlen emberi kommunikáció, társadalmi kommunikáció, vizuális kommunikáció, mesterséges inteligencia.

Az elmélet érvényességi területe
Az állati/emberi intellgencia fejlődése, a természetes szelekció folyamata, a közvetlen emberi kommunikáció kialakulása és visszahatása az evolúciós folyamatra. Az utolsó kettő fejezetben az emberi képességek "protézissel" való meghosszabbításáról ír és ez elvezet a mesterséges intelligencia birodalmába, ahol ez eddigiektől gyökeresen más, új felfedezéseket tehetünk (pl. földönkívüli intelligenciákkal való kapcsolatteremtés).

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Az emberi kommunikáció észleléssel, a nyelvvel, a gondolkodással, a szociális viselkedéssel, társas kapcsolatokkal, az emberi tevékenységekkel kapcsolatos fogalmak.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró abból a szempontból, hogy az eszmefuttatás megértéséhez szükséges mértékben sorra veszi az idegrendszer evolúciós lépcsőit és megfelelően részletezi azokat, de magyarázó is, mert a leírásban felddolgozott tényekből levont következtetéseket felhasználja újabb hipotézisek felállítására és igazolására.

A koncipiálásba bevont funkciók
A vizsgálódás kiindulópontja a kozmikus történelem, ami az emberi evolúciót térben és időben segít elhelyezni. Az egyedfejlődés lépcsőinek azonosítása, a DNS felépítésének és információtartalmának informatikai vizsgálata, az emberi agy felépítése és feltárása, az agyi működés sajátosságaiból eredő észlelési és viselkedési formák funkcionálisan hozzájárulnak az emberi intelligencia evolúciójának leírásához és magyarázatához.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
A könyvben megjelenő kommunikációs elméletek biológiai, etológiai, genetikai és információelméleti alapokon nyugszanak, ám megjelenik az antropológia és a csillagászat tudománya is.

A koncipiálásba bevont színterek és dinamikák
Sagan az intelligencia fejlődését nem egy előre programozott folyamat gyanánt, hanem véletlenszerű és szükségszerű események keverékeként írja le. Az emberré válás színtere számára elsősorban a új, az állatoknál nem tapasztalt agyi funkciók megjelenése, a szociális viselkedés és a kultúra kialakulása.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
A szerző nem foglal állást az agy felépítésével és az általa tudatra ébredt élőlény percepcióval kapcsolatban, hogy a neokortex specializálódott és fokozatosan kifejlődött moduláris dolog-e vagy többé-kevésbé homogén szerkete-e. Ugyanakkor az idegrendszeri és pszichológiai kutatások eredményeit felhasználja, hogy az evolúciót folyamatnak és nem véletlen mutációk eredményének ábrázolja. Szükségszerűnek tartja, hogy az emberi agy képességeit "protézisekkel", mesterséges intelligencia elemekkel bővítse, bár 1977-ben, a könyv kiadásának időpontjában ez merész, de nem lehetetlen vállalkozás lett volna. Az intelligencia kialakulása nyomán megjelenő verbalitás és a főemlősöket jellemző magas szintű jelhasználat mint nyelvészeti konstrukció jelenik meg.

Az elmélet-alkotás célja
Új, komplex megvilágításba helyezni az evolúciós folyamatot, a tudományban eddig mellőzött mítoszokat is felhasználva (pl. a sárkányoktól való félelem) olyan jelenségek magyarázatára, amelyeket teljes egészében racionálisan nehéz lenne feldolgozni.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Asztronómia, asztrobiológia. A földi élet keletkezésének megismerése elvezethet minket a Világegyetem folyamatainak megértéséhez, a Földön kívüli élet felfedezéséhez és a nem földi technikai civilizációkkal való kapcsolatfelvételhez.

Az elmélet háttérdiszciplinái
Genetika, fizika, informatika, antropológia, szociológia, orvostudomány, kognitív tudomány, pszichológia, asztronómia, asztrobiológia.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Dawkins, Richard: A Valószínűtlenség Hegyének meghódítása. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2001

Merlin, Donald: Az emberi gondolkodás eredete. Osiris kiadó, Budapest, 2001

A recenziót készítette: Szakács István
2007. december 24.