Almár Iván: A SETI szépsége
Vince Kiadó, Budapest, 1999.

Kardos Zoltán összefoglalójához

Kardos Zoltán összefoglalója Almár Iván könyvéről tárgyilagos és alapos. Az alábbi kiegészítéseket a SETI-kutatások interdiszciplináris jellege teszi érthetővé.
A kötet hangvételét és struktúráját áthatja Almár Iván azon meggyőződése, hogy nem lehetünk egyedül az Univerzumban. Ezt a meggyőződését érvekkel támasztja alá, elméletet alkot, ám higgadt stílusa mögött érezni az izgalmat: a kutatás éppen csak elkezdődött. A mű rejtett szándéka, hogy további híveket toborozzon a SETI programnak, ebből a szempontból indokolt a kulturális evolúciós elmélet részterületének, a gondolati fertőzésnek megemlítése a könyvben kitapintható kommunikáció-elméletek megnevezésénél.

Az elmélet érvényességi területe Kardos Zoltán megállapítása szerint a Föld bolygó társadalmai, azon belül is az egyes rétegek egymáshoz való viszonya egy esetleges nem földi eredetű mesterséges jelzés észlelésekor. Ugyanakkor érdemes számításba venni, hogy az észlelést követő kapcsolatfelvétel kiterjeszti az elméletek érvényességi területét a Földön kívüli technikai civilizáció(k)ra is.

A könyvben fellelhető elméletek kommunikáció-fogalom típusainál felmerül az információs társadalom, média és a tudományos kommunikáció is a Másnap mi lesz című fejezet kapcsán.

A koncipiálásba bevont funkcióknál a tudományszociológia és szociálpszichológia mellé odateszem a tudományos kommunikációt is, mert a könyv kiadásának (és a róla készült reflexiók) puszta ténye indokolttá teszi.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységekhez a szervezeteket, a szervezeti egységeket a SETI kutatás csoportmunka, projekt jellege miatt érdemes tárgyalni. Az együttműködésen alapuló előrehaladás, a szinergiák érvényre jutása a szemiotikai megközelítést sokoldalúbbá teszi és elősegíti a szénakazalban rejlő tű megtalálását.
A kutatás kindulópontja, hogy az Univerzumban fellelhető dolgokat rendszerbe lehet szervezni, a kommunikáció csatornáinak kiterjesztése elsősorban technikai jellegű és a földi technikai civilizáció szándékát és képességeit tükrözi. Dinamikájának erőteljes változása mutatja, milyen szinten ismeri fel a SETI jelentőségét a földi értelmiség, és felismerésével kapcsolatban mekkora az érdekérvényesítő képessége.

Az elmélet-alkotás Kardos recenziójában megemlített céljain túl a mozgósítás, a felkészítés/felkészülés is fontos tényező. Megérteni, felfogni azt, ami eddig nem létezett az emberiség számára. Almár Iván számára elsősorban a csillagászati problémák jelentik a kihívást, ugyanakkor jól látja, hogy a földönkívüliekre való "szocializációt" is el kell kezdeni, mégpedig tömeg(kommunikációs) mértetekben.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe a fizika, a csillagászat, az űrkutatás, szoros összefüggésben a kommunikációs és információs technológiákkal, a biológiával és a biokémiával.

Az elmélet háttérdiszciplinái között fellelhető a szociológia, a pszichológia, valamint az evolúciós elmélet, az informatika, a telekommunikáció, a matematika és a jog.

Néhány fontosabb kiegészítő bibliográfiai tétel:

Sagan, Carl: Az éden sárkányai. Budapest. Európa Könyvkiadó, 1990.

Dawkins, Richard: A Valószínűtlenség Hegyének meghódítása. Műszaki Könyvkiadó. 2001.

A lektorálást készítette: Szakács István,
2007. december 10.