Hammer Ferenc: A közbeszéd és társadalmi igazságosság

Munk Vera összefoglalójához

Hammer Ferenc jelen könyve a tömegmédia egyik népszerű termékének, a Fókusz tabloid tv-shownak elemzésén keresztül próbálja meg a szegénység mediatizált konstrukcióját feltárni. Vállalkozása hazánkban meglehetősen újnak mondható, társadalomtudományi-médiaelméleti és empirikus keretben vizsgálja a tömegkulturális termék működési mechanizmusát. Munk Vera recenziója meglehetősen leegyszerűsítő és felületes módon mutatja be a könyvet. Mivel a lektorálás nem biztosít keretet a recenzió újraírására, csak néhány kiegészítő megjegyzést fűzök az eredeti szöveghez.

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
reprezentációkutatás, a szegénységábrázolás a médiában, a média társadalmi hatásának vizsgálata, a média szerepe a társadalmi jelentések és értékek meg és újrakonstruálódásának folyamatában.
"Akár kockázati társadalomról, akár a hálózati kapitalizmusról, vagy társadalmi mozgalmak által megnevezett problémákról, a szimbolikus veszélyeztetés és kirekesztés fogalmai minden esetben központi szerepet játszanak. A megnevezés, a jelentések létrehozása és az információs folyamatok ellenőrzése fölötti hatalom a jelenlegi társadalmakban egyike a legfőbb strukturális elkülönülési elveknek."Nick Stevenson
A mottó által sugallt kutatói szerepből kiindulva a szerző a szegénység szociológia konstrukciója alapján vizsgálja a Fókuszban megjelenő szegénység, társadalmi kirekesztettség mediatizált bemutatását és annak fogalmi és eszközrendszerén belül értelmezi is azt. A brit kultúrakutatás (Cultural Studies) jegyében, mint kulturális terméket elemzi a műsort.

Az elmélet érvényességi területe
Tömegkultúra- elektronikus tömegmédia társadalmi szerepe
Az elmélet a média társadalmi reprezentációs sajátosságáról, annak működéséről próbál képet adni.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
A szerző célja annak bizonyítása, hogy a média kettős mércével, torzított, redukált formában mutatja be a szegénységet. A szegénység Fókuszban ábrázolt képei egy torzított középosztályi értékrendnek megfeleltetve mutatják be a sztereotípiák mentén felépített szegénység konstrukcióját. A kettős mércét a szerző a riportok vizuális-verbális kódjain keresztül ragadja meg, mely szerint a középosztályi "érdekesség"riportokban más képi vizuális narratívák szerepelnek, mint a szegényeket bemutató"hétköznapiság" riportokban (képkivágások, beállítások (pl. cipők) közeli- távoli aránya, megszólalások hossza, minősége).
A szegénység bemutatásáról a szerző a következőket mondja: "Teszi mindezt a média úgy, hogy műfaji jellegzetességeiből fakadóan a szenvedés, az ínség, és a tragédiák képeit emberek egyperces személyes drámájaként, az esemény eredőit, illetve következményeit kiiktatva jeleníti meg (perszonalizáció, dramatizáció, fragmentizáció, sztereotipizáció)."118.oldal
"Az igazságosság mibenléte "megtárgyalásának" meghatározott módja egy adott társadalomban (valamiféle meta-médiaeffektusként) az mely meghatározza - azaz eldönti és performatív beszédaktusként meg is valósítja - hogy az illető társadalom vagy kultúra mennyire tekinthető igazságosnak" - írja a szerző (Hammer: 13. oldal). A vizsgált műsort a társadalmi jelentésalkotó folyamat részeként kezeli, ami konkrét összefüggésben áll a társadalmi igazságosság gyakorlataival, a szerző szerint a műsor maga is hozzájárul a társadalom kettészakadásához azzal, hogy a szenvedés övezte, helyzetükért kizárólag magukat okolható számkivetettek csoportjára, és az életüket eredményeik alapján meghatározott komfortban élő többiekre osztva ábrázolja.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró és magyarázó: a riportok elemzésén kívül a hazai bulvárforradalom jellegzetességei mellett a Fókusz történetére, fogadtatására, műfaji jellegzetességeire is kitér, illetve tárgyalja a társadalmi szövevényt, amelyben ez a kulturális termék létrejött és működik.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
A brit kultúrakutatás revizionista iskolájának módszertanát követve vizsgálja a kulturális termék jelentéstartományait a szöveg, a produkció, a recepció és a szabályozás egymás kontextusaiban történő elemzése által. Esetünkben ez azt jelenti, hogy a Cultural Studies "munkásosztályi" nézőpontjából kiindulva elemzi a szegénység bemutatott képei által létrejövő kulturális tartalmat. Vizsgálja jelentéseit, kifejezetten annak hatását a társadalmi folyamatokra, azon belül a társadalmi javak és értékek meg és újrakonstruálódásának szempontjából, melyben az irányzat szerint a médiának kiemelt jelentőssége van.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
A szegénység médiabemutatása alapvetően redukált és sematikus minták és sematizáló eljárások mentén valósul meg. Az elemzés alapja a Fókusz c. szórakoztató tényműsor (factual entertainment, tabloid tv): A kötetből kiderül, hogy a mindenkori Fókusz-néző két-háromnaponta találkozik szegényekkel, akiket a műsor jellemzően nyomorúságos, konfliktusokkal és testi problémákkal terhelt csoportként ábrázol. A vizsgált riportokban a szereplők megjelenítésének fele beszéd nélküli történet, az összes megnyilatkozás kétharmada a riporter szájából hangzik el, azaz a néző nem az érintettől ismeri meg a történetet. A riportok nem magyaráznak, nincs szó összefüggésekről vagy folyamatokról. A Fókusz szegénye tehát gyakran néma, de akkor sem szószátyár, ha megszólal: a több mint háromszáz Fókusz- riportot tartalmazó mintában a leghosszabb riportalanyi megnyilatkozás is csak 58 szóból áll. A szerző szerint ráadásul a mediatizált szegénységábrázolás "rátesz két lapáttal az illető helyzetre", vagyis a valódinál súlyosabbnak mutatja a szereplők életét, és ezt olyan stílussal teszi, amitől ez a súlyosabb helyzet lesz hihető és természetes. A szenzációra törekvő műfaj gátat szab annak, hogy megismerjük az egyes ember valódi helyzetének és a probléma valódi szélesebb, társadalmi, politikai körülmények közé ágyazott okát. A média sajátossága, hogy a világot redukált, mediatizált keretben mutatja be, ennek pontos feltárása, és nem erkölcsi megítélése a kutató feladata. A szegénység konstrukciója több elemből áll, a média ezeket "önkényesen" a saját céljai szerint szelektálja, rendezi a befogadók esetében a jelentések meg és újrakonstruálódása során ezek kapnak hangsúlyos szerepet, ezért lehet érdekes a média ilyen jellegű bemutatásit megvizsgálni. A szerző a befogadói csoportok véleményképző eljárásait kevésbé vizsgálja, tartalomelemzése azonban feltételezi, hogy épít a média hatására a társadalmi jelentések újratermelődésének folyamatában.

Az elmélet háttérdiszciplinái
Cultural Studies, Media Studies, szociológia, társadalomtörténet, politológia, tömegkommunikáció-elmélet,

Fontosabb bibliográfiai tételek

Hammer Ferenc: Közbeszéd és társadalmi igazságosság. A Fókusz szegénységábrázolásának értelmezése. Gondolat Kiadó, 2006.

Beck, U.(1999): Túl renden és osztályon? In.: Angelusz Róbert (ed.) A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó.

Bernáth, G- Messing V. (2001) Roma szereplők a "Barátok közt"-ben, Az első fecske. Médiakutató, 2001. Tavasz

Cottle, S. ( 2000): Ethnic Minorities and the Media. Changing Cultural Boundaries. Buckingem-Philadelfia: Open University Press

Császi L. (2002): A média rítusai. Budapest: Osiris.

Livingstone, S.( 1990/1998): Making Sense of Television, London-New York: Routledge.

McLeod,J.- Kosicki, G.- Pan, Z. (1991): On understanding and misunderstanding media effects. In.: Curran, J.-Gurevitch (eds.): Mass -media and Society. New York: Edward Arnold.

Az összefoglalót lektorálta: Myat Kornél,
2007. december 28.