Edward T. Hall: Rejtett dimenziók
Sebestyén Eszter összefoglalójához
Sebestyén Eszter recenziója alapvetően pontos, így azt inkább annak rövidsége
miatt egészíteném ki néhány gondolattal:
Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Proxemika - A vizsgálódási irányt Hall nevezte el proxemikának, a latin "proxemitás"
(azaz közelség) szóból alkotott műkifejezéssel. "A tér emberi felhasználása
a kultúra egyik jellegzetes megnyilvánulási formája. Az erre vonatkozó megfigyelések
és elméletek összességére a proxemika kifejezést alkottam." (23.o.) "A
proxemika az embernek térrel való gazdálkodására vonatkozó megfigyelések és
elméletek körét öleli fel" (146.o.)
Az elmélet érvényességi területe
Etológia (szociálantropológia), biológia, interperszonális kommunikáció, kultúraközi
kommunikáció, szociológia, szociálpszichológia.
Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Hall kutatásaiban az ember térérzékelését, térbeli tájékozódását, elhelyezkedését
és mozgását, és mindezeknek az emberi magatartásra, kommunikációra, ez egyes
népek kommunikációs szokásaira gyakorolt hatását vizsgálta. Hall a legkülönfélébb
területeken mutatja ki a proxemikus (azaz teret tagoló, közelségeket és szomszédságokat
teremtő vagy távolságokat tartó) emberi magatartási tényezők szerepét.
Hall könyvében többször utal és hivatkozik (több helyen elméleti alapnak tekinti)
a Sapir-Whorf hipotézist, azaz a nyelvi relativizmus elméletét.
Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró.
A koncipiálásba bevont funkciók
A szerző célja, hogy magyarázza az állatok és az ember távolság, és térérzékelésével,
térigényével, térhasználatával kapcsolatos természetes mechanizmusokat és azok
társadalmi következményeit. A könyv fő témái a társadalmi és a személyes tér
problémája valamint érzékelése.
A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
1. Állatok távolságszabályozása, azaz az állatok térigénye, távolságtartó mechanizmusai. Hall ebben a fejezetben különbséget tesz az érintkező és a nem érintkező fajok között, azaz: az állatvilágon belül a tér kihasználását tekintve két alapvető típus létezik. Egyes fajok összezsúfolódva élnek (rozmár, víziló, sertés, denevér), számukra az állandó érintkezés létszükséglet, míg a fajok másik típusa (ló, kutya, macska, patkány) kerüli a közvetlen érintkezést. Emellett bemutatja az egyes fajokon belüli népességszabályozásban a "kritikus tér" fogalmát. Minden állatnak szüksége van bizonyos minimális térre, amely hiányban elpusztul. Ha az adott állomány annyira elszaporodik, hogy nem áll rendelkezésre a megfelel tér, válsághelyzet következik be.
2. A zsúfoltság hatása az állatok szociális viselkedésére: Hall patkányokon végzett népességdinamikai vizsgálatokat mutat be Calhoun kutatásaiból. A vizsgálat során a szaporodásnak indult patkányok viselkedése a népességnövekedés és zsúfoltság következtében megváltozott (agresszió, területbirtoklási szokások, udvarlás és párosodás, fészeképítés és a fiatalok gondozása, stb.) és leírja, hogyan "borult ki" végül az egész patkánykolónia. A zsúfoltság a társas együttélés funkcióit zavarta meg, ami a rend felbomlásához és végül az állomány rohamos csökkenéséhez vezetett. Ilyen és ehhez hasonló vizsgálatok betekintést nyújtanak azokba a folyamatokba, amelyekkel az állatközösségek - a faj fennmaradása érdekében - a népsűrűséget szabályozzák.
3. Térérzékelés közös élettani képességei.
Távolságérzékelő emberi szervek: a szem, a fül és az orr.
Az emberi érzékszervek két kategóriára oszlanak: a távolságérzékelő szervekre,
amelyek a távoli tárgyak vizsgálatára szolgálnak: szem, fül és az orr, valamint
a közvetlen érzékelőkre. Ez utóbbiakkal a testközelben lévő tárgyak vizsgálatára
használjuk, és a tapintás világa tartozik (bőr és az izmok) ide. Hall kifejti
a termikus tér és a tapintási tér fogalmakat, és ír a látási térről.
4. Tér és érzékelés a művészetekben
és az irodalomban.
Hall a művészetet, mint az "érzékelés történetét" mutatja be, azaz
hogy a művészek hogyan használták érzékelőképességüket és hogy a nézővel miképp
tudatták érzékleteiket. Hall felvázolja a folyamatot, amely azt igazolja, hogy
jelentős különbségek vannak az egyes emberek érzékleti világában, és hogy a
művészi alkotások sokat elárulnak az emberi érzékelésről. Az irodalom bemutatása
kapcsán utal Franz Boas kutatásaira valamint Benjamin Lee Whorf állítására,
miszerint az egyes nyelvek döntő módon befolyásolják az emberek érzékelésének
belső világát.
5. A tér nyelve
Hall leírja, hogyan szervezi az ember a teret, különbséget tesz a tér kötött
(ahol a területiség megszabott, pl. épületek), részben kötött (pl. a
bútorok által meghatározott belső tér) és kötetlen változatai között.
Hall kifejti az emberek közötti távolságtartással kapcsolatos elméletét (a kötetlen
tér kapcsán), amelyben skülönbséget tesz a bizalmas, a személyes, a társasági
és a nyilvános távolságok között (mindegyik távolság közeli és távoli szakaszra
bontható).
6. A proxemika összehasonlító kulturális vetületei: németek, angolok és franciák, japánok és arabok térszemlélete, térszervezése, viselkedési különbségeik.
A koncipiálásba bevont színterek
A térközszabályozás biológiai, kulturális és társadalmi vetületei, jelentősége.
A koncipiálásba bevont dinamikák
Hall a könyv egyes fejezeteiben a proxemika különböző területeit mutatja be
és magyarázza.
Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Hall könyvében többször is utal, hivatkozik és igazolja a Sapir-Whorf hipotézist,
emellett kapcsolata van Darwin munkásságával, utal Lorenz és Pavlov kutatásaira.
Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Etológia és kulturális antropológia
Néhány fontosabb bibliográfiai tétel
Boas, Franz: Introduction, Handbook of American Indian Languages. Bureu of American Ethnology Bulletin 40. Washington, D. C.: Smithsonian Institution, 1911.
Hall, Edward: The Silent Language. Garden City, N. Y.: Doubleday & Company, Inc., 1959.
Sapir, Edward.: Selected Writings of Edward Sapir Languge Culture and Personality. Berkeley: University California Press, 1949.
Whorf, Benjamin Lee: Language, Thought and Reality. New York: The Technology Press and John Wiley & Sons 1956.
Az összefoglalót készítette: Herendy Csilla,
2008. január 7.